MOST BORUL A BANKSZEKTOR?

MOST BORUL A BANKSZEKTOR?


A bennfentesek most "dalolni kezdtek"….

 

Az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Sajnos van olyan ország, ahol a politika védi a banksztereket és törvényekkel akasztja meg az igazságszolgáltatás fogaskerekeit.




A csalássorozatot jól ismerő bennfentesek most információkat szolgáltattak arról, hogy hogyan működtek a részvényügyletekkel elkövetett bűncselekmények. A hatóságok birtokába jutott legfrissebb információk szerint számtalan nagybank és legalább 10-15 tőzsdei kereskedő cég tartozik a hálózathoz.

Ha az érintett cégek nem fizetik vissza kamatos kamattal a be nem fizetett adót (nyilván bírságra is számíthatnak), akkor a csalást végrehajtó alkalmazottaik akár 10 év börtönbüntetést is kaphatnak.

Évekig tartó nyomozás után a hatóságokhoz jutott információk alapján bankokra, brókercégekre, alapkezelőkre csaphatnak le Németországban
A vád az, hogy az érintett cégek részvényügyletekkel megkárosították a német államot, bennfentesek szerint akár több mint 10 milliárd euró adót is elcsalhattak.

Nagy halakat fogtak




Évekig tartó nyomozás és vizsgálatok után az észak-rajna-vesztfáliai hatóságoknak sikerült felfedniük egy bankokból és tőzsdei kereskedő cégekből álló hálózatot, amely a feltételezések szerint több mint 10 milliárd euróval rövidítette meg a német államkincstárat. A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR úgy tudja, hogy a csalássorozatot jól ismerő bennfentesek most információkat szolgáltattak arról, hogy hogyan működtek a részvényügyletekkel elkövetett bűncselekmények. A hatóságok adóelkerülés vádjával vizsgálódnak, a csalásban résztvevő cégek alkalmazottai pedig akár 5-10 éves börtönbüntetésre is számíthatnak. A hatóságok birtokába jutott legfrissebb információk szerint számtalan nagybank és legalább 10-15 tőzsdei kereskedő cég tartozik a hálózathoz, utóbbiak egyenként is több százmillió euró adót csaltak el.

Mindenki akart egy szeletet a tortából

loading…


Kis- és nagybankok, német és külföldi pénzintézetek, befektetési szolgáltatók és ügyvédi irodák, számtalan szereplő segítette a pénzgyár működését, hallgatásukat azonban évekig nem sikerült megtörni, pedig több mint tíz országban voltak razziák, egészen a Kajmán-szigetekig üldözték a nyomozók a csalókat, mígnem néhány bennfentes elkezdett beszélni, és felfedte a hálózatot. Az egyik koronatanú egyetlen kihallgatás alkalmával több, mint 50 nevet mondott, olyan cégekét és alkalmazottaikét, akiket mind bűnrészességgel vádolhatnak meg. A kihallgatásokon szóba került az is, hogy ki, kivel, hol találkozott, milyen üzleteket kötött, honnan hová áramlott a pénz, hogyan sikerült kijátszani a hatóságokat, úgy tűnik, nem sok fontos részlet hiányzik a csalássorozat felgöngyölítéséhez. A legfrissebb információk alapján olyan nemzetközi pénzintézetek érintettek a csalásokban, mint a német WestLB (azóta már átalakult), a svájci UBS, a francia BNP Paribas vagy az ausztrál Macquarie, de alapkezelők és még könyvvizsgálók is összejátszottak.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A profit nagy részét a nagybankok és az a 10-15 tőzsdei kereskedő cég tette zsebre, amely Németországon kívülről irányította a hálózatot közel tíz éven keresztül. A csalást elsősorban német tőzsdei cégek részvényeivel hajtották végre, mégpedig akkor, amikor ezek a vállalatok osztalékot fizettek. A csalás lényege a következő volt: amikor a részvények még osztalékszelvénnyel (cum-dividend) forogtak, akkor a hálózat egyik tagja, például egy brókercég (vagy annak egyik ügyfele) beshortolta a papírokat, ehhez azonban kölcsön kellett kérnie azokat, így – legalábbis a meghamisított kimutatások alapján – egy időben két tulajdonosa is volt a részvényeknek, amik után bizonyos feltételek teljesülése esetén a hálózatban résztvevő valamelyik banktól kapott igazolással mindkét tulajdonos visszaigényelheti a tőkejövedelem után fizetendő adót, amivel megkárosítják a költségvetést.

A haszon egyébként egy-egy részvényen nem volt nagy, a papírok értékének csupán 1,25-1,5 százaléka, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy évekig gyakorlatilag kockázat nélkül megkereshető haszonról volt szó, akkor máris vonzónak tűnik az a másfél százalék. Ezen azonban osztoznia kellett a szereplőknek, így érthető, hogy kifejezetten nagy volumenben pörgették az adóvisszaigénylést, a Siemens, a Deutsche Telekom vagy épen a Volkswagen papírjai összesen több százmilliárd euró értékben cseréltek gazdát, természetesen az érintett részvénytársaságok tudta nélkül.

Érdekes szálak

loading…


A német országgyűlés vizsgálóbizottságot hozott létre, amelynek feladata az volt, hogy felfedje a hálózat működését, tisztázza, hogy milyen szerepe volt a csalássorozatban a politikának és a pénzügyi felügyeletnek, még házkutatásokat is elrendeltek, 42 ülésen összesen 79 tanút, többek között Wolfgang Schauble német pénzügyminisztert és elődjét, Peer Steinbrücköt is meghallgatták, ők egyébként azt állítják, hogy a csalássorozat csupán néhány százmillió euró kárt okozott, ezzel szemben az ügy legfontosabb tanúi szerint az érintettek akár több mint 12 milliárd euró adót is elcsalhattak az évek során. A vizsgálatok eredményei nyáron kerülnek majd a német parlament elé, de 20 nyomozati eljárást már elindítottak az érintett bankokkal szemben. Két német bank részvétele különösen pikáns a csalásokban, a WestLB ugyanis állami tulajdonban volt, amikor a bűncselekményeket elkövették, ezzel gyakorlatilag állami bank károsította meg az államot, a másik pedig a Commerzbank részvétele, a második legnagyobb német bank ugyanis a csőd szélén állt 2009-ben, és a német állam dobott mentőövet a bajba jutott banknak, az állam megkárosítását, a cum-ex-ügyleteket azonban 2009 után is folytatta a pénzintézet.

Borul a kártyavár

Az elmúlt években több német nagyvárosban zajlottak már büntetőeljárások 50-nél is több bankárral, brókerrel és ügyvéddel szemben, vizsgálatokat folytattak több mint 100 pénzintézetnél, az azonban mind csak előjáték volt ahhoz képest, ami most következik. Ha az érintett cégek nem fizetik vissza kamatos kamattal a be nem fizetett adót (nyilván bírságra is számíthatnak), akkor a csalást végrehajtó alkalmazottaik akár 10 év börtönbüntetést is kaphatnak. Eddig négy pénzintézet fizetett be összesen valamivel több, mint fél milliárd eurót a költségvetésbe, a hatóságok azzal számolnak, hogy a csalásban résztvevők közül legalább a bankoktól behajthatják az elcsalt adó nagy részét.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás