Azt korábban már több cikkben is megírtuk, hogy bizonyos esetekben a bankok „visszautasíthatatlan” ajánlatokkal kereseik meg ügyfeleiket.

  • Googleplus
  • Youtube

Az alábbi cikkben dr. Léhmann is hasonló tapasztalatokról számol be a Somogyi Hírlapnak.

 

„A zlotysítás megfelel az uniós jogrendnek, a forintosítás nem”

Miközben a pereit a tavaly júliusi „adósmentő” törvény folytán sorra függesztik fel a bíróságok, egyes bankok peren kívüli ajánlatokat tesznek adós ügyfeleinek, olyan is van, hogy megelégednének már a tartozás húsz százalékával is – döbbenti meg az embert Léhmann György, akitől eredetileg azt kérdeztük, hogy „az autóhitelek forintosítása után a devizás ügyvéd dolga is véget ér-e?”.

A siófoki jogász szerint éppen hogy a legizgalmasabb szakaszához ér a csatája a bankokkal és továbbra is állítja, hosszú távon ő lesz a nyertes – csak ki kell várni, mire az uniós jog fölülírja „az összetákolt, adósmentőnek nevezett, valójában bankmentő magyar törvényt”…

Az autóhitelek forintosítása után sem teszi le a lantot?
– Most, amikor az ügyem az Európai Bizottság előtt van, csak ki kell várni a lassú döntéshozatalt, és most, amikor megírták előzetesen, hogy nincsen rendben a tavaly júliusi magyar jogszabály, mert nehezíti a fogyasztót a perindításban? – kérdezett vissza Léhmann György. – Mindegy, hogy autóhitel, vagy másmilyen hitel, az is, hogy megtörtént-e az elszámolás, a forintosítás vagy sem. Akkor vétettek nagy és végzetes hibát, amikor 256 forintos svájcifrank-árfolyamon kényszerítették az elszámolást az adósra. Ez annyit jelent, hogy az árfolyamkockázatot teljes mértékben rá hárították. Márpedig a Kúria is kimondta: azt, hogy melyik fél viseli az árfolyamváltozás terhét, a kockázatfeltáró nyilatkozat dönti el, amit a bank elvileg a kölcsönfelvételkor tárt az adós elé. Ha ebből világosan kiderül, milyen kockázatot vállalt a hitelfelvevő, akkor rendben van, minden más esetben a banké a teherviselés.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Én svájci frankos autóhitelesként banki ügyintézővel nem is találkoztam, ennyit a kockázatfeltáró nyilatkozatról…
– Ez esetben nagy valószínűséggel a bíróságnak úgy kellene döntenie egy perben, hogy a banké a teljes árfolyamkockázat terhe. Csakhogy a tavaly júliusi jogszabály alapján a bíróságok felfüggesztik a pereimet.

– És a bankok mégis egyezségi ajánlatokkal állnak elő?
– Ugye, milyen érdekes? Egy ügyfelemnél a húszmilliós tartozás helyett öt-hat millióval is megelégednének; fölajánlotta neki a bank, hogy tegyen ügyvéd által írt ajánlatot ekkora összegről és „le van rendezve” a tartozása. Az uniós jogrend alapján a hazai bíróságoknak a pereim felfüggesztésével egy időben előzetes döntéshozatali eljárást kéne kérni az Európai Bíróságtól, de nem teszik. Ha akad majd mégis egy bíró, akkor már nyert ügyem van. Ott a friss lengyel példa az európai módira; a parlament alsóháza pont a kedvemre való módon döntött a lengyel devizahitelek zlotysításáról. Először is megkérdezik a fogyasztót, hogy akarja-e, nem kényszerítik. Másodszor, figyelembe veszik azt, amit én kezdettől fogva, évek óta szajkózok: a svájci frank jegybanki alapkamata az évek során 2,2 százalékról 0,2 százalékra zuhant, ám ezt nálunk a bankok „elfelejtették” érvényre juttatni a törlesztőrészletekben. Ezért aztán a lengyel devizaadós a felét fizette a magyarénak. Harmadszor, az árfolyamváltozás terhét ott 90 százalékban a bank, 10 százalékban az ügyfél viseli. Ebből is látszik, hogy a mi forintosításunk mennyire nem európai, de még ez is fordulhat a javunkra…

– Nocsak…
– Ha tudom bizonyítani, hogy a tavaly júliusi, adósmentőnek mondott jogszabály kárt okoz a fogyasztónak, akkor akár el is állhatok a szerződéstől. Márpedig éppen e törvény következtében nem tudom kimondatni bírósággal azt például, hogy a banknak kéne az árfolyamkockázat terhét viselni. Ez az, amit az adósokra terheltek a 256 forintos árfolyammal, ettől (is) bankmentő valójában a jogszabály. És van még egy csavar az elméletemben: ha a bank szerint még tartozik is az ügyfél néhány millióval, az éppen azt az összeget takarhatja, amit én életminőségromlás címszóval kártérítésként követelek a banktól.

Vagyis az adós ne fizessen egy fillért se?
Ilyet senkinek sem javasolok, fizesse például a kölcsönfelvételkori törlesztőt. Ha a bank nem elégedett vele, majd perel. És akkor a bíróságon találkozunk!

Felfüggeszthető a végrehajtási eljárás

A közjegyző által hitelesített végrehajtási záradékkal a bank könnyen végrehajtást indíthatott – eddig. Léhmann György felhívja az adósok figyelmét: tízezer forintos illetéken múlik, ennyiért felfüggeszthető immár a végrehajtás, hiszen egy magyar bíró ez ügyben az Európai Bírósághoz fordult, ahol még döntést ugyan nem hoztak, de egy szakértői vélemény már született, miszerint a közjegyzői záradékkal nem indítható meg a végrehajtás. Léhmann szerint ha nem is minden hazai bíróság, de például a Kaposvári Törvényszék figyelembe veszi már ezt is és rendre felfüggeszti a végrehajtási eljárásokat.

Tisztelt Olvasóink!
A Facebook egy ideje korlátozza a nem fizetős postok láthatóságát. Ami azt jelenti, hogy a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnének az oldalunk frissítéseiről húzzák az egeret a Facebook oldalunkon a "Tetszik/Liked" gombra és pipálják ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. FACEBOOK: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás