Hogy nem sült le a bőr Fricz Tamásnak és Csizmadia Lászlónak képéről akkor, amikor 5 nappal ezelőtt tartott valamilyen összejövetelükön az alábbiakat közölték:

  • Googleplus
  • Youtube

FIGYELEM LETÖLTHETŐ IRATMINTÁK AZ OLDAL AJÁN!

„ Az Európai Tanácsnak adná az Európai Bizottság szerepkörét a Civil Összefogás Fórum, az utóbbit pedig megszüntetné. Fricz Tamás azt mondta, ezzel párhuzamosan az Európai Tanács ellenőrzését az Európai Parlamentre kell bízni, amelynek létszámát jelentősen csökkenteni kell. Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke úgy vélekedett, hogy az EU-ban erősödik a demokratikus deficit.”

Demokratikus deficitet emlegetnek az EU-ban ezek a szégyellni való erkölcsi állapotban lévő országnak magyar hatalmi elithez tartozó kegyencek?

Csak nem az fáj nekik, hogy az Európai Bizottság Elnöke panaszeljárást kezdeményezett kérelmemre az európai normák szerint tarthatatlanul erkölcstelen 2014. évi XXXVIII. számú törvény megváltoztatása iránt.



Csak nem az fáj ezeknek az uraknak, hogy a magyarországi adósoknak bank általi kifosztása állami segítséggel talán akadályba ütközik, és a szabadrablás nem folytatódhat?

Rátérve a Dr. Deli Betty féle, általánosítható közjegyzői magatartás után várható végrehajtás miatti teendőkre, abban gondolom egyetértünk, hogy akár az egész közjegyzői kar Fricz Tamáshoz és Csizmadia Lászlóhoz hasonlókkal valamint bankokkal együtt a feje tetejére is állhat, az adósoknak családjukkal szemben is kötelességük minden törvényes eszközzel élni még ebben az állapotban is vagyonuk, otthonuk, életük megmentése érdekében.

Szerintem olyan elszántsággal, ahogy a ma reggelre részemre megküldött levél írója teszi:

 Tisztelt Ügyvéd Úr!

Mélységesen igaza van ügyvéd úrnak, hogy mi lehet még rosszabb a forintosításnál???? Semmi!!!  Az álmatlan éjszakákra végre "hab volna a tortán" ha  minden adós cselkedne és a bankok szembe találnák magukat a hitelezőkkel.

 A legutóbb közzétett leveléhez hasonlóan Bp.-i ismerősöm 4 éve nem fizeti a törlesztő részleteket és a bank most felajánlott neki egy összeget hogy, azzal  megválthatja.  És valóban Ő is meg volt elégedve az összeggel. Hasonló esetekről  autóhitelek kiváltásánáll is halottam.

A bankoknak ez a fajta magatartása  azt sugalja, – ahogy Ön is írta – hogy nem kell jogkövető magatartást tanúsítani hiszen a bank sem tanusított jogkövető magatartást az únios elvek beratása esetén.

 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Elszántam magam mindenre, más lehetőségem már nincs!!!!

A január 17-én közzétett levele alapján tájékoztattam a bankot, hogy nem vagyok hajlandó:

 – csak az eredeti szerződésemben megállapított havi törlesztést fizetni,

 – továbbra is fenntartom a 2015. szeptember 27-én beadott elállási szándékomat és,

 – nem ismerem el a 2016. január 17.-én részemre kiküldött egyenlegközlő levél tartalmát.

Kérnémszépen ügyvéd úr további segítségét a szerződéstől való elállás ügyének képviseletében. Csatolom az Ön által megküldött meghatalmazást, amit aláírt formában postai úton is továbbítok  címére.

Tisztelettel :  T……………………

Erőlködnek a bankok mindenáron azért, hogy a bírósági előtti rendes eljárást elkerüljék és ezért veszik rá a közjegyzőket bármilyen módon is arra, hogy a közjegyzői záradékkal közvetlen, bírósági út megkerülésével lehetséges végrehajtáshoz eljussanak.

Ennek a fajta közvetlen végrehajtásnak elkerülésére kétféle jogi lehetőség van számunkra.

Az egyik lehetőség az, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alábbi rendelkezései figyelembevételével járunk el:

211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

(2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.

(2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

A törvényszöveghez képest azzal a különbséggel, hogy a közjegyzői végrehajtási záradék törlését a közjegyzőnél kell elrendelni törvény megsértése esetén, és a közjegyzői végzés ellen az illetékes törvényszéknél lehet fellebbezéssel élni.

A másik lehetőség pedig az, hogy a Polgári Perrendtartásnak – 1952. évi III. törvény – alábbi rendelkezése szerint per indítunk:

369. § A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha

a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre,

b) a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,

c) a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le,

d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.

370. § A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti.

370/A. §931 (1) A bíróság a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben soron kívül jár el, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 15. napra tűzi ki. A perben szünetelésnek nincs helye.

(2) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelent meg, ha azonban egyik fél sem jelent meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

(3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.

(4) A tárgyalást – legfeljebb 8 napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.

(5) A bíróság a keresetlevelet azzal küldi meg az ügyben eljárt végrehajtónak, hogy nyilatkozzon az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiről, díjáról, valamint az azokat megalapozó körülményekről és az általa lefolytatott eljárási cselekményéről. A végrehajtót a tárgyalás napjáról értesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot a perben előterjesztette, a bíróságnak a végrehajtást megszüntető határozatában a végrehajtási költségek viseléséről is döntenie kell. A bíróság határozata ellen a végrehajtási költségek tekintetében a végrehajtó is fellebbezhet.

De ehhez a perlési lehetőséghez kapcsolódik az alábbi döntvény is, mely alapján tehát az adós – felperes – nyugodtan hivatkozhat arra, hogy a bank által készített kölcsönszerződése semmissége okából kell megszüntetni az ellene folyó végrehajtási eljárást.

BDT2007. 1660. Amennyiben a fél ellen közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárást folytatnak és a fél állítja, hogy a követelést megalapozó szerződés semmis, ilyen igényt nem külön megállapítási perben, hanem végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben érvényesíthet.

Valamint a felperes nyugodtan hivatkozhat a törvény helyes értelmezése szerint ebben a perben a bank által készített szerződésbe foglalt egyes szerződési feltételek tisztességtelenségére is azért, mert törvényszéki hatáskörbe utalásnál a Polgári Perrendtartás 23. § k. pontjánál a következők olvashatók:

23. § (1)49 A törvényszék hatáskörébe tartoznak:

k)58 a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek;

Azt figyelembe véve, hogy végrehajtás megszüntetése tárgyú és nem szerződési feltételek érvénytelensége tárgyú pert tárgyal ez esetben a bíróság a PP. 369. § alapján, kénytelen lefolytatni a végrehajtás megszüntetése iránti peres eljárást tárgyaló helyi bíróság a végrehajtás alapjául szolgáló, bank által készített kölcsönszerződésnek hivatalbóli vizsgálatát is az alábbi Európai Bírósági ítélet, valamint felperesi kérelem alapján:

„A C‑472/11. sz. ügyben,az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék) (Magyarország) a Bírósághoz 2011. szeptember 16‑án érkezett, 2011. június 16‑i határozatával terjesztett elő az előtte

Banif Plus Bank Zrt és Csipai Csaba, Csipai Viktória között folyamatban lévő eljárásban 2013. február 21-i Európai Bírósági ítélet:

  1. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra,

hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

2)      A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

A tisztességtelen szerződési feltételek körében természetesen külön felhívjuk a bíróság figyelmét arra, hogy a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó Kúriai Jogegységi határozatok közül az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak mondott 2/2014. számúnak 1. pontja alábbi rendelkezését kifejezetten vizsgálja:

“Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen  felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.” 

Külön felhívjuk a bíróság figyelmét arra is, hogy soha egyetlen bank egyetlen tájékoztatójában nem közölte azt egyetlen adóssal sem, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa, ezért egyetlen bank egyetlen szerződése alapján sem lehetséges az árfolyamváltozás terheit az adósoknak viselni. A szerződéskötéskori árfolyamon történő tartozásszámítás a törvényes és helyes, Európai jognak megfelelő.

De nem feledkezünk meg arról sem, hogy hivatkozunk a 2015. december 2-i Kúriai elvi jelentőségű határozatra, mely szerint már akkor is meg kell szüntetni végrehajtást, ha a szerződés a törlesztő részletek összegét nem tartalmazta.

Valamint arra is hivatkozunk, hogy a C-32/14. számú Európai Bírósági ítélet tartalmának megfelelő követelménynek soha egyetlen magyar közjegyzői nem tett eleget akkor, amikor banki tanúsítványt, vagy záradékot készített, ezért a végrehajtást azért is meg kell szüntetni, mert Európai jogalkotásba ütközően igyekezett sunyi módon bank végrehajtást kezdeményezni:

„Mindazonáltal a közjegyző feladata, hogy az ilyen okirat elkészítésekor felhívja a fogyasztó figyelmét az általa észlelt esetlegesen tisztességtelen szerződéses kikötésekre, valamint a törvény által ráruházott azon hatáskörére, hogy egy puszta alakszerűségi vizsgálat alapján megindíthatja a végrehajtást a szerződés tekintetében, és dönthet az ebből eredő, elsősorban eljárási szintű következményekről.”

Fentiek alapján is látható, hogy küzdelmes, minden törvényes eszközt felvonultató per lesz ez vitathatatlanul. De soha nem gondoltam volna erre a megoldásra elsődlegesen akkor, ha nem látom azt, hogy Dr. Deli Betty által megállapítható módon tiporják az európai jogot, az adósok jogait és mindent a banktámogatók még most is csak azért, hogy több millió magyar embernek ártsanak.

Brutális jogtiprásra brutális per a válasz. A tolvaj kézbe bármi módon belemarok.

Egyébként pedig a hazánkban ilyen ügyekben tapasztalt jogi terrorra gondolva, természetesen számítok arra, hogy mível minden olyan bíró számíthat majd arra, hogy kirúgják akkor, ha az adósnak kedvező ítéletet hoz, törvényes ítélet nem várható. És akkor fellebbezünk. És számítunk arra is, hogy minden fellebbezést elbíráló bírót is kirúgnak akkor, ha az adósnak kedvező ítéletet hozna.

Majd a Kúria felé minden ügyben felülvizsgálati kérelmet is előterjesztünk Európai Bizottsági segítséget remélve. És közben az adósok vagyonának érintetlensége mellett eltelik 6-8 év, mely időszak alatt elgondolkodhat a magyar hatalmi elit azon, hogy megérte-e nekik honfitársaik kifosztásán munkálkodni.

A végrehajtás megszüntetés iránti per indításához szükséges és elegendő keresetlevél mintát természetesen a mellékletben bárki számára hozzáférhetővé teszem, és ennek felhasználásához tőlem semmiféle engedélyre szükség nincs.

A blanketta formára tekintettel természetesen mindazoknak, akik az ellenük folyamatban lévő, végrehajtási záradékkal indult végrehajtási eljárás megszüntetése, illetve felfüggesztése végett a pert kezdeményezni kívánják, a mintát saját szerződési és egyéb adatainak megfelelően át kell írniuk.

Adós lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságon kell a keresetlevelet négy példányban leadni úgy, hogy a keresetlevélben említett mellékleteket szintén négy példányban a keresetlevélhez kell csatolni. A keresetlevél végén a felperesek írják alá az iratot,  két tanúval pedig ezt hitelesítsék.

Használt személygépkocsi, eladó ingatlan, otthon végezhető munka, olcsó mobiltelefon, eladó laptop…stb. Ingyen apróhirdetések. Add fel te is a hirdetésed! KATTINTS

Ellenzem az ügyvédi képviseletet az ügy megindításához részben azért, mert az ügyvédi képviselet ennél a perfajtánál nem kötelező, és a keresetlevél valamint csatolt bizonyítékok után sok szerepe az ügyvédnek nincs az ilyen ügyek tárgyalása, elbírálása során. De részben azért is, mert nem kívánom jövedelemhez juttatni azokat az ügyvédeket akik egyébként lélektelenül szemlélik mindazoknak szenvedését, akiken tudnának segíteni.

Jogerős itélettel megállapított pervesztés esetén az adósnak – felperesnek – perköltsége igen magas, hiszen a pertárgy értéke igazodik a végrehajtandó összeghez. A per megindításához ellenben azért nincs kiadás, mert a mellékletben szintén megküldött költségmentességi nyilatkozatot felperesnek kitölteni és záradékoltatni indokolt, és ha ezt csatolják a per megindításakor a periratokhoz, illeték feljegyzési jog megadása csaknem bizonyosra vehető a perben.



Ami engem illet, az én részvételemet is szükségtelennek tartom az elsőfokú eljárásban, de természetesen bárkinek készséggel rendelkezésére állok akkor, ha indokoltan elakad a perindításnál.

A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban látom indokoltnak az ügyvédi képviseletemet azért, mert az elsőfokú ítéletet látni kell ahhoz, hogy a fellebbezési iratot helyesen lehessen elkészíteni. A felülvizsgálati eljárásban pedig az ügyvédi képviselet kötelező.

Ami tőlem telik természetesen mindent elkövetek az adósok érdekében, de nagyon kérek mindenkit, hogy csak indokoltan keressenek. A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban pedig változatlanul levelezési költségre tartok igényt.

A végrehajtási záradék törlése iránti – fentiekben a Vht-ből idézett rendelkezés szerinti – eljárást továbbra sem találom haszontalannak, hiszen az ilyen eljárásban a Törvényszéki fellebbezés eredményessége esetén szintén megszűnik a végrehajtás, de az ilyen eljárásban nem létezik Kúriai felülvizsgálati eljárás, valamint a végrehajtás felfüggesztése sem lehetséges az ilyen eljárás megindításakor. Háttérbe nálam ez az eljárás azért került, mert a Dr. Deli Betty féle eljárásokból látom azt, hogy eldurvultak kártevőink. Kérésre az ilyen eljáráshoz szükséges kérelmet is küldöm blankettaformában azzal, hogy ilyen eljárásban eljárási költségként mindösszesen 10.000.-Ft fellebbezési költség merül fel.

Siófokon 2016. január 25. napján. Léhmann György

LETÖLTHETŐ IRATMINTÁK:

költségmentességi nyomtatvány II

Végrehajtás megszüntetési per keresete – minta

VISSZA AZ ELSŐ RÉSZHEZ >>

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás