MOST ÉR VÉGET AZ ADÓSOK TOVÁBBI KIFOSZTÁSA II. RÉSZ.

MOST ÉR VÉGET AZ ADÓSOK TOVÁBBI KIFOSZTÁSA II. RÉSZ.


10. cikk (Figyelem! Letölthető dokumentumok az oldal alján!)

A hitelmegállapodásokban feltüntetendő információk

(1)   A hitelmegállapodásokat nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón kell elkészíteni.

Valamennyi szerződő félnek kézhez kell kapnia a hitelmegállapodás egy-egy példányát. Ez a cikk nem érinti a hitelmegállapodások megkötésének érvényességére vonatkozó, a közösségi joggal összhangban álló nemzeti rendelkezéseket.

(2)   A hitelmegállapodásnak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell a következőket:

 

a)

a hitel típusa;

 

b)

a szerződő felek neve, postai címe és adott esetben az érintett hitelközvetítő neve és postai címe;

 

c)

a hitelmegállapodás időtartama;

 

d)

a teljes hitelösszeg és a hitel lehívására vonatkozó feltételek;

 

e)

meghatározott áru vagy szolgáltatás vonatkozásában halasztott fizetés formájában nyújtott hitel vagy kapcsolódó hitelmegállapodások esetén az áru vagy szolgáltatás és annak készpénzára;

 




f)

a hitelkamatláb, a hitelkamatláb alkalmazására vonatkozó feltételek és adott esetben bármilyen, az eredeti hitelkamatlábra alkalmazandó index- vagy referencia-kamatláb, továbbá a hitelkamatláb változtatásával kapcsolatos időszakok, feltételek és eljárások. Ha eltérő körülmények esetén eltérő hitelkamatlábak alkalmazandók, a fent említett információk valamennyi alkalmazandó hitelkamatláb esetében;

 

g)

a teljeshiteldíj-mutató és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg, a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában kiszámítva; valamennyi, a teljeshiteldíj-mutató kiszámításához felhasznált feltevés megemlítésével;

 

h)

a fogyasztó által teljesítendő fizetések összege, száma és gyakorisága, és adott esetben az a sorrend, amelynek megfelelően a különböző fennálló, eltérő hitelkamatlábú egyenlegekbe befizetésre kerülnek a törlesztések célját szolgáló fizetések;

 

i)

ha egy hitelmegállapodásra vonatkozóan határozott időtartamú tőketörlesztésről van szó, a fogyasztó joga, hogy kérésére ingyenesen, a hitelmegállapodás teljes időtartama alatt számlakivonatot kapjon törlesztési táblázat formájában.

A törlesztési táblázat feltünteti a hátralevő fizetéseket, az ilyen összegek megfizetésére vonatkozó időtartamokat és feltételeket; a táblázat tartalmazza a törlesztések bontását a tőketörlesztés kimutatására, a hitelkamatláb alapján számított kamatot és adott esetben a járulékos költségeket; amennyiben a kamatláb nem rögzített, vagy a járulékos költségek a hitelmegállapodás szerint változhatnak, a törlesztési táblázat világos és egyértelmű módon jelzi, hogy a táblázat adatai kizárólag a hitelkamatlábnak vagy a járulékos költségeknek a hitelmegállapodás szerinti, következő változásáig érvényesek;

 

j)

ha a díjakat és a kamatot tőketörlesztés nélkül kell megfizetni, kimutatás a hitelkamat fizetésének időszakairól és feltételeiről és bármely kapcsolódó rendszeres és nem rendszeres díjakról;

 

k)

adott esetben a mind a fizetési ügyleteket, mind a lehívásokat rögzítő egy vagy több számla fenntartásának díjai, kivéve, ha a számlanyitás fakultatív, a fizetési ügyletek és a lehívások céljára egyaránt szolgáló fizetési eszköz használati díjai és a hitelmegállapodásból eredő bármely díj, valamint e díjak megváltoztatásának feltételei;

 

l)

a késedelmes fizetések esetén alkalmazandó, a megállapodás megkötése időpontjában alkalmazandó kamat és a kiigazítására vonatkozó rendelkezések, valamint adott esetben a fizetendő késedelmi díjak;

 

m)

a fizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó figyelmeztetés;

 

n)

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a felmerülő közjegyzői díjak megfizetendők;

 

o)

az előírt garanciák és biztosítás, ha van ilyen;

 




p)

az elállási jog megléte vagy hiánya, azon időszak, amelyen belül az elállási jog gyakorolható, valamint az elállási jog gyakorlásának egyéb feltételei, ideértve a fogyasztó azon kötelezettségére vonatkozó tájékoztatást is, hogy a 14. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében a lehívott tőkeösszeget, valamint a kamatot és a napi kamatösszeget meg kell fizetnie;

 

q)

a 15. cikkből eredő jogokra vonatkozó információ, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó feltételek;

 

r)

a határidő előtti visszafizetés joga, a határidő előtti visszafizetés eljárása, valamint adott esetben tájékoztatás a hitelező ellentételezési jogáról és az ellentételezés meghatározásának módjáról;

 

s)

a hitelmegállapodás felbontása jogának gyakorlása esetén alkalmazandó eljárás;

 

t)

a fogyasztó számára rendelkezésre áll-e peren kívüli panasz- és jogorvoslati eljárás, és ha igen, akkor az milyen módon vehető igénybe;

 

u)

adott esetben az egyéb szerződési feltételek;

 

v)

adott esetben az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe.

Természetesen alaposabban is meg kell vizsgálni az Európai Bírósági rendelkezést és csatlakozó jogszabályokat, de nekem az a meggyőződésem már most, hogy olyan adós nagyon kevés lesz, aki olyan szerződést írt alá korábban a bankkal, melyben a fenti tartalmi feltételek mindegyike pontosan meg lett határozva.

Ebből gondolom azt, hogy ezek után akkor, ha a bank el kíván számolni bármelyik adóssal, csupán azt kell közölni az adósnak a bankkal, hogy mely részében hibázik a bank által szerkesztett  kölcsönszerződés a fenti rendelkezésekhez képest, és megkérni arra a bankot, hogy az eddig általa behajtott, adós által kifizetett valamennyi kamatot, illetve költséget szíveskedjék haladéktalanul megtéríteni az adósok számára.

Úgy ahogy ezt ilyenkor illik, azaz késedelmi kamattal együtt.

A jövőre nézve pedig a bank felejtse el azt, hogy bármiféle kamatot, vagy költséget igényel az adóstól.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A 2016. november 9-i Európai Bírósági ítélet rendelkezése szerintem erre jogosítja fel, illetve kötelezi a magyar bankokat és magyar adósokat devizában nyilvántartott forint kölcsönszerződések esetén.

Azoknak pedig, akik vagy tudatlanságuk miatt, vagy szándékosan kárt okozva az adósoknak folyamatosan azt szajkózták, hogy az adósoknak az az állítás helyes, hogy érvénytelen a szerződés ki tudja milyen okoknál fogva, szerintem végképpen abba hagyhatják kártékony cselekedeteiket.

A devizában nyilvántartott fogyasztói forintkölcsön szerződésről függetlenül attól, hogy objektíve természetesen akár érvénytelennek is tekinthető, a fogyasztó dönti el azt, hogy az érvénytelenségre hivatkozik-e vagy sem. Természetesen az adós azt a lehetőséget választja, ami számára hasznosabb.

Ennek a választásnak során tehát figyelembe veszi az adós azt, hogy fentiek folytán a szerződés hibája miatt sem kamatot, sem költséget nem lehet és nem lehetett volna követelni a banknak, valamint az




Alkotmánybíróság által is alkotmányosnak mondott 2/2014. PJE – Kúriai jogegységi döntés – szerint csak akkor viseli az adós az árfolyamváltozás terheit, amennyiben a szerződés megkötésekor a bank az adóssal egy olyan kockázatfeltáró nyilatkozatot írattatott alá, mely szerint a bank arról tájékoztat, hogy az árfolyamváltozás korlátlan mértékű lehet – az árfolyamváltozás terheit a bank viseli.

“Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen  felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.”   (2(2014. PJE 1. pontja indokolásából)

Az érvénytelenséget hírdetők pedig végre egyszer nézzék meg az 1/2010. PK Vélemény 9. pontjának alábbi rendelkezését:

“A kamat illetve a használati díj – helyes dogmatikai felfogás mellett – nem részei az érvénytelen szerződés alapján visszatérítendő pénz-illetve dologszolgáltatásnak, hanem ezek az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.”

Nem tudom elfogadni azt, hogy ennek alapján miért nem lehet megérteni, hogy amennyiben a szerződés egészének érvénytelenségére eredménnyel hivatkozik valamelyik adós, akkor az ezt követő elszámolás során a kifizetett kamatokat és díjakat elveszti, és köteles a banknál hagyni anélkül, hogy a tőkével elszámoltak volna. Miért akar szándékosan kart okozni az adós saját magának.

Ami pedig a hatalomra ácsingózó bármelyik párt közelében lévő „segíteni szándékozókat” illeti, pártjuk 2014. július 4-i gyalázattörvény megszavazásánál eljátszotta becsületét.

Mostani segíteni akarásukat akár úgy is értékelhetem, hogy a Júdások a júdáspénzükön kívül még az áldozattól is haszonra akarnak szert tenni későbbi szavazatukat remélve.

Siófokon 2016. november 20. napján. Léhmann György  VISSZA AZ ELSŐ RÉSZHEZ.

Letölthető dokumentumok:

europai-birosagi-ielet-november

 

europai-iranyelv

 

Szólj hozzá

Hozzászólás