MEGINT FIZETHETNEK A BANKOK – SZÁMLAKEZELÉSI DÍJAK

A devizahiteles ügy árnyékába szorult a jogtalanul levont számlakezelés díjak rendezése. Ez a lezárt ügy azonban egyáltalán nincs lezárva.

A vártnál kisebb összegeket fizettek vissza ügyfeleiknek a Magyar Nemzeti Bank által megbüntetett bankok. Azokról a pénzintézetekről van szó, amelyek tavalyi működésének vizsgálata során a jegybank úgy találta, hogy jogosulatlanul vontak el díjakat a számlatulajdonosoktól. Korántsem biztos azonban, hogy minden így marad, előfordulhat, hogy a bankoknak további pénzeket kell kifizetniük.
Az MNB összesítése szerint az első körben vizsgált, visszatérítésre kötelezett 33 pénzügyi szervezet közül 27 térített vissza az első félévben 3,12 milliárd forintot. E pénzintézetek a jegybank szerint úgy módosították a díjtételeiket, hogy hiányzott az ehhez nélkülözhetetlen ok-lista. De lehettek más kifogások is, például akkor is elővették a bankot, ha az ügyfél számára kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb mint két hónappal hirdették meg. Alapvetően 6-7 jogsértési módot lehet beazonosítani, amelyekkel a bankok megkárosították a számlatulajdonosokat.


A tavaszi vizsgálattal érintett pénzintézeti körben az MNB előzetesen nagyjából 10 milliárd forintos visszatérítésre számított. Azonban már azelőtt sejteni lehetett, hogy a nemzeti bankban felülbecsülhették az összeget, hogy a bankok végeztek volna a visszautalásokkal, és arról tájékoztatták volna az MNB-t. Sokan élték meg csalódásként, hogy a remélt, akár több tízezer forintos visszautalás helyett pár ezer, de nem ritkán csak pár száz forint jelent meg a számlákon. A jegybanki kalkulációt utóbb nem erősítették meg a tényszámok sem: a már említett, valamivel több, mint 3 milliárd forint jutott csak vissza a számlákra. Ezen közel 800 ezer ügyfél osztozott, vagyis átlagosan egy számlára közel 4000 forint visszafizetés jutott.

Ez azonban nem tekinthető végleges számnak. Mint említettük, a 33-ból 27 bank rendezte eddig a tartozását, hat további viszont inkább perre vitte az ügyet. Tőlük csak abban az esetben remélhet pénzt a számlatulajdonos, ha a bíróság a jegybanknak ad igazat. Az eljárás alatt felfüggesztették a kifizetéseket, ezért ezek a pénzek nem jelenhettek meg az összegzésekben. A jegybank szerint jelentős piaci szereplők is vannak a pereskedők között. Ha végül fizetniük kell, az sem jelenti persze azt, hogy emelkedik az egy főre jutó átlag, viszont a pénzhez jutók száma bizonyosan bővül. Ugyanilyen hatás várható a második körben elvégzett vizsgálat esetében is, ezúttal 10 újabb pénzügyi szervezet került fókuszba. Ezeket összesen 71,75 millió forintra büntette a jegybank, közülük 9 szolgáltatót pedig arra kötelezett, hogy fizesse vissza a jogsértően elvont díjtöbbletet a fogyasztóknak. Mint a számok nagyságrendje elárulja, ez azért jóval kisebb léptékű ügy, mint az első kör volt.


A már lezárt kifizetések esetében sem kizárt, hogy további folyósítás történjen. A jegybank arról tájékoztatta a Figyelő Online munkatársát, hogy az MNB-nek megvan a joga, hogy esetlegesen utóvizsgálatokkal ellenőrizze korábbi határozatainak pontos végrehajtását. Az MNB ugyanis a határozataiban arra is kötelezte a hitelintézeteket, hogy a visszafizetésekkel kapcsolatosan írásban tájékoztassák a felügyeleti hatóságot a jogszerűtlenül bevezetett új díjakkal érintett fogyasztók név szerint listájának benyújtásával, az e díjakból származó befizetések fogyasztónkénti tételes bemutatásával. Az érintett bankoknak nyilatkozniuk is kellett a fogyasztók részére történő visszatérítés végrehajtásáról. Erre határidőt szabott a nemzeti bank, 2014. június 15.-ében határozva meg az adatszolgáltatás utolsó napját. Mindezek alapján tehát az MNB bármikor visszakereshet az adatbázisban, s ellenőrizheti, hog valóban minden a jogszabályoknak megfelelően lett elszámolva a pénzintézet és az ügyfelek között. – figyelő

Szólj hozzá

Hozzászólás