A MAGYAR ÁLLAM PÉNZKIBOCSÁTÁSI JOGÁRÓL.

A MAGYAR ÁLLAM PÉNZKIBOCSÁTÁSI JOGÁRÓL.


Tisztelt Címzettek! (Ti küldtétek…)

 

Több mint negyed évszázada, amikor az Antall-kormány lemondott a Magyar Állam pénzkibocsátási jogáról, átengedve azt – tőle is kamatszedő – idegeneknek, Éliás Ádám kidolgozta Korszakváltás című tanulmányát, amelyben kifejti: általános társadalmi szükséglet az állami, tehát köztulajdonú pénzkibocsátás, – az állam a saját pénzéért senkinek nem köteles kamatot fizetni, tehát a hazai értékteremtő vállalkozások számára kamatmentes kölcsön adható.




Így a gazdaság nem lenne kiszolgáltatva a magántulajdonú pénzrendszer tulajdonosai határtalan kamat- és pénzéhségének.

Kb. negyed évszázada írta Drábik János is azt a cíkkét, amelyet a Kapu c. folyóirat közölt, arról, hogy a PÉNZ A GAZDASÁG ORSZÁGÚTJA. Ahogy az országúton mindenki közlekedhet, úgy a pénzhez hozzájutni is mindenkinek joga kellene, hogy legyen. Ahogy az országúti forgalom akadályozásáért büntetés jár, úgy büntetni kellene – nem pedig kamattal jutalmazni – azokat, akik a forgalomtól a pénzt visszatartják.

Ezután ismertem meg a Természetes gazdasági rend, szabadföld és szabadpénz révén című, először 1916-ban német nyelven kiadott könyvet. Silvio Gesell német-argentin közgazdász nagy jelentőségű, de a média által mélyen elhallgatott művét Síklaky István fordította magyarra. Gesell is azt állítja, hogy a pénzforgás ösztönzésére a pénz „használati díjának” bevezetése az igazi, gyümölcsöző megoldás (nem pedig a zsidók között évezredek óta vallásilag TILTOTT, de a minden nép kizsákmányolására GYAKORLATBAN FOLYTATOTT KAMATOS KAMATSZEDÉS, ami a saját működéséből következően mindig ismétlődő válságokba, háborúkba torkollik – és a kizsákmányoltakban mindig elkeseredést kelt a szegényeket szipolyozó uzsorások ellen).

Gesell elméletének helyességét az ausztriai Wörgl példája is bizonyította, mert ez a település a két világháború közötti nagy válság idején volt képes felvirágozni – a márkánként havi egy pfenniges használati díja révén.

 

Az ilyen díjjal terhelt, – tehát a többi „áruhoz” hasonlóan: romló – pénztől mindenki szabadulni igyekezett, ezért a pénz gyorsabban forgott, aki viszont bankba tette a pénzét, mert nagyobb összeget akart összegyűjteni, annak a pénze nem vesztette el az értékét, és a bank is olcsón adhatta kölcsön másoknak.




Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A Létbiztonság és harmónia című könyvében Síklaky István olyan gazdasági-társadalmi programot állított össze – az igen széleskörűen szerzett tapasztalatai alapján, – amely nemcsak kifejezetten a Szent Korona (helyreállítandó) alkotmányos államában érvényesíthető, hanem példamutató lehetne a közép- és kelet-európai államok, sőt, Európa többi országa számára is.

(A program vázlata olvasható: a Jóléti gazdaság a Szent Korona országában című, elvi alapjai pedig: A Szent Korona népe Kelet és Nyugat között című Síklaky-füzetben.)

loading…


Hasonló elveket vall Varga István is, aki többek között leleplezte a svájci frankra hivatkozva égbekiáltóan arcátlan hazai banki bűnözést is.

Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

Az alábbi levél írójától, Fáy Árpádtól igen tanulságos, gondolatébresztő fejtegetéseket olvashattunk arról, hogy az állampolgároknak a pénzhasználattal kapcsolatban is alapvető jogaik vannak (KELL, HOGY LEGYENEK!), és a jogaik érvényesítéséért teljesen át kellene gondolni – legalább a hazai bankrendszer működését.

A magam részére is ÉLETBEVÁGÓAN súlyos kérdésnek tartom, hogy Fáy Árpád felvetéseire a MAGYAR ÁLLAM végre megfelelő választ adjon. Ehhez nyilvánvalóan szükséges a hazai közgazdászok közös és határozott kiállása az állampolgárok PÉNZHASZNÁLATI JOGÁÉRT.

Kárvallottként én is kérem az IGAZSÁGOS, EMBERSÉGES ÁLLÁSFOGLALÁSUKAT!

A tisztességes közgazdászok iránti tisztelettel: Kincsesné Salca Mária.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás