NA UGYE, HOGY UGYE? – NEM MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS

Oldalainkon már több alkalommal foglalkoztunk azzal, hogy milyen következményekkel jár az, ha a bank nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázat kapcsán az ügyfele számára.

 

Most jöjjön egy friss történet és annak következményei…




ÍGY MINIMALIZÁLD A VESZTESÉGET!

Elsőfok: csak a tőke jár vissza, az is forintban

Teljes egészében megsemmisített egy devizahitel-szerződést a napokban a Budapest Környéki Törvényszék, mert elfogadta az adósok érvelését:
 
a banktól nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

A képviseletüket ellátó, nürnbergi székhelyű NZP Nagy Legal ügyvédi iroda szerint így a devizakárosultak előtt lehetőség nyílhat arra, hogy az elszenvedett veszteségeiket minimalizálják.

FONTOS! A részletek előtt: Kúriai 2/2014. számú Polgári Jogegységi határozat szerint:
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.
 
Indokolásából: Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen  felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.

Részletek a cikkből:
 




Az adósok a forint árfolyamának gyengülése miatt nem sokáig tudtak rendben törleszteni. A bank – amelyet az iroda ügyvédi titokra hivatkozva nem nevezett meg lapunknak – ezért pert indított, és bár a hitel eredetileg ötvenmillió forintról szólt, a bíróságtól azt kérte, kötelezzék az alpereseket 90 milliós tőketartozás, továbbá 52 millió forint lejárt ügyleti kamat és hárommillió forint késedelmi kamat megfizetésére. Ez már több mint 140 millió forint. Ekkora értékben foglalná le tehát a pénzintézet a kölcsön fedezete gyanánt felajánlott ingatlanokat.
 
Az ügyvéd nem azt kéri számon, hogy a bankok miért nem láttak a jövőbe. De legalább azt mutatták volna be, miként alakultak az árfolyamok az elmúlt tíz-húsz évben. Biztos abban, hogy ha az embereket felvilágosítják, sokan meggondolják magukat, mert kiderül például az, hogy amíg 1995-ben alig több mint száz forintot kellett fizetni egy svájci frankért, az árfolyam 2005-re 170 forint fölé kúszott. Ez alapján szerinte ismertetni lehetett volna mindenkivel, hogyan befolyásolja a fizetési kötelezettségét, ha jövőben is hasonló tendencia érvényesül.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ezzel szemben a kölcsönszerződés mindössze azt tartalmazta, hogy az adósok kötelesek az árfolyamváltozásból eredő esetleges veszteségek viselésére. Sipos Norbert szerint az „esetleges" fordulat különösen fontos. 
 




A bíróság álláspontja, hogy emiatt a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, így a kontraktus teljes egészében semmis. Sipos Norbert szerint a bíróság nem is dönthetett volna másként, mert a bank nem tette egyértelművé, hogy kedvezőtlen esetben több lehet a tőketartozás, emelkedhet a kamat, s a törlesztőrészletek az égig nőhetnek.
 
Kérdésünkre, mi következhet abból, ha az ítélet jogerőssé válik, Sipos azt válaszolta, hogy a tőketartozás mindenképpen visszajár a banknak – de forintban. A többi követelés szerinte azért nem érvényesíthető, mert a pénzintézet jóhiszeműsége erősen vitatható, amit a bíróság a kölcsönszerződés megsemmisítésével ki is mondott.

Szólj hozzá

Hozzászólás