MEGMENEKÜLHETNEK AZ “ADÓSOK” A VÉGREHAJTÁS RÉMÉTŐL!

MEGMENEKÜLHETNEK AZ "ADÓSOK" A VÉGREHAJTÁS RÉMÉTŐL!

NEM AKARÁSNAK NYÖGÉS A VÉGE, AVAGY AMIKOR AZ ÁTVERT "DEVIZA"-KÁROSULTAK LEGNAGYOBB ELLENSÉGEI A PARLAMENTBEN ÜLNEK

Tudom, hogy egy nappal Szenteste előtt nem illik Önöket még most is az egész évi problémánkkal zaklatni, de úgy gondoltam, hogy az alábbi irat átolvasása esetén lesznek olyan honfitársaim, akiknek holnap estére talán egy kis biztatást tudok közölni, jobb hangulatot elérni.

Valamint a külföldről karácsonyra hazaérkezőkre is gondolnunk kell azért, hogy az elkövetkező néhány napban talán itthon tudják megbeszélni hozzátartozóikkal iratom alapján is mindazt, amit távolból nehezebb. Ennyit a mentegetőzésemről és ezek után

Kívánok Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket.  Léhmann György

Az országgyűlési gombnyomogatóknak július 4-i bankmentő, XXXVIII. számú, alkotmányt és EU-s jogszabályokat sértő törvénynek elfogadása után a törvény előterjesztője – Dr. Trócsányi László – feltehetőleg rájött arra, hogy annak ellenére sérti a bankok érdekeit is ez az általa előterjesztett törvény, hogy ő kizárólag az adósok érdekeit szándékozott sérteni.

 

A bankmentő törvény 8. fejezeténél vagy észlelte a problémát, vagy szóltak neki erről a vele koprodukcióban tevékenykedő banki jogászok.

Azt vették itt észre, hogy amennyiben a kölcsönszerződésekből kiragadott mindösszesen két szerződési feltételről állapítja meg a törvény 3. § 1. bek, és 4. § 1. bek-e  – árfolyamkülönbség alkalmazása és egyoldalú szerződésmódosítási jog – , hogy vélelmezetten érvénytelen, akkor a bankok által bevált, közjegyzői segítséggel törvénytelenül kezdeményezett végrehajtások még közjegyzői segítség mellett sem folytathatók, és kezdeményezhetők.

 

Nevezetesen arról van szó, hogy mivel a bírósági végrehajtásokról szóló 1994. évi LIII. tv. alábbi rendelkezése alapján lehetséges 2009. évtől kezdődően közjegyzőknek végrehajtási záradékot kiadni,

23/C. §71 (1)72 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

észlelték Trócsányiék, hogy az általuk hozott bankmentő törvény fentiek szerint semmisnek, illetve vélelmezetten semmisnek minősített szerződési feltételek miatt a bank által szerkesztett szerződések, vagy kötelezettségvállalások alapján lehetetlen azért végrehajtási eljárás kezdeményezése, mert a szerződésnek egy része. a bankmentő törvénnyel érvénytelenített része alapján jogok nem keletkezhetnek, kötelezettségek nem származhatnak.

 



Tekintettel arra, hogy ezekkel a részekkel együtt, azaz a teljes szerződés figyelembevételével készültek azok a közjegyzői közokiratok, melyek alapján folyamatba kerültek a végrehajtási eljárások, helyrehozhatatlan hibában szenved minden eddig megindult végrehajtási eljárás. 

 

Ebből következően a bankmentő törvény 3. § 1. bek-e és 4. § 1. bek-e alapján megállapítható az, hogy minden folyamatban lévő, jövőben kezdeményezendő, illetve korábban már befejezett végrehajtási eljárások törvénysértők.

 

Mivel Trócsányiék, illetve a bankok nem akarták semmiképpen az adósokat segíteni ily módon sem, ezért kitalálták azt, hogy a július 4-i bankmentő törvény elfogadása után másfél hónappal, a XL. sz. törvény parlamenti elfogadásakor megszavaztatják a gombnyomogatókkal a következő rendelkezést is a XXXVIII. sz. törvénybe illeszkedően:

17. § (7)26bek:  A végrehajtást kérő, illetve az adós kérheti annak megállapítását, hogy a kölcsönszerződésben nem szerepel a 3. § (1) bekezdése, illetve a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés. A kérelmet a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt – elbírálás végett – az ügy irataival együtt beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kérelmet a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtási kifogás elbírálásának szabályai szerint bírálja el.

 

Utalás: 26 A 17. § (7) bekezdése a 2014: XL. törvény 52. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

 

Alappal nevezhetnénk tartalma alapján ezt a 2014. szeptember 24-i, két hónappal korábbi törvénynek módosítását tartalmazó rendelkezést az elborult elme diadalának is.

Hiszen nem másra ad lehetőséget a banknak, mint arra, hogy az egyébként alkotmánysértő és EU-s jogszabályi rendelkezéseket semmibe vevő bankmentő törvény alapján is érvénytelennek minősített szerződési feltételeit a bankok által szerkesztett kölcsönszerződésnek bírósági eljárás színlelésével úgy lehessen nem létezőnek tekinteni, mintha a 2004-2008 között, vagy azt követően megkötött kölcsönszerződésben soha nem is szerepelt volna,

és ezek a jogellenes szerződési feltételek soha nem okoztak volna a tisztességes magyar emberek számára anyagi és egyéb hátrányokat, életminőség romlást.

Az érvénytelen szerződési feltétel jogkövetkezményeit így megfogalmazni, és a bankok által megkárosított magyar emberek millióival ekként azt közölni kormányzati szinten, hogy

 

„történt ami történt, felejtsd el minden bankok által okozott károddal együtt”,

 

ezt tartom tehát jogvégzett emberek részéről az elborult elme diadalának, míg egyébként az

igen gombot nyomogatók, vagy a törvényt elfogadó Köztársasági Elnök részéről pedig az elképzelhető legnagyobb olyan aljasságnak, amit honfitársaikkal szemben elkövethetnek.

Ellenben az adósok ellenségei nagy igyekezetükben megfeledkeztek arról, hogy a közjegyzői végrehajtási záradékkal megindult végrehajtási eljárásokról a bankmentő törvénynek 3. § 1. bek-e és 4. § 1. bek-e alapján azért állapítható meg az, hogy teljes egészében törvénytelen, mert a közjegyzői végrehajtási záradékra vonatkozó fenti törvényhely szerint a végrehajtási záradéknak többek között tartalmazni kell a

a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,”

Azaz tartalmazni kell a záradékolás előtt más közjegyző által kiállított „ténytanúsítvány” adatokat is végrehajtandó kötelezettség mennyiségére vonatkozóan.

Ez a ténytanúsítvány ellenben az alkotmánysértő bankmentő törvény 3. § 1. bek-e és 4. § 1. bek-e szerinti szerződési feltételek érvénytelensége okából mindenképpen valótlan adatokat tartalmaz, hiszen a bankok kérelmei és adatai az érvénytelenített szerződési feltételekkel kapcsolatos követelőzéseket is tartalmazza.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Ezek után teljesen mindegy az, hogy a kormányzat a bankokkal együttműködve miként gyötri módosításokkal a bankok érdekében az általa előterjesztett törvényt csak azért, hogy a bankoknak zavartalan végrehajtását közjegyzői segítséggel zavartalanul folytassák, a folyamatban lévő és már befejezett végrehajtások egytől egyik azért is törvénysértőek, mert a végrehajtási eljárást elrendelő közjegyzői záradék törvénybeütköző módon hamis mennyiségi adatokat tartalmaz.

A közjegyzők magatartásával kapcsolatosan a valótlan adatokat tartalmazó ténytanúsítvánnyal kapcsolatosan pedig annyit mindenképpen indokolt megemlíteni, hogy a rájuk vonatkozó 1991. évi XLI. törvénynek alábbi rendelkezései alapján

3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

111. § (1) A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

 

illetve ide kapcsolódó miniszteri indokolás alapján

2. A közjegyzői tevékenység közjogi elemei indokolják, hogy a törvény a közjegyző számára lehetővé és egyben kötelezővé tegye közreműködésének megtagadását, ha a jogügylet jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésére irányul, illetve ha célja a közjegyző által felismerhetően tiltott vagy tisztességtelen. Tisztességtelen lehet pl. az olyan szerződés, amely harmadik személy jogainak csorbítását célozza.

Ha a közjegyzőnek az eljárása során nem a jogügylet egészével, hanem csupán annak valamelyik elemével kapcsolatban merül fel aggálya, erről tájékoztatást ad a félnek, és ezt a tényt az okiratban is rögzíti. Ha a fél ezzel nem ért egyet, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

felelőssége a közjegyzőknek mindenképpen fennáll a törvénytelen végrehajtások miatt bekövetkezett károkozással kapcsolatosan.

Különösen figyelmet érdemel a fentiekben idézett törvényi indokolásnak alábbi megállapítása:

 

“Tisztességtelen lehet pl. az olyan szerződés, amely harmadik személy jogainak csorbítását célozza.

Kíváncsi lennék arra a közjegyzőre, aki nem észlelte azt, hogy a harmadik személyeknek – adósoknak – jogainak csorbítására irányulnak a szerződések.

Rátérve a törvénytelen végrehajtásokkal kapcsolatos további problémákra, ide másolom a „A széllel bélelt bankmentő törvények után” című írásom alábbi részeit:

 

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2014. január 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ERSTE Bank Hungary Zrt. kontra Sugár Attila  (C-32/14. sz. ügy)

A kérdést előterjesztő bíróság Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei Felperes: ERSTE Bank Hungary Zrt. Alperes: Sugár Attila

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelel-e a tagállam azon eljárása a 93/13/EGK1 irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, amely során a közjegyző által készített alakiságoknak megfelelő okiratban foglalt kötelezettségvállalásnak a fogyasztó részéről történő megszegése esetén a fogyasztóval szerződő fél a bíróság előtti peres eljárás elkerülésével, úgynevezett végrehajtási záradék kiállításával az általa megjelölt összegre érvényesíti igényét anélkül, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára sor kerülhetne?

Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?

Ezek után nézzük meg azt, hogy a Fővárosi Törvényszék által Európai Bírósághoz alábbi kérdés mögött milyen jogi háttér húzódik.

„Kérheti-e ezen eljárás során a már kiállított végrehajtási záradék törlését a fogyasztó azon az alapon, hogy az alapul szolgáló szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor, annak ellenére, hogy a bírósági eljárás során a C-472/11. számú ítélet szerint a bíróságnak a fogyasztót tájékoztatnia kell az észlelt tisztességtelen feltételről?”

Ezt a kérdést a Fővárosi Törvényszék egyik bírója tette fel – bíró kérdez bírót előzetes döntéshozatali eljárásban – azért, mert a közjegyző az eljárás adatai szerint ugy állította ki a végrehajtási záradékot és tette lehetővé bírósági eljárás mellőzésével a végrehajtónak foglalással kezdődő végrehajtási eljárását, hogy a szerződés egyes kikötései tisztességtelenségének vizsgálatára nem került sor.

A kérdésből következően helyesen a Fővárosi Törvényszék bírójában joggal merült fel az, hogy függetlenül a magyar jogi rendelkezésektől az elsődlegesen értékelendő Európai jogba ütközik közjegyzőnek ez az eljárása.

A törvényszéki bíró által megjelölt Európai Bírósági ítéleti rendelkezés pedig, amelyiket minden EU-s nemzetnek be kell tartani még akkor is, ha a nemzeti jogalkotás tartalma, vagy nemzeti bírói gyakorlat ezzel ellentétes, a következő:

A Bíróság (első tanács) 2013. február 21-i ítélete (a Fővárosi Törvényszék [korábbi Fővárosi Bíróság] [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Banif Plus Bank Zrt. kontra Csipai Csaba, Csipai Viktória

(C-472/11. sz. ügy)[1]

(93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – Valamely feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság azon kötelessége, hogy az ezen észlelésből eredő következtetések levonása előtt felhívja a feleket nyilatkozataik megtételére – A tisztességtelen jelleg vizsgálatakor figyelembe veendő szerződési feltételek)

 

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.

Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.

A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

Fentiekből pedig nem csak az következik, hogy valamennyi közjegyzői záradékkal eddig indult végrehajtási eljárás törvénytelen akkor is, ha lezártak, akkor is, ha még folyamatban van, hanem az is következik, hogy az Európai Bírósági döntés fenti rendelkezése alapján minden olyan eljárásban kötelező a fogyasztói kölcsönszerződésnek

nemzeti bíróság általi teljes körü átvizsgálása a tisztességtelen szerződési feltételek feltárása érdekében, melyben a szerződés alapján szerezhető jogokkal, illetve vállalható kötelezettségekkel kapcsolatos a jogvita.

 

II.

 



Fenti ismertetések alapján könnyen belátható az, hogy immár nem az a kérdés, hogy létezik-e  akár egyetlen törvényes végrehajtás a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan közjegyzői végrehajtási záradékkal indul végrehajtás esetén, hanem az, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy a végrehajtókat távol tartsák az adósok.

Ehhez mindösszesen az alábbi jogszabályhelyeket kell felhasználni:

 

1994. évi LIII. törvény – a bírósági végrehajtásról

49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

50. § (1)160 A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.

56. § (1)187 A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat – ide nem értve a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben hozott jogerős határozatot – megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy — teljesen, illetőleg részben — térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetőleg megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

(3)188 A (2) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

211. §  (2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

 

Az utóbbi jogszabályhelyet – 211. § 2. bek – természetesen közjegyzőkre is alkalmazni kell, ezért minden folyamatban lévő végrehajtási eljárásban az adósoknak indokolt fenti okok folytán a végrehajtási záradékot szerkesztő közjegyzőtől a Vht. 211. § 2. bek-e alapján a végrehajtási záradék törlését kérelmezni.

Nem várható el ettől a közjegyzőtől az, hogy a záradékot törölje, ezért számítani kell arra,hogy a törlést elutasító közjegyzői végzés ellen az illetékes Törvényszék felé fellebbezést kell előterjeszteni 10.000.-Ft. fellebbezési illeték leróvása mellett.

Ettől a fellebbezéstől már remélhető az, hogy a Vht. 49-50. § alapján a végrehajtást előbb felfüggesztik, ezért a fellebbezési iratban ezt más kifejezetten kérjük, majd kedvező elbírálás esetén pedig az 56. § alapján a végrehajtást meg kell szüntetni a Törvényszéknek.

Ennyi.

Amennyiben pedig kormányzati nyomásra, vagy más ok miatt mégsem kedvező a fellebbezés elbírálása akkor megfontolandó a végrehajtás megszüntetés iránti per megindítása.

Erre irodámban kerülhet sor bármiféle díjazás nélkül, 5.000.-Ft. levelezési költség kifizetése ellenében. Ellenben elvárható minden adóstól az, hogy fentiek alapján is küzdjön az életéért, vagyonáért.

Kaposváron ígértem azt, hogy a fenti eljárásokhoz szükséges iratokat – törlési kérelmet és fellebbezési iratot – megküldöm, sajnálom azt, hogy most nem tudom teljesíteni ígéretemet.

Ellenben a két ünnep között igyekszem ígéretemet teljesíteni.

Siófokon 2014. december 23. napján. Léhmann György 

Szólj hozzá

Hozzászólás