MIÉRT VÉDI ÉS SEGÍTI A BANKOKAT A MINDENKORI KORMÁNY?

MIÉRT VÉDI ÉS SEGÍTI A BANKOKAT A MINDENKORI KORMÁNY?

A Nem tartozunk csoport Facebook bejegyzése. A „deviza-hitelezés” eltitkolt valósága

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Olvasd és értelmezd!

Mi volt a deviza-nyilvántartású hitelek forrás? A válasz: SEMMI!

1. Ft-hitelszámlát nyit a bank az adósnak. Nincs forrás sem fedezete.

2. Devizatőke nyilvántartási számlát nyit a bank az adósnak devizában, a Ft összegnek megfelelő összegben. Nincs forrása sem fedezete.

3. Kiviszi mérlegen kívülre a devizatőke nyilvántartási számláját az adósnak. >> A vonal alatt a bank elkezdi a befektetési körforgást.

4. A partnerbank a devizatőke-nyilvántartási számlával szemben ugyanolyan összegre eurószámlát nyit.



5. A kereskedelmi bankja az adósnak kamatswap üzletet köt a partnerbankkal. Ezt a kamatswap ügyletet az adósi bank az adós NEVÉN LÉVŐ devizatőke-nyilvántartási számlájával végzi.

6. Ez az ügylet tehát mérlegen kívüli befektetési ügylet.

7. Maga az ügylet mérlegen kívüli vagyoni tőkeként ellensúlyozza üzemegyensúly formájában a mérlegen belüli fedezetlen és forrás nélküli Ft hitelszámláját az adósnak.

8. A partnerbank a swapban résztvevő számlája terhére, vagy arra tekintettel, Euróból váltott Ft-hitelt ad a kereskedelmi banknak. (fx swappal finanszírozott spot) >> forintvásárlás

9. A kereskedelmi bank ezt a ft-kölcsönt mérlegen belül bevételként könyveli.

10. Ezzel a mérlegen belüli hitel "forrással "lett ellátva az adós devizatőke nyilvántartási számlájából kiindult swapügyletre visszavezethetően.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

11. Ezzel a hitelviszony, vagyis az adós hiteltőkéje számvitelileg létrejött.

12. Ezt a partneri Ft-kölcsönt a bank a bevétel pillanatában kiadásba is helyezi, és "megvásárolja" a mérlegen kívüli adósi devizatőke nyilvántartási számlán lévő devizát. >> ráfordítás lesz

13. Ezzel forrással látta el a fedezetlen és forrás nélküli devizatőke számlát IS, UGYANAZZAL AZ ESZKÖZZEL, amellyel ugyancsak mérlegen belül forrásként már bekönyvelt a Ft-hitel forrásaként!

14. Ugyanebben a pillanatban, adósi bank devizában kiegyenlíti a partnerbanktól kapott Ft-kölcsönt >>kiadásba helyezi ugyanabban a pillanatban az előbb az adóstól vásárolt (a forintért cserébe) devizát>>>, és zárja is a terminlábat a kamatswap ügyletben

Ez kétszer is forrásként használt pénz: egyszer mérlegen belül a hitel forrásaként, egyszer pedig mérlegen kívül az adós devizatőke-nyilvántartási számlájának forrásaként. Mivel körbe-körbe utaztatja a bank.

Ezzel a mérlegen belülről kikönyveli ezt a forrást szabályosan, és vonalon kívül (mérlegen kívül) a devizaszámláról is kifizeti ezt a forráspénzt, hogy a bankközi Ft forrás-kölcsönt kiegyenlítse. Majd kezdi a folyamatot előröl.

Ez olyan, mintha a szabályos focipályán játszhatna az adós, de a bank a vonalon kívül is. Láthatjuk a meccs eredményét.

A gólt hátulról, és vonalon kívülről kapott passzból lövi a bank az adós hálójába.

15. Ekkor kifizetheti már a kölcsönt az adósnak, a létrehozott hitel terhére azért, mert a befektetéssel (a fenti befektetési körforgás) ellentételezett Ft-hitel, a könyvelési, és számlapénz körforgásban forrásként, szintetikus tőkeként funkcionál.

16. Ez a szintetikus tőke (deviza) előállítása



17. A banknak nem volt semmije. És mégis rendben van minden. (szerintük… a szerk.)

18. A tömeges ILYEN hitelezés miatt állandó Ft-deviza irányú kereskedelmet állít elő a bank kényszerűen >> forinteladással , az ilyen deviza ezért megdrágul.

Mivel a mérlegen belüli folyamatok szabályozottak, és keverednek a mérlegen kívüli szabályozatlan "innovatív" banki műveletekkel, és nem választhatók le a hitelviszonyról, ezért ezek a szintetikus devizaként értelmezett banki műveletek a hitellel összekapcsolva szabályozatlan és (persze az egész világon így van) jogellenesek.

Helyesebben a világ bankrendszere először államközi és multinacionális szinten a szabályozott tőkét összekeverte a szabályozatlan tőkével (Asztalos szavaival a vonal alatti pénzt a vonal feletti jó jegybankpénzzel…) ezért az adóst, és a világot nem védi más ez ellen az adós szintjén, csak a fogyasztóvédelmi törvények.

Eszerint ezek az ügyletek befektetéssel vegyes hitelviszonyok, és a befektetésre vonatkozó szabályoknak az adóssal szemben a magyar "deviza alapú" hitelek nem felelnek meg és nem is jöttek létre.

A Nem tartozunk csoport Facebook bejegyzése. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás