MEGHÍVÓ A BANKSZÖVETSÉGHEZ ÉS TÁRGYALÁSI TÉMAJAVASLAT

Meghívó a Bankszövetséghez Május 6-ra.

 

Egyeztetés a megoldásról május 6-ra. Mert a sárgapólósok meglátogatták az irodájában.

„TÉMAJAVASLATOK A NEM ADOM A HÁZAMAT MOZGALOM ÉS A BANKSZÖVETSÉG KÖZÖTTI 2016. MÁJUS 6-I MEGBESZÉLÉSRE
 
KIINDULÁS –röviden és szándékosan leegyszerűsítve, amiről NEM akarunk beszélni, mert a bankok is tudják, hogy már mi, átvert, becsapott adósok is tudjuk, valójában mi állt a „devizahitelezés”, vagy találóbban fogalmazva „sevizahitelezés” mögött.

A videó után a megbeszélés programja!



 
Köztudomású tény, hogy a magyar bankrendszer az aktív „devizahitelezés” időszakában nem rendelkezett elegendő devizaforrással, ezért a hiányzó devizaforrást szintetikus pénzpiaci műveletekkel, jellemzően swapokkal tudta biztosítani.

Úgy cserélték a pénzpiaci szereplőkkel a devizákat, hogy közben nem kellett „leszállítaniuk” egymásnak az „árut”, hanem a lejárat végén a piaci árfolyamtól függetlenül az előre meghatározott árfolyamon „visszacserélték” a devizákat, és elszámoltak egymással pl. a kamatkülönbözettel. A bankoknak a swapokkal árfolyamkockázatuk nem volt, csak megújítási kockázatuk.

Ma a világ derivatív piaca olyan mértékűre duzzadt, hogy egyes elemzések szerint a világ egy évi GDP-jének 10-szeresét teszi ki. Nem véletlenül nevezte Warren Buffet „tömegpusztító fegyvernek”. Hosszú távra öngyilkosság, rövid távon is csak képzett befektető kezébe való eszköz.

A szintetikus deviza azonban a piacon úgy viselkedik, mintha igazi deviza lenne, ezért a rövidtávú swapok folyamatos megújításával a bankok maguk idézték elő a CHF és a JPY megdrágulását a HUF-hoz képest. Ezért kellett minél nagyobb számú „kölcsönszerződést” kötni, hogy biztosan bekövetkezzen a forint gyengülése ezekhez a devizákhoz képest. Ezzel azonban az adós tudta nélkül az adós devizakockázatát a hitel nyújtója maga állítja elő.

A hitelnyújtónak az az érdeke, hogy az adós kockázata megnőjön, és ezzel a Ft-deviza árfolyam különbözetből extranyereséget realizáljon. Ez sikerült is, mint utólag az események bizonyítják, az árfolyamok összeomlottak.

Fentiek következtében a magyar bankok a szokásos, normál árfolyamkockázaton túli kockázatokat terheltek a hitelt felvevőre. A megkötött szerződések valós tartalmukat tekintve befektetéssel vegyes kölcsönszerződések voltak, amelyeket ennek megfelelően, a MIFID irányelvekben foglaltak szerint kellett volna értékesíteni. Egy szerződést csak úgy lehet értékelni, ha a mögöttes kockázatokkal is tisztában vagyunk. A bankok által alkalmazott kockázatfeltáró nyilatkozatok a szokásos, normál ügymenet alá tartozó kockázatok feltárására voltak csak alkalmasok, a befektetési elem miatti extrakockázatra való felhívásra azonban már nem.

A videó után a megbeszélés programja!



Ahogy egy igazságügyi pénz- és tőkepiaci szakértő fogalmazott, egyetlen egy plusz mondat elég lett volna: „ Ezen árfolyamkockázat kezelését a hitelnyújtó kockázatos pénzpiaci műveletekkel is fedezheti” Mint tudjuk, ez egyetlen szerződésben sincs benne, egyetlen egy bank sem beszélt erről. Sőt, a mai napig sem! Ezért kellett meghozatniuk a Kúriával a 6/2013 PJE határozatot.

A bankok tehát elhallgatták ezen szerződések mibenlétét, olyan kockázatokat hárítottak át az adósokra, amelyek kezelésére azoknak semmiféle ráhatása nem volt. Ennek következményeként a bankok olyan kölcsönöket kérnek vissza, amit oda sem adtak!

Véleményünk szerint ez teljes mértékben törvénytelen mind jogszabályi, mind pedig erkölcsi vonatkozásban! Emiatt Magyarországon több százezer család került kilátástalan helyzetbe, mert veszélyben a fedezet ingatlana, az otthona! Nagyon sokan nem tudják fizetni, de a még fizetőképes családok közül is egyre többen nem fizetik, mert már tudnak a csalásról ( ebben vélhetően mozgalmunknak is van szerepe ), mert csalódtak az „elszámolásban” és a „forintosításban”, magyarul bankmentésben, és mert rájöttek, hogy kifizethetetlen. A bankok leszerepeltek a magyar társadalom előtt. 
 

Fentiekben kifejtetteket bizonyítottnak tekintjük, határozottan visszautasítunk minden kísérletet a Bankszövetség részéről, mely ennek ellenkezőjéről akar bennünket meggyőzni! Nem arról szeretnénk beszélgetni, hogy mi történt a múltban, hanem arról, hogy mi történjen a jövőben, hogy ne veszítsék el a családok az otthonaikat, és megszabaduljanak végre az uzsorától. A megbeszélés célja, hogy megoldást keressünk a fent vázolt helyzetre.
 

Véleményünk szerint ebben a helyzetben az lenne az egyedüli helyes megoldás, ha a bankok odaállnának a magyar társadalom elé, és beismernék hibájukat és felelősségüket. Erkölcsileg ezzel mentesülnének a szándékosan elkövetett csalássorozat alól. A beismerést követően pedig jóvátennék mindazokat az anyagi és erkölcsi károkat, amiket okoztak. Mindezek bekövetkezéséig az összes végrehajtást állítsák le! Személyes megbeszélésünkön példaképpen átadjuk az eddig hozzánk beérkezett kártérítési igényeket, melynek mértéke 1,5 milliárd forint. 
 
Kíváncsian várjuk a Bankszövetség ezzel kapcsolatos álláspontját! 

 

Kérdéseink, amikre választ várunk a megbeszélésen 45 perc időkeretben, hogy a viszontválaszra még nekünk is rendelkezésünkre állhasson elegendő idő. Elutasító válasz esetén milyen alternatív megoldási javaslatokban gondolkodnak?
 



Április 27-i ott tartózkodásunkkor Kovács Levente főtitkár úr azt közölte, hogy a bankok nem akarják és nem is fogják kilakoltatni a végrehajtás alá került károsultakat. Abban az esetben, ha nem a hitelek eltörlése és az okozott károk megtérítése opció valósul meg, akkor a bankok milyen módon tervezik, hogy hozzájutnak a követelésükhöz? 

 

Lehetséges-e, hogy a főtitkár úr azért nyilatkozhatott úgy, hogy a bankok nem lakoltatnak ki, mert el kívánják adni a követeléseket, harmadik személyre bízva ezáltal a piszkos munkát?
 

Milyen módon készült fel a bankrendszer arra a helyzetre, hogy a becsapott adósok ellen fognak állni, és akár az életük árán is megvédik otthonaikat?
 

Mi lesz, ha Magyarország lakossága mégis tömegesen hajléktalanná válik és radikalizálódik? Hogyan fognak reagálni a bankok, ha a népharag a bankokat fogja kikiáltani minden szenvedésük okozójaként, és tömegesen utcára vonulnak? 
 

Felkészült-e a bankrendszer a bankfoglalásokra?
 

Hogyan és milyen eszközökkel befolyásolják a magyar bírói kart?
 
Hogyan és milyen eszközökkel befolyásolják a rendvédelmi szerveket?

 

Mi volt a kormány és a Bankszövetség közötti paktum lényege a bankmentő törvények elfogadásakor?
 

Tapasztalataink szerint a bankrendszer terrorizálja a lakosságot, hatóságként viselkedik, nem ad válaszokat a feltett kérdésekre, nem működik együtt a károsultakkal, kommunikációjában agresszív, pökhendi, lekezelő, nem kezeli ügyfeleit egyenrangú félként. Mikor várható változás ebben? Egyáltalán mit tesz a bankrendszer az eljátszott és elveszített bizalom visszaszerzése érdekében?
 

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Szeretnénk, ha a fenti kérdésekre a helyzet súlyához méltó, konstrukív, segítőkész, felelősségtől áthatott, tartalmas válaszokat kapnánk mindkét oldalon állók jövőbeni jól felfogott érdekében!
 

Javasoljuk továbbá a megbeszélés sajtónyilvánosságát, valamint a sajtó képviselőinek mindkét fél önálló kompetenciája szerinti meghívását!
 
Köszönettel és tisztelettel, Budapest, 2016.05.04.              Nem adom a házamat mozgalom”

 

Tisztelettel: Póka László Nem adom a házamat mozgalom  0630-931-9802

Szólj hozzá

Hozzászólás