MIÉRT ÉRVÉNYTELENEK A "DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK"? – LOPPERT CSABA

A témával kapcsolatban várjuk aktív ügyvédek, jogászok szakvéleményét!

  • Googleplus
  • Youtube
 Csaba Loppert –

Valaki azt írta itt a Facebookon, hogy Magyarországon nem szabályozzák – és nem szabályozták – egyértelmű törvények a pénzintézetek tevékenységét. Ezért követhették el azt, amit elkövettek. Nos, véleményem szerint igenis voltak egyértelmű törvények, és ezek alapján el lehet érni valamennyi "deviza alapú kölcsönszerződés" érvénytelenségének törvény vagy bíróság általi kimondását. Íme három jogszabály állításom alátámasztására.



 1. A „deviza alapú kölcsönszerződések” kötése idején hatályos A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Htp.) 3. § (1) felsorolja, hogy milyen tevékenységeket, ti. pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő szolgáltatásokat végezhet egy pénzügyi intézmény üzletszerűen, forintban, illetve devizában. Ezek sorába tartozik a b) pont alatt a pénzkölcsön nyújtása. Ugyanennek a törvénynek a 4. §-a egyúttal be is határolja, korlátozza a pénzügyi intézmények tevékenységi  körét. A (3) bekezdés rögzíti:

 a pénzügyi intézmény/…/ pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag (kiemelés tőlem LCs): /…/ b) befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet.

 Mi következik ebből? Az, hogy befektetéssel vegyes pénzkölcsönt, vagyis devizaalapú kölcsönt  nem nyújthat. Nem nyújthat, mert ilyen szolgáltatást az a lista, amely az engedélyezett pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő ‒ pl. befektetési ‒ szolgáltatásokat sorolja fel, nem tartalmaz. Márpedig a 4. § (3) egyértelműen fogalmaz: a pénzügyi intézmény kizárólag a listában felsorolt tevékenységeket végezheti. A deviza alapú kölcsön, ez az árfolyamnyereséget célzó, befektetéssel vegyes pénzkölcsön nem szerepel a listán. Következésképpen üzletszerű folyósítását és gyakorlását a Htp. tiltja, az ilyen céllal aláírt "szerződések" érvényesen létre nem jöttnek tekintendők.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

 2. De egyértelműen beleütközik valamennyi deviza alapú kölcsönszerződés a megkötéskor hatályos 1959. évi Polgári törvénykönyv (Ptk.) 523. § (1) szakaszába is, amely kimondja:

 Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott (kiemelés tőlem LCs) pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.”

 A kölcsön összege tehát meghatározott, és a futamidő során nem változhat. A kölcsön összege továbbá az az összeg, amit az adós rendelkezésére bocsátottak. Ez pedig minden esetben meghatározott forintösszeg volt. Ezt kell visszafizetni, és nem valamilyen másik devizaárfolyamhoz kötöttségből fakadó másik tőkeösszeget.

A Ptk. 523. § (1) értelmezése tehát csak egyféle lehet: a hitelező meghatározott, fix, rögzített forintösszeget bocsátott az adós rendelkezésére, és az adós azt köteles szerződés szerint, tehát az ott meghatározott feltételekkel (kamat, futamidő, kezelési költség stb.) visszafizetni.Továbbá amennyiben a szerződés feltételei között olyan feltételek szerepelnek (pl. devizában nyilvántartás, devizaárfolyamhoz kötés stb.), amelyek ellentétben állnak a fenti, Ptk. 523. § (1)-el, akkor azok semmisek, mert a törvény mindig felülír egy magánszerződést. Az utóbbinak összhangban kell állnia a törvénnyel. A devizában nyilvántartott, devizaalapú kölcsön fogalma és nyújtása már csak ezért is törvénybe, a Ptk 523. §-ba ütközik a tárgyi időszakban.



3. És végül valamennyi deviza alapú kölcsönszerződés érvényesen létre nem jöttnek tekintendő azért is, mert a befektetési vállalkozásokról született 2007. évi CXXXVIII. törvény 44. § (2) bekezdés c) pontja előírja, hogy (lévén szó árfolyamnyereséget célzó befektetést segítő szolgáltatásról) a befektetési vállalkozás értékelje: a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e. Ez az értékelés pedig sehol nem történt meg.

Végül hozzáteszem: ez csak a valamennyi deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének kimondása alapjául szolgáló törvényhelyek nem is teljes felsorolása. Az egyedi szerződésekben még seregnyi teljes érvénytelenségre alapot adó hibák lehetnek – és vannak is. Ezek sorába tartoznak a kockázatfeltáró nyilatkozatok hiányosságai, az egyéb tartalmi és alaki hibák, melyek feltárása polgári peres eljárásokban lehetséges. Csak példaként említem meg, hogy nemrégen egy olyan „deviza alapú kölcsönszerződés”-nek látszó közjegyzői okiratra bukkantam, ahol a minden szerződés kötelező elemét képező ún. akarategységi klauzulából éppen csak az állítmány hiányzott. Röviden és magyarul: nem volt benne a kérdéses  mondatban az a szó, ami arra utalt, hogy megegyeznek a felek a szerződés feltételeiben. Így akár az ellenkezőjét is odaképzelhetjük.

Jó szövegelemzést, szerződése alapos újraolvasását, a kérdéses jogszabályok tanulmányozását és végül, de nem utolsósorban sikeres pereket kívánok minden olvasni tudó devizakárosult polgártársamnak. Higyjék el, megéri: sok pénzt lehet megspórolni és visszanyerni vele! – Csaba Loppert 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás