Menekülés a bankok fogságából:2004. május 1-től 2006. március 1-ig aláírt devizaalapú hitelszerződések esetén!

Nyomatékkal felhívomn a figyelmét azoknak az adósoknak, akik 2004. május 1-e és 2006. március 1-e között írták alá szerződésüket arra, hogy ezek a szerződések biztonsággal bíróságok előtt legkésőbb 2013. január 22-ig – a mai naptól számított három hónapig peresíthetők

2004. május 1-től 2006. március 1-ig aláírt devizaalapu hitelszerződések tisztességtelen banki egyoldalu szerződésmódosítási szerződési feltételeinek érvénytelensége iránti perekhez alkalmas keresetlevélmintát az alábbiakban közre adom. 

 
1-es jelöléssel a mellékletben is olvasható ez a szerződés felmondásáig alkalmas irat, míg
 
2-es jelöléssel a kölcsönszerződés felmondása utáni állapotnak megfelelő keresetlevélmintát teszem a mellékletben közzé.
 
Nyomatékkal felhívomn a figyelmét azoknak az adósoknak, akik 2004. május 1-e és 2006. március 1-e között írták alá szerződésüket arra, hogy ezek a szerződések biztonsággal bíróságok előtt 
 
legkésőbb 2013. január 22-ig – a mai naptól számított három hónapig peresíthetők. 
 
Ennek okát a keresetlevélben részletezem. 
 
Természetesen figyelembe veendő ezekkel a perekkel kapcsolatosan is a mellékletben olvasható, "Szabadulás a bankok fogságából" című írásom megfelelő módon alkalmazva.
 
Bárki, hozzájárulásom nélkül, akár átalakítva, tőlem függetlenül is használhatja természetesen ugyanúgy iratom, mint a korábbiakat.
 
Siófokon 2012. október 22. napján.
 
Léhmann György  

1-es jelű keresetlevél

2-es jelű keresetlevél

Kúriai joggyakorlat elemző csoport elemzése

Szabadulás a bankok fogságából_0
 
================================

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Az ide mellékelt kölcsönszerződés szerint peres felek 2005. október 27-én kötöttek közjegyzői okiratba is foglalva 168 hónap futamidővel „hitelkiváltási célú és szabad felhasználású, deviza alapú kölcsönről” „KÖLCSÖNSZERZŐDÉS” –t tíz millió forint, 69793,41 CHF-ben meghatározott  kölcsönre vonatkozóan.

Ennek a kölcsönszerződésnek fontosabb elemeit közjegyzői okiratba foglalták, de nekünk sem egyik, sem másik szerződés készítésébe beleszólási jogunk nem volt, már azt megelőzően elkészítette a bank is, valamint a közjegyző is a szerződést, hogy mi a bankba illetve közjegyzőhöz érkeztünk volna.

Ebben a perben elsősorban azt kifogásoljuk, hogy a szerződés megkötését követően évente a bank egyoldalúan minden indokolás nélkül folyamatosan emelte a törlesztő részleteket, úgy, ahogy ahhoz álláspontunk szerint törvényes joga nem volt.

A szerződésekbe foglaltan az ügyleti kamatláb 5,60 % mértékben lett megállapítva, majd

2009. szeptember 17-től 8,8 % mértékben került egyoldalúan módosításra,

2010. szeptember 17-től pedig a mai napig 8,05 % mértékben állapította meg minden indokolás nélkül a kamatlábat alperes.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan a 2005. október 27-i szerződés III.4. pontja a következőképpen rendelkezik:

„A Bank a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek és körülmények esetén a kamatok, költségek, díjak jutalékok mértékét vagy a szerződési feltételeket egyoldalúan az Ügyfél számára kedvezőtlenül is módosíthatja.

Az Ügyfél számára kedvezőtlen változásról a Bank az ügyfelet a változás hatályba lépését legalább 15 nappal megelőzően, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett Hirdetményt útján értesíti.”

majd a közjegyzői okiratban pedig mindösszesen a következő olvasható ugyancsak az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozóan:

„Az éves ügyleti kamat  kamatlába a kamatperióduson belül állandó, de a Bank jogosult azt a kamatperióduson belül is egyoldalúan módosítani.”

 

——————————

Az egyoldalú banki szerződésmódosítási feltételeket pedig a szerződés 7.3. pontja tartalmazza az alábbiak szerint: 

„ A Bank az ügyleti kamat mértékének, valamint az arra vonatkozó szerződési feltétel egyoldalú módosítására a következő feltéttelek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult: a Bank tevékenységére, működési feltételei vonatkozó vagy azt érintő jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása, továbbá az ezek értelmezésében, alkalmazásában bekövetkezett változás, a Bank forrásköltségeinek változása, a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo és betéti kamatlábak változása, a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek, a tőke- és pénzpiaci kamatlábak, és a bankközi hitelkamatok változása, a fogyasztói árindex változása, az Adósért vállalt kockázat tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – változása, ideértve az Adós hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást is, valamint a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve a kockázati tényezőinek változása.”

====================

Magyarország 2004. május 1-től lett az Európa Unió tagállama, és ettől kezdve kötelezővé váltak számára az Európai Unió Alapjogi Chartájának alábbi rendelkezései is:

38. cikk

A fogyasztók védelme

Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.

———————-

47. cikk

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.


Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

————————

52. cikk

A jogok és elvek hatálya és értelmezése

(1)   Az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

————————-

(5)   Az ebben a Chartában foglalt, alapelveket megállapító rendelkezések a saját hatásköreik gyakorlása során az Unió intézményei, szervei és hivatalai által elfogadott jogalkotási és végrehajtási aktusok, illetve a tagállamok által elfogadott, az uniós jog végrehajtására irányuló jogi aktusok útján hajthatók végre. E rendelkezésekre bíróság előtt kizárólag az ilyen jogi aktusok értelmezése, illetve jogszerűségének megítélése tekintetében lehet hivatkozni.

(6)   A nemzeti jogszabályokat és gyakorlatot az ebben a Chartában meghatározottak szerint teljes mértékben figyelembe kell venni.

(7)   Az Unió és a tagállamok bíróságainak kellően figyelembe kell venniük e Charta értelmezésére vonatkozó iránymutatásként készült magyarázatokat

===================

 Az idézett  38. cikkben rögzített „biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét” követelményt 1993-tól kezdően a 93/13 EGK Irányelv rendelkezései határozzák meg többek között az alábbi rendelkezésekkel:

A TANÁCS 93/13/EGK IRÁNYELVE

(1993. április 5.)

a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

3. cikk

(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

(2) Egy szerződési feltétel minden olyan esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek tekintendő, ha azt már előzetesen megfogalmazták, és ezért a fogyasztó nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében.

Az a tény, hogy egy feltétel bizonyos elemeit vagy egy kiragadott feltételt egyedileg megtárgyaltak, nem zárja ki ennek a cikknek az alkalmazhatóságát a szerződés többi részére, ha a szerződés átfogó megítélése arra enged következtetni, hogy a szerződés mégiscsak egy előre kidolgozott szabványszerződés.

Olyan esetekben, amikor egy eladó vagy szolgáltató arra hivatkozik, hogy egy szabványfeltételt egyedileg megtárgyaltak, ennek bizonyítása az eladót vagy szolgáltatót terheli.

(3) A melléklet tartalmazza azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását, amelyek tisztességtelennek tekinthetők

——————-

6. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

———————

MELLÉKLET

A 3. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FELTÉTELEK

1. Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy:

———————

i) a fogyasztót visszavonhatatlanul kötelezik olyan feltételek vonatkozásában, amelyek alapos megismerésére nem volt tényleges lehetősége a szerződés megkötése előtt;

 

j) feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül;

———————-

2. Ag), j) és l) pontok hatálya

———————-

b) A j) pont nem akadályozza azoknak a feltételeknek az alkalmazását, amelyek szerint a pénzügyi szolgáltatások nyújtója fenntartja a jogát a fogyasztó által fizetendő vagy őt megillető kamatláb vagy a pénzügyi szolgáltatások nyújtásáért fizetendő bármilyen más összeg értesítés küldése nélküli megváltoztatására, ha erre érvényes indoka van, azzal a kikötéssel, hogy a pénzügyi szolgáltatások nyújtója köteles erről a másik szerződő felet vagy feleket a lehető legrövidebb időn belül értesíteni, és hogy az utóbbi jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

==================

Tekintettel arra, hogy 2004. május 1-ét követően 2006. március 1-ig ezeknek a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek megfelelő jogharmonizációs eljárást Magyarország nem hajtotta végre, indokolt az ebben az időben hatályos, ezzel kapcsolatos főbb magyar szabályi rendelkezéseket is ismertetni:

„1959. évi IV. törvénya PolgáriTörvénykönyvről

209. § (1) Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.

(2) Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét – a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

209/A. § A fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.

209/B. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.

(2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha

a) a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy

b) összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével.

(3) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.

(4) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.”

Utóbbi bekezdésben a törvényhozó elsősorban a 18/1999. (II.5.) Korm. rend-re utalt, melynek 2006-ig is hatályos szövegéből kiemelem az alábbiakat:

18/1999. (II. 5.) Korm. rendeleta fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

2. § A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

d) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;

————————-

Fenti jogszabály ismertetésből megállapítható az, hogy a jogharmonizációs eljárásnak 2006. március 1-ig megtörténtéig a tisztességtelen szerződések feltételekkel kapcsolatos hazai jogi szabályozás igyekezett követni az uniós jogi szabályokat, lényegi eltérés fentiek alapján csupán abban észlelhető, hogy az uniós jog határidő nélkül biztosította a fogyasztóknak azt a jogát, hogy bíróságok előtt alappal hivatkozhassanak az ellenérdekű fél által megfogalmazott egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltételeire, míg a Ptk. 209. § 1. bek., illetve Ptk. 209/A § mindösszesen egy éves megtámadási határidőt biztosított a „megtámadhatja” szóhasználattal a fogyasztónak.

Természetesen felvetődik az eltérés miatt az, hogy ebben a körben az uniós jogi szabályozás 2004. május 1-től elsőbbséget élvez hazai bíróságok előtti eljárásban 2006. március 1-ig, de ennek mindenképpen ellentmond az alábbi döntvényben olvasható Legfelsőbb Bírósági megállapítás:

BH 2010. 137:  A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, a munka- és pihenőidőre, a menetíró készülék használatára, működtetésére vonatkozó szabályok betartása a munkáltató és a járművezető felelőssége is, függetlenül attól, hogy az uniós jog a felelősséget a szállítási vállalkozáshoz telepíti. Az ellenőrzés időpontjában hatályos Kkt. 20. § (4) bekezdése lehetővé teszi a bírság felelősség arányában történő megosztását, igaz, hogy annak módjához semmiféle útmutatót nem ad

Analógia folytán ezt a Legfelsőbb Bírósági álláspontot követve 2004. május 1-től 2006. március 1-ig tartó időszakra nézve az akkor hatályos Ptk. 209. § 1. bek-e alapján a Ptk. 236. § alapulvételével lehetséges tehát azt a célt elérni a fogyasztóknak, amit 2006. március 1-e után időbeli korlátok nélkül lehetséges:

236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.

(2) A megtámadási határidő megkezdődik

a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;

b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;

c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagytisztességtelen szerződési feltétel [209. § (1) bekezdés és 209/A. §] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

(3) A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.

(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.

==================

Pest Megyei Bíróság 2010-ben fordult az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárásban a következő kérelemmel:

 „Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet 2. kötet 288. o.; a továbbiakban: irányelv) 3. cikke (1) és (3) bekezdésének, 6. cikke (1) bekezdésének, valamint ezen irányelv melléklete 1. pontja j) alpontjának és 2. pontja d) alpontjának értelmezésére vonatkozik.”

Ebből a kérelemből következően sem a magyar bíróságok, sem a magyar állampolgárok nem voltak ismeretében elegendő mértékben a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13 EGK tanácsi irányelv hazai bíróságok előtti alkalmazhatósági feltételeiről az ügyben hozandó ítélet meghozataláig.

Tehát annak a jogi alapnak alkalmazhatósági feltételeiről, melynek alapján lehetséges mindazon fogyasztóknak megtámadni a tisztességtelen szerződési feltételeket, akik a jogharmonizációs eljárásig – 2006. március 1-ig – irtak alá devizalapu hitelszerződéseket 2005. május 1-ét követően.

Európa Bíróság által C-472/10. szám alatt 2012. április 26-án ez ügyben meghozott itéletnek közzétételét követően pedig aPSZÁF szóvívője utján – Binder István – valamint a Bankszövetség vezető jogtanácsosa megtévesztette a közvéleményt alábbi kijelentéseikkel arról, hogy ennek az itéletnek semmi köze a hitelszerződésekhez, és ennek folytán az adósok menthető körülmények miatt továbbra sem érvényesítették jogos igényüket:

1.      „ELŐZMÉNYEK ÉS HÁTTÉR

Az Európai Bíróság C-472/10. számú ügyben hozott ítéletével kapcsolatosan az állapítható meg, HOGY A BÍRÓSÁG NEM VALAMELY PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓ VONATKOZÁSÁBAN INDÍTOTT KÖZÉRDEKŰ PERES ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN FEJTETTE KI ÁLLÁSPONTJÁT.

Az ügy szerint a Pest Megyei Bíróság fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bírósághoz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban NFH) és az Invitel Távközlési Zrt (a továbbiakban Invitel) közötti peres eljáráshoz kapcsolódóan.

Az NFH közérdekű keresetben vitatta az Invitel azon gyakorlatát, amelynek lényege, hogy a határozott időre szóló, úgynevezett hűségnyilatkozattal kötött szerződésben a felek által előzetesen meg nem tárgyalt díjakat érvényesít utólag a fogyasztók terhére. A Pest Megyei Bíróság felfüggesztette az eljárás, és az ügyet felterjesztette előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróság elé.

—————————

2.      ÖSSZEFOGLALÁS

AZ ITÉLETBEN NINCS ARRÓL SZÓ, HOGY EGY TISZTESSÉGTELENSÉGET KIMONDÓ ÍTÉLET OLYAN SZEMPONTBÓL IS AKÁR GENERÁLISAN KÖTELEZŐ, HOGY ANNAK SZEKTOROKON ÁT IS ÉRVÉNYESÜLNIE KELL, ÉS MONDJUK AKÁR A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK AUTOMATIKUSAN A MÁS SZEKTORBAN SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNNYEL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETET MINDEN TOVÁBBI VIZSGÁLÓDÁS NÉLKÜL ÁT KELLENE VENNIE A GYAKORLATÁBAN. A TISZTESSÉGTELENSÉGET UGYANIS ESETRŐL ESETRE KELL MEGITÉLNI.

Mivel az ítélet az NFH hatáskörbe tartozó ügyben született, javasoljuk az ítélet mikénti értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatosan az említett hatóság megkeresését.

Binder István

–          szóvivő – PSZÁF”

—————————-

Ennek az állapotnak vetett végett a Kúria Vizsgálócsoportja a mellékletben látható,

„A joggyakorlat elemző csoport a vonatkozó magyar és uniós jogi szabályozás folyamatában történt feldolgozása, közel 50 ítélet áttanulmányozása után, a német és osztrák joggyakorlatról készült tanulmány, a csoport közgazdász tagja véleményének ismeretében az alábbi megállapításokra jutott”. 

bevezetésű tanulmányban  a következő megállapításával:

„A kizárás ugyanis nem alkalmazható a fogyasztónak nyújtandó szolgáltatás díjai módosításának mechanizmusára vonatkozó valamely kikötésre. E jogértelmezés helytállóságát támasztja alá az Európai Bíróság 2012. április 26-án az Invitel ügyben (C-472/10.) hozott határozata is.”

Azzal a ténnyel, hogya devizalapu kölcsön szerződések tisztességtelen szerződési feltételeivel kapcsolatos bírósági jogérvényesítési szempontok elemzése során hivatkozik az említett Európa Bírósági itéletre, ennek a Kúriai munkaanyagnak, valamint a C 472/10. számúítéletnek alábbi ismerete folytán birtokában vannak az adósok mindannak a tudásnak, ami a bírósági eljárás eredményes kezdeményezéshez szükségesek.

====================

Figyelembe véve a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletének alábbi megállapításait

3. Az irányelv  – 93/13 EGK Irányelv –  preambulum bekezdése kimondja:

„mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; […]”

illetve

„5. Ezen irányelv 3. cikke előírja:

„(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

meghatározást is, és az alábbi

„ 28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.

illetve az ítélet rendelkező részéből

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták-e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak-e a szerződés felmondására.”rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.

—————————–

Ennek a semmiségnek jogkövetkezménye az 1/2010 (VI. 28.) PK Véleménynek azon megállapításában fogalmazódik meg, hogy


2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el.

Tartalmilag ugyanezt a Luxemburgi Bíróság fenti ítéletében a 93/13 Irányelvre hivatkozással a következők szerint határozta meg:

8. Az irányelv 6. cikke kimondja:

„(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

Ennek az idézetnek utolsó megállapításából következően mivel az adósok díjmegállapítását banki egyoldalú szerződésmódosítással lehetővé tevő szerződés feltétel kihagyásával is teljesíthető a szerződés, az alábbiakban ismertetjük azt a számítást, melynek alapján kellett volna teljesítenünk  kötelezettségünket.

——————————-

A szerződés érvényessé tétele során álláspontunk szerint a PSZÁF-nak tájékoztatójában olvasható alábbi mondatából,

„Hogy mennyit kell fizetnie, az elsősorban az adott deviza irányadó kamatától, például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank alapkamatától függ.” indokolt kiindulni.

—————————–

Konkrétan a szerződésünkben ez számunkra, adósok számára azt jelenti, hogy a kölcsön – tőke – és  a kamat is  a folyósított devizanemhez – CHF- hez igazodik. Ezt vettük tudomással azzal, hogy amennyiben az HUF/CHF árfolyam, vagy a CHF jegybanki alapkamat változik, a változás arányában változik a forintban fizetendő havi törlesztő részletünk is.

Tekintettel arra, hogy az igy kiszámolt helyes törlesztőrészletek helyett alperes a kamatlábat folyamatosan emelve a törlesztő részletet havonta több mint 100.000.-Ft-ban állapította meg már évek óta, mindenképpen fontos jogi érdekünk fűződik a megállapítási per megindításához.

Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján

 

k e r e s e t t e l

élünk és kérjük T. Fővárosi Törvényszéket arra, hogy állapítsa meg a Ptk. 236. § 2. bek. c. pontjára és 326. § 2. bek-re figyelemmel a

 

Ptk. 209. § 1. bek-e és 236. § 1. bek-e alapján biztosított megtámadási jogunkkal élve azt, hogy az UniCredit Bank Hungary Zrt alperes és felperesek között 2005. októbert 27-én megkötött kölcsönszerződés III. 4. pontjában írt

„A Bank a kölcsönszerződésben meghatározott feltételek és körülmények esetén a kamatok, költségek, díjak jutalékok mértékét vagy a szerződési feltételeket egyoldalúan az Ügyfél számára kedvezőtlenül is módosíthatja.

„Az éves ügyleti kamat  kamatlába a kamatperióduson belül állandó, de a Bank jogosult azt a kamatperióduson belül is egyoldalúan módosítani.” szerződési feltételei a szerződés megkötésének napjától – 2005. október 27-től – kezdődő hatállyal érvénytelenek,  valamint ennek jogkövetkezményeként állapítsa meg azt, hogy 2005. október 27-től, a szerződés megkötésétől kezdődő hatállyal nem jelentenek kötelezettséget az adósokra nézve ezek az érvénytelen szerződési feltételek kötelezze alperest perköltség viselésére.

——————————

Pertárgy értéke:határozatlan

Csatolt költségmentességi nyilatkozat alapján kérjük elsődlegesen költségmentesség, másodlagosan illeték-feljegyzési jog kedvezményének megadását, Bíróság illetékességét a Pp. 36. § 2. bek-re alapítjuk.

Közvetítői eljárást e pert megelőzően felek nem vették igénybe.

Bizonyítékként csatoljuk a hivatkozott iratokat.

Budapesten 2012. május 19. napján.

                                                                                                          Tisztelettel:

 

képv.:

                                                                                              Kovács Istvánés neje felperesek

 

                                                                                             

FővárosiTörvényszék

 

 

                                                                                              B u d a p e s t

FővárosiTörvényszék

 

 

                                                                                              B u d a p e s t

 

 

 

 

                                                                                              k e r e s e t l e v e l e

 

 

 

 

                                                                                              Kovács István I. r.,

 

Kovács Istvánnész. Nagy ÉvaII.r., felpereseknek felperesek 1027 Budapest Kismalom  u. 21. I. em. 1. sz. alatti lakosok,

képv.:

UniCredit Bank Hungary Zrt.

1054 Budapest Szabadság tér 5-6számalatti székhelyű alperesellen szerződés érvénytelensége és jár. iránti peres eljárásban

Szólj hozzá

Hozzászólás