Tisztelt Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ!

 

Fogyasztóvédelmi panasz eljárás indítását kezdeményezem az 1) és a 2) pontokban foglalt okokból kifolyólag. Kérem a két témát külön is vizsgálat alá venni. 3) pontban felkérem Önöket, mint illetékes hatóságot, felügyeleti szervet, hogy nyújtsanak be Alkotmányjogi panaszt és indítsanak közérdekű keresete(ke)t az elszámolást és forintosítást végrehajtó pénzintézetek ellen.

  • Googleplus
  • Youtube

A pénzintézet az 58/2014. MNB rendelet  2.§. (8) bekezdésében foglalt adatokat hiányosan, az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szándékosan túlbonyolítva, elégtelen, feldolgozhatatlan és a szükséges magyarázatok és képletek nélkül küldte meg.

A 1. számú mellékletben található, az MNB 45382/2015 tájékoztatójának ajánlása szerint eljárva, az abban foglalt lépéseket és határidőket betartva fogyasztóvédelmi panaszeljárást indítását kezdeményezem tekintettel arra, hogy az Erste Bank a 58/2014. MNB rendelet  2.§. (8) bekezdésében foglalt adatokat részemre hiányosan, az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szándékosan túlbonyolítva, elégtelen, feldolgozhatatlan és a szükséges magyarázatok és képletek nélkül küldte meg.

Az elszámoló levél postára érkezésének a napja: 2015. 04. 30. Az elszámoló levélben tartalmazott kód segítségével hozzáfértem és megnézhettem azt a részletes elszámolást, amely részletezni hivatott az elszámoló levélben található adatokat. A dokumentum rengeteg értéket tartalmaz, de azok meghatározásához szükséges kulcsfontosságú adatok értelmezését lehetővé tevő képletek és magyarázatok nélkül.



Az 58/2014. MNB rendelet  2.§. (8) bekezdése alapján, 2015. 05. 03-án kértem a pénzintézetet (ld. 4. sz. melléklet), hogy az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szükséges, teljes körű levezetését, valamint az adatok beazonosítását és értelmezését lehetővé tevő formátumban az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot 5 munkanapon belül, postai úton és e-mailben is, Excel formátumban küldjék meg a számomra! Kértem az adatokat olyan módon biztosítani szíveskedjenek, hogy azokból egyértelműen látszódjon, melyik (Excel) cella értéke milyen képlet alapján, milyen más értékekből származtatva és milyen egyéb változókból került kiszámításra.

2015. 05. 06-án egyértelmű kérésem ellenére a pénzintézet megküldte postai úton ismételten ugyanazt a dokumentumot, amelyet az internetről magam is már letölthettem és az elszámolás ellenőrzésében teljes körűen nem segített, ismerve a fent említett hiányosságokat. Jelen levelemhez ezeket is mellékelem. 3 melléklet: részletes kimutatás oszlopait tartalmazó kivonatot, 2. melléklet: részletes kimutatásban található speciális tartalommal bíró tételek magyarázatát.

A megkapott információkból (ésszerűen tájékozott, figyelmes és körültekintő fogyasztóként) nem tudtam a részletes kimutatást értelmezni, így 2015. 05. 10-én ismételten kértem a pénzintézetet (ld. 1. sz. melléklet 3. oldala), hogy küldjék meg a részletes kimutatást értelmezéséhez – konkrét példákkal is megjelölt – hiányzó információkat.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Tekintettel arra, hogy a 2015. 05. 03-án megküldött kérésemre (39 napja), majd a 2015. 05. 10-én ismételten kérésemre (32 napja) érdemi választ nem adott,

Fogyasztóvédelmi panasz eljárás indítását kezdeményezem

– mert a csatolt levelezésből az Önök számára is kivehető, a pénzintézet az elszámoláshoz szükséges kulcsfontosságú adatok értelmezését lehetővé tevő képletek és magyarázatok nélkül küldte meg elszámolását, amelyet kétszeri kérésem ellenére (második levelem már válaszra sem méltatta) nem volt hajlandó kiegészíteni, pótolni. A fenti cselekedetével az Erste Bank súlyosan korlátozott 2014. évi XL. törvény 18. §(1) pontjában megfogalmazott panasztételi jogomban – tekintettel arra, hogy ezen kulcsfontosságú adatok hiányában panaszom benyújtása ellehetetlenült -, így törvényt sértett.

Fogyasztóvédelmi panasz eljárás indítását kezdeményezem, mert az Erste Bank az 6. és a 7. számú mellékletben található levelezésben található kulcsfontosságú kérdésekre nem adott választ. Kérem a tisztelt felügyeletet, tegye meg a szükséges lépéseket.

2.1. A 7. számú mellékletben található levélben számos kérdést tettem fel az érvényben lévő, a nevezett bankkal megkötött lízingszerződéssel összefüggésben. Panaszom első körben arra a – nevezett bank által teljesen figyelmen kívül hagyott – kérdéskörre irányul, amely a pénzintézet felé az alábbiakban fogalmazódott meg:

Adják ki a Bank folyamataiban és eljárásrendben hitelbírálatom idejében-érvényben lévő (megj.: 2008. március és 2008. június között), az előminősítések során és a szerződések aláírása előtt a lízingbe vevők és általánosan a hitelfelvevők részére átadott és részükre szóló pénzügyi tájékoztatókat a várható árfolyamokról, kockázatokról, kondíciókról, költségekről. Kiemelten kérem az olyan tájékoztatók megküldését, amely a Frankhitel kockázatának, a Frank deviza árfolyamának történelmi és várható alakulását szemlélteti, illetve a PSZÁF és Bankszövetség által kiadott – és az Erste Bank (Erste Ingatlanlízing) által az ügyfelek részére információs pultokon kihelyezett – tájékoztatókat, elemzéseket."

A bank által az adott kérdések vonatkozásában megküldött válaszában teljességgel figyelmen kívül hagyta ez irányú kérésemet, így kérem a tisztelt felügyeletet, tegye meg a szükséges lépéseket, érje el ezeknek a közérdekű információknak a biztosítását, közzétételét.

2.2. Fogyasztóvédelmi panaszom ennek a részében kiemelten felhívom a figyelmüket a 7. sz. mellékletben olvasható "szerződésem alapjául szolgáló a nyitott devizapozíciót fedező forrás" megnevezésére vonatkozó kérésemre adandó válasznak a bank általi – 6. sz. mellékletben olvasható – kategorikus elutasításra.

A kérdés egy részről abból a tekintetből vizsgálandó, hogy nekem, mint fogyasztónak milyen kapcsolatom van (milyen kapcsolatom kell egyáltalán, hogy legyen) hitelezőm forrásaira. Abban az esetben, ha ezen összefüggés szerződésünkben nem szerepel, azt semmilyen módon meg nem tárgyaltuk, kell-e bármilyen módon figyelemben tartanom, hogy pénzintézet forrásait miként biztosítja, annak bekerülési költségei a bankot miképpen terhelik. A pénzintézet álláspontja szerint lízingdíjam növekedését forrásainak emelkedő költsége okozza (okozta). Ezen költségek igazolására kikért „a deviza alapon nyújtott hitelszerződések forrásául szolgáló devizavásárlás” paramétereiről nem áll módjában tájékoztatást nyújtani, mivel ezen információk  – 6. számú mellékletben olvasható álláspontja szerint is – a Bank üzleti titkát képezik. Ezzel szemben nekem az az álláspontom, hogy szerződésemmel összefüggésben csak olyan költségek továbbterhelésére van törvényes módja, amelyet szerződésünkben megtárgyaltunk, és amellyel összefüggésben a pénzintézet pénzügyi bizonylattal rendelkezik.

A kérdés abból a tekintetből is vizsgálandó, hogy ha pénzintézeteknek ezekre az ügyletekre vonatkozóan nincs (nem volt) ilyen forrásuk, akkor a szerződésekhez nem tartozik árfolyammozgásból adódó forrásköltség növekedés. Amennyiben a hitelezőknek ilyen jellegű kitettségük nem volt (vagy nem ilyen időtartamban és nem ilyen mértékben), az értelemszerűen jelenti a szerződések Forinthitel voltát (nem pedig "devizaalapú hitel") és az ügyfelek tudatos megtévesztését, miszerint azt állítják, hogy a szerződések mögött lenne bármiféle forrásdeviza, amelyeknek miatt meghatározott mértékű árfolyamkitettségük állna fenn.

„a PSZÁF adatai szerint a bankok mintegy 1626 milliárd forintnyi hitelt vettek fel eurón kívüli valutában, ugyanakkor több mint 7600 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki. Vagyis a bankok bizonyítható módon nem váltottak devizára forintot, tehát óriási árfolyamnyereséget könyvelhetnek el.” – Volner János parlamenti képviselő (a törvényhozás tagja), 2011-12-15-án megtartott sajtótájékoztatón.

A fenti kérdés vizsgálatához a Felügyeletnek (miszerint a szerződések mögött lenne bármiféle forrásdeviza) rendelkezésére áll jogkör, jogában áll az információkhoz – mint közérdekű adathoz – hozzáférni, üzleti titokra való hivatkozás esetén pedig eljárást és közérdekű keresetet indítani a pénzintézetek ellen.

2.3. Kérem a Tisztelt Felügyeletet továbbá, ha a 6. és a 7. számú mellékletben található levelezésben – fogyasztóvédelmi és egyéb körükbe tartozó szempontból – a többi kérdés valamelyikére adott választ aggályosnak találják, akkor azokat "hivatalból észlelni" és eljárni szíveskedjenek!

Harmadrészről felkérem Önöket, mint illetékes hatóságot, felügyeleti szervet, hogy nyújtsanak be Alkotmányjogi panaszt az alább hivatkozott törvény kapcsán és indítsanak közérdekű keresete(ke)t az elszámolást és forintosítást végrehajtó pénzintézetek ellen (érintettségem az Erste Bankkal áll fenn, ha ennek igazolása szükséges, kérem válaszlevelükben jelezzék). A bankmentő forintosítási törvény (2014. évi LXXVII. törvény) és a pénzintézetek által létrehozott helyzet jogos érdekeimet (érdekeinket) sérti, mert:

– A törvény (10. §-a) diszkriminatív! A 2011-es évben lezajlott kedvezményes (CHF esetén 180 Forintos) árfolyamú végtörlesztés lehetőségének biztosítása a jogalkotó részéről egy “ex gratia” juttatás volt, amely jogosultságot teremtett egy kedvezményezett személyi kör részére a polgári jogi viszonyokba történő beavatkozással. Az ilyen jellegű juttatás meghatározó jogalapja a méltányosság volt, mellyel a svájci frank árfolyamának drasztikus emelkedése és az adósok megtévesztése miatt a fogyasztókat ért sérelmek kerültek bizonyos mértékig orvoslásra. A 2015. február 01-ével hatályba léptetett forintosítás 256 Forinttal lett végrehajtva. A két típusú forintosítás (a kedvezményes árfolyamú végtörlesztéses, illetve a kényszer forintosításos) eltérő szabályozása nem ütközik-e az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével? Mindkét esetben ugyanis azonos méltóságú, azonos szerződési környezetben lévő, azonos terheket viselő deviza-alapú hitellel rendelkező személyekről van szó mindösszesen azzal a különbséggel, hogy a végtörlesztés 180 forintos árfolyamon történt, míg a kényszerforintosítás 256,5 forintos árfolyamon történik meg.

– Olyan általunk vitatott szempontot (árfolyamkockázat viselése) kényszerít ránk a törvény erejénél fogva, amelyet nem fogadunk el, amelyet polgári peres eljárásban már évek óta vitatunk; emellett a törvény visszaható hatállyal, számunkra jelentős érdeksérelmet okozva megkárosítja, adósrabszolgaságba kényszeríti és ellehetetleníti a bankok tetteinek következtében már így károsult adósokat. (valós nemzetbiztonsági veszély! szerk.)

– Olyan vitatott tőketartozás-állomány (és költségeinek) viselésére kötelez bennünket, amelyet önszántunkból nem vállaltunk! A forintosítás eredményeképpen az adósoknak a szerződés aláírásakor fennállóhoz képest a tőketartozása 40-70%-al megnövekedett, miközben azt már 7-8 éve törlesztik!

– Olyan vitatott, a pénzintézet részére érthetetlenül előnyös kamatkondíciók kialakítását teszi lehetővé, amelyet önszántunkból nem vállaltunk! A forintosítás eredményeképpen, egyes károsultak esetében az eddigi kiszámítható és fix kamatokat változó alapú kamatokra cserélték, amely nem kívánt, meg nem tárgyalt, az adós részére kedvezőtlen kamatkockázatot rejt magában.



– A bankmentő forintosítási törvény jogos érdekeimet (érdekeinket) sérti, mert figyelmen kívül hagyja a 6/2013. PJE htározatban leírtakat, miszerint „E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait”. E kijelentést figyelembe véve a törvény nem rendelkezhet egyoldalúan, miszerint a forintosításkor az árfolyamkockázat viselését érvényre juttatja, de a LIBOR csökkenő mértékét nem! A törvény ismét az adóst károsítja meg azzal, hogy az elszámoláskor nem juttatja érvényre a LIBOR-nak az eddigi időszakban csökkenő tendenciáját, hanem a pénzintézetnek kedvező (és az adósnak kedvezőtlen) módon egy olyan fix értéket alkalmaz, amely az egyedüli előnye lehetett volna a devizahitelezésnek. A törvényhozás e mulasztásával közvetett módon tanúsítja és bizonyítja, hogy forinthitelekről van szó!

– 2/2014 PJE kimondja, hogy vizsgálni kell és lehet annak körülményeit, hogy a pénzintézet megfelelően tájékoztatta-e a hitelfelvevőt. A „nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.” A törvényhozó a 2/2014 PJE-ban leírtakat egyoldalúan részletében értelmezve, a meghozott törvényével törvényesíti a bankok tisztességtelen, törvénytelen csalássorozatát, ezzel együtt a végrehajtói és bírói hatalmat gyakorlók- és fogyasztók képviseletét ellátó felügyeleti szervek mulasztásukkal mindehhez asszisztálnak.

– A törvény erejénél fogva a szerződés kényszermódosításaként korlátoz abbéli jogunkban, hogy az eredeti szerződés érvénytelenségére hivatkozzunk, mert az állam

– figyelembe sem véve az adósok egyértelmű tiltakozásait – a törvény erejével legalizálja a bankok évek óta tartó csalássorozatát és a károsultak kizárólag a jogszabályokban megadott szempontokat (az elszámolást számszaki hibákat megnevezve) vitathatják.

– Olyan pillanatnyi – a pénzintézetek által jogosnak állított, a károsultak által egyértelműen vitatott – tőketartozást realizál akaratunk ellenére, amely akár csökkenhetne is az árfolyam csökkenése következtében (persze, tudjuk, hogy nem fog..)? –> Itt teszem hozzá (gondolatjáték): A törvény létrehozásával maga a Magyar Állam is azt ismeri be, hogy ez az árfolyam soha nem fog lejjebb menni. Miért kellene megmenteni bárkit is, ha a törvényhozó nem az emelkedést valószínűsítené? Talán Ő is az árfolyam emelkedésére „fogad”, mint a pénzintézet? Milyen információk birtokában következtetett erre? Talán csak nem ismeri véletlenül az árfolyam emelkedését?! A pénzintézetek ezt mantrázzák lassan egy évtizede, még a kúria is ezt szajkózza, hogy az árfolyamot – szegény bankok – nem ismerhették ellőre. 2 millióan tesszük fel ezt a kérdést a tisztességtelen bankoknak.

– A csalássorozat során érvényre juttatott fiktív árfolyamkockázatot követően, a törvény erejénél fogva olyan kamatkockázatot helyeztek az éveként 8%-os árfolyamváltozással felturbózott tőkére, amely az MNB várható inflációs célját (így a várható BUBOR-t) tekintve, majd azt követően a bank kamatemelési moratóriumának végén olyan kumulatív eredményt fog okozni, amely a „devizahitelesek” rémálmaiban sem szerepelt ezeddig. A törvény és annak végrehajtási rendeletei elmulasztották kötelezni bankokat a tájékoztatásra, majd a pénzintézetek a jogszabályokkal ellentételesen elmulasztották tájékoztatni az adósokat a szerződésmódosítás elemeinek veszélyeiről, kockázatairól. Úgy módosítanak milliós nagyságrendben polgárjogi szerződéseket, hogy abba a károsultnak beleszólása nincs, az az ő kárára történik meg és még csak a kockázatokkal sincs tisztában.

Budapest, 2015. 06. 15. Baranyai Csaba  Hiteles Mozgalom 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás