MAGYARORSZÁGON A BANKOK EZT IS MEGTEHETIK? “TRÜKKÖZÉS” A FORINTOSÍTÁS KÖRÜL

Kínos trükközés a forintosítás körül

A kilakoltatásokat törvény tiltja, így a végrehajtók az ingóságokra szálltak rá – Néhány hazai pénzintézet önállósította magát

Néhány, Magyarországon működő nagy pénzintézet máris önállósította magát: lezárta a devizahitel-szerződéseket, s milliós tartozásokat mutatott ki ügyfeleiknél. Az adósságra forinthitel-szerződést kötött közjegyzői okiratba foglalva, ám újabb kölcsönt nem folyósított, de a havi törlesztéseket fizetni kell. Eközben nem nyugszanak a végrehajtók sem, bár kilakoltatni nem lehet, sorra viszik el az ingóságokat.


„Új jelenségre figyelt fel szervezetünk. Egyre többen keresnek fel bennünket azzal, hogy a bankjuk máris forintosította devizahitel-szerződésüket, s még milliókat követel rajtuk” – mondta lapunknak Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Országos Egyesületének elnöke. Közölte, az egyik esetben az történt, hogy az ügyfél felvett kilencmillió forintnyi devizahitelt, amelyből eddig mintegy 4,5 milliót törlesztett. Időközben szintén kilencmillió forintért sikerült eladnia a jelzálogfedezetül szolgáló házat. Erre az összegre a bank rá is tette a kezét, így összesen 13,5 millió forintot zsebelt be az ügyféltől, ám mindennek ellenére még hárommilliót követel ügyfelétől. Erre a követelésre egy teljesen új – közjegyzői okiratba foglalt – forinthitel-szerződést kötött a bank, ám egyetlen fillért sem folyósított számára, mondván: még ennyivel tartozik az ügyfél – részletezte az egyik esetet Dabasi Tamás. Mint mondta, ezt azért furcsállja, mert a két hitelszerződés között nincs jogfolytonosság. 

Ha az előzőt a pénzintézet lezárta, és egy teljesen újat kötött, akkor a kettő között nincs ok-okozati összefüggés, s a második hitelszerződés után csak úgy követelhetné a bank a törlesztőrészletek fizetését, ha újra folyósított volna kölcsönt.

Az elnök szerint ez a módszer nagyon hasonlít a fogyasztói csoportokéhoz. Legfőbb jellemzőjük, hogy pénzt ígérnek, de nem vagy csak évek múltán adnak, ám az ügyfélnek addig is havonta kell bizonyos pénzösszegeket fizetnie. Dabasi Tamás feltette a kérdést: vajon hová kerülnek a bankok által újonnan megkötött forinthitel-szerződések törlesztései, amelyet nem is folyósítottak az ügyfélnek, így jogalap nincs. Úgy vélekedett, a bankok új „módija” felveti a színlelt szerződés, illetve sikkasztás gyanúját.


Dabasi beszámolt arról is, hogy a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény a végrehajtások kapcsán csak a kilakoltatásokat tiltja be határozatlan időtartamig, ám a végrehajtási eljárások folytatását nem. S miután a végrehajtók ingatlant nem árverezhetnek el, most rászálltak az ingóságok lefoglalására, értékesítésére. Az elnök az érintetteknek azt javasolja, ha bejelentkezik hozzájuk a végrehajtó, haladéktalanul adják be az illetékes bíróságra a végrehajtási eljárás megszüntetése iránti kérelmet, amelyet a testület tizenöt nap alatt bírál el. Végezetül hozzátette, a bíróságokat olyannyira elárasztották az ilyen beadványok, hogy már nemigen tudják tartani ezt a határidőt, így kénytelenek azt meghosszabbítani. – Magyar Hírlap

Szólj hozzá

Hozzászólás