LOPÁSON KAPTÁK A BANKOKAT!

Lopáson kapták a bankokat

 

Ha pedig valaki lop, mindegy, tudja-e vállalni a kárenyhítést, egy magánszemély esetében sem mérlegel a bíróság – mondta a Ma reggelben a CÖF jogi szakértője, és emlékeztetett arra is: a közel 400 érintett pénzintézet becslések szerint 7000 milliárd forintnyi profitot, extraprofitot szerezhetett a körülbelül 1,3 millió magyar magánszemélyt érintő ügyletekkel.

LOPÁSON-KAPTÁK-A-BANKOKAT-civilkontroll-com

Egyre több részlet körvonalazódik a kormány adósmentő csomagjával kapcsolatosan. A devizahitelek elszámolásáról szóló törvényjavaslat visszafizetteti a bankokkal az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatti túlfizetést. Az elszámolással az adósok tőketartozása csökkenni fog, és megsegítik az árfolyamgátba belépőket is.

Azok a hitelszerződések is belekerülnek a körbe, amelyek után a lakásokat átvette a Nemzeti Eszközkezelő. Ha a szerződés már lezárult, a bank pénzt fizethet vissza a volt ügyfelének, méghozzá a késedelmi kamattal együtt. Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első ülésén azt mondta: „a devizahitelesek ügyében a kormány nem egyszerűen igazságot akar szolgáltatni, hanem jogállami és demokratikus küzdelemben akar győzni a Kúria döntését vitatókkal szemben”.

A bíróság eddig a bíróság 30 ítéletet hozott, ebből 27 felperesi keresetet utasított el teljesen, három esetben adott részben helyt a keresetnek, egy ügyben a pénzintézet visszalépett, három pert pedig felfüggesztettek, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz fordult. (A visszalépő a Banco Primus Fióktelep Magyarország volt, részlegesen pedig a K&H Bank Zrt., az UCB Ingatlanhitel Zrt. és a Magyar Cetelem Bank keresetét hagyták jóvá.)

Az Alkotmánybírósághoz az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank perében, valamint az OTP Ingatlanlízing ügyében fordul a Fővárosi Törvényszék. Az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli alkotmánybírósági elbírálásban bízik. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 kedd reggeli műsorában azt mondta, biztosan minden bíró tisztában van azzal, mekkora felelősség nyugszik a vállán. A CÖF jogi szakértője hozzátette azt is, a pénzintézeti kérelmek elutasításakor is sokszor elhangzott, hogy már két Ab-döntés is született ebben a kérdésben. Nem sérül tehát a bírói függetlenség elve, a jogorvoslathoz való jog, ráadásul a strasbourgi bíróság iránymutatása alapján 60 nap alatt el kell bírálni a polgári pereket – tette hozzá.

Vannak persze szakmai és politikai körökben is olyanok Magyarországon, akik bírálják ezt a jogszabályt, túl keménynek, esetleg túl puhának tartják, de – tette hozzá az alkotmányjogász – Szent László kemény törvényeit csak nem alkalmazhatjuk a „lopáson kapott” bankok ellen, meg ez „nem is konvergálna az uniós joggal”. Közben a bankok barátai is egyre nagyobb számban mutatják meg magukat az az ítélkezés körében és az Országgyűlés falain belül is, és a pénzintézetek sem adják fel könnyen az állásaikat, nem véletlenül nevezik azt, ami itt folyik, harcnak – jelentette ki Lomnici.

A várhatóan körülbelül ezermilliárd forintot kifizetni kénytelen bankrendszer stabilitását féltő véleményekre reagálva a CÖF jogi szakértője emlékeztetett: egyes becslések szerint a közel 400 érintett pénzintézet 7000 milliárd forintnyi profitot, extraprofitot szerezhetett a körülbelül 1,3 millió magyar magánszemélyt érintő ügyletekkel, ebbe belegondolva pedig inkább azt kell kihangsúlyozni: ha valaki lop, mindegy, tudja-e vállalni a kárenyhítést vagy nem. Egy magánszemély esetében sem mérlegel a bíróság, az okozott kárt meg kell téríteni – jelentette ki Lomnici. – Hirado.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás