LEVÉL A BANKNAK – ELSZÁMOLÁS VITATÁSA – LETÖLTHETŐ DOKUMENTUM

LEVÉL A BANKNAK – ELSZÁMOLÁS VITATÁSA – LETÖLTHETŐ DOKUMENTUM

Elszámolás vitatása utáni 1. levél a banknak.

Figyelem! Az oldal alján letölthető formátumban is elérhető a dokumentum! Járvás Éva – 
  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Ezt a levelet ma az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Felügyeletnek, mint hatóságnak is megküldöm kérve az ő állásfoglalásukat is és egyben a saját bankomnak is megküldöm, hogy a válaszokat össze tudjam hasonlítani.

Ide a banknak küldött változat mindenki által használható verzióját rakom fel. Ha gonoljátok ti is kérdezősködjetek a bankotoktól.

Bank:……………………………………..

Cím: ………………………………………

 

Tárgy:




……………………………….Bank állásfoglalásának kérése

Érintettség:

Név:……………………………………

Cím: …………………………………….

Szerződés szám: ……………………………….

 

Tisztelt …………………………………………….Bank !

 

Az elszámolással kapcsolatban kérem az alábbi fogalmak egyértelmű magyarázatát, hogy eligazodjak a megküldött elszámoló levél adatai között.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Kérdések:

Kérem az ………………………..Bankot foglaljon állást az következő kérdésben:

Mi a kölcsön?

A kölcsön törlesztőrészletei milyen elemeket tartalmaznak?

Mi a kölcsöntőke?

Mi a nyilvántartás?

Hogyan lesz egy banki nyilvántartásból kölcsön?

Kell-e a pénzintézetnek a kölcsöntőkét folyósítani az ügyfél részére, ha a bank a szerződés futamideje alatt a nyilvántartásában tőkeemelést hajt végre, és a tőketörlesztést kamatostul megfizetni követeli ügyfelétől?

Követelhet- e a pénzintézet olyan ellenszolgáltatást nem telejesített szolgáltatásért?

Kifejtés:

Véleményem szerint a kölcsöntőke az ügyfelet illeti meg, tehát a banknak a folyosítással az ügyfele részere rendelkezésre kell bocsájtania. Ugyan ez a kötelezettsége, ha a futamidő alatt kölcsöntőke emelést hajt végre bármilyen indokkal.

A rendelkezésre bocsájtás azért  indokolt, mert a pénzintézet követeli ennek a kölcsöntőkeemelésnek a törlesztését és pénzhasználati díjat, azaz kamatot is fizettet  érte. Az ügyfél a kamatot már jó előre ki is fizette az annuitásos törlesztőrészlet számítás miatt.

A kölcsöntőke az ügyfelet illeti, tehát a banknak a folyósítással az ügyfél rendelkezésére kell bocsájtani. Amennyiben ezt megtagadja, akkor olyan szolgáltatásért követel ellenszolgáltatást, amit nem teljesített. Ez törvénybe ütköző bűnös hozzáállás.

Az ügyfelek az eddigi futamidő alatt is kamatot fizettek a kölcsöntőke megemelt része után is. A kamat a pénzhasználat díja, ám részükre a pénzhasználat nem valósult meg.

A deviza nyilvántartású kölcsönszerződések szerint a banknak nemcsak joga, de kötelezettsége is van.
 

"Külföldi devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett."

FORINTBAN FOLYÓSÍTOTT

A annuitásos számolás miatt már a kamatok ( a pénzhasználati és kockázati díj) nagy részét megfizették az ügyfelek a bankoknak, de a tőkefolyósítás nem történt meg az emelésnek megfelelően.  

A pénzintézetek ellenszolgáltatás nélkül követelnek törlesztést és számítanak fel kamatot és egyéb költséget.

A pénzintézetnek oda kell adni a kölcsöntőke megemelt részét, ami ugye nem kevés, hiszen éppen az annuitás miatt a tőketartozás alig fogyott még Chf-ben is.

Külföldi devizában nyilvántartott kölcsön a folyósításkor törvényen kívüli, nem engedélyezett termék volt. A szerződéskötés idején érvényben lévő Hpt. nem tartalmazza. A pénzintézetek néhol megjelenő  azon védekezése, hogy “ami nincs tiltva, azt szabad”, nem helytálló, és nem kicsit cinikus, mert a Hpt. azért született, hogy az ő tevékenységüket szabályozza. De ha mindenáron ragaszkodnak hozzá,  és még a kormány is cinkos módon legalizálja ezt a minden sebből vérző gyilkos konstrukciót, akkor nem csak az árfolyam kockázat áthárítása kell, hogy eszükbe jusson, hanem a tőkeemelés folyósítása is.  

A forintosítási törvény (2014. évi LXXVII. tv.) nem rendelkezik arról, hogy a megemelt kölcsöntőke nem folyósítható az ügyfél számára, ellenban a külföldi devizában való nyilvántartást érvényteleníti.

Még szép, hogy nem rendelkezik arról, hogy nem folyósított kölcsönrészeket is törleszteniük kell az ügyfeleknek! Mégis hogy nézne ki ha törvény azt mondaná, hogy a meg se kapott kölcsönt az ügyfélnek törlesztenie kell kamatostul. Ez durva jogsértés lenne, még akkor is, ha Magyarországon az Európai Uniós jogharmonizáció nem kifogástalanul történt meg.

Kérem az MNB-t mint fogyasztóvédelmi felügyeleti hatóságot szólítsa fel a pénzintézeteket, hogy a külföldi devizában nyilvántartott kölcsönök nyilvántartásból fakadó  forint tőke  emelés összegét folyósítsa ügyfelei részére. 

A külföldi devizában nyilvántartás nem kölcsöntőke, az kölcsöntőkévé csak folyósításkor válik. Nyilvántartás törlesztésének követelése jogsértő. Az ügyfélnek törleszési kötelezettsége csak a folyósított kölcsön után van. A pénzintézet a nem folyósított, a rendelkezésre nem bocsájtott, azaz nem teljesített szolgáltatás törlesztését nem követelheti. Ez egy lehetetlen követelés a pénzintézet részéről.

Megítélésem szerint a pénzintézeteknek folyósítani kell a kölcsöntőke emelésből eredő forintösszeget az ügyfél részére, vagy ha nem folyósítja, akkor a nem teljesített szolgáltatást nem követelheti úgy, mintha teljesítette volna. Tehát ezt a részt az ügyfél nem köteles törleszteni, kamatot és egyéb költséget fizetni rá. Amit eddig kifizetett az pedig visszajár, úgy az alap nélkül követelt tőkerész, mint a reá eső kamat és egyéb költségek.



A pénzintészetek védekezésként nem hivatkozhatnak értékállósági kikötésre, mert az nem jogi fogalom, hanem közgazdasági. Sem a Ptk, sem a Hpt. ilyen fogalmat nem ismer. A törvény szeritn kölcsön értékállóságát, kockázatát a kamatban kell érvényesíteni.

HIVATKOZÁSOK

  1. devizanyilvántartású kölcsönszerződések  – "forintban folyósított"
  2. folyószámlakivonatok – a folyósítás elmaradásának bizonyítéka
  3.  Hpt. 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (de lehet a régi Hpt is.) 3. Értelmező rendelkezések
    "40.b) pénzkölcsönnyújtás:
    ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsájtása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,…"
    Nem részbeni, hanrm teljes egészében rendelkezésre kell bocsájtani a kölcsön tőkerészt.
  4. "52. kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;"
  5. Régi, szerződéskötéskor hatályos Ptk. 201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
  6. Kúria 6/2013 PJE
    "A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem)."
    Régi Hpt – szerződéskötéskor érvényes, de a fogalmi meghatározás u.a., mint újban.
  7. Dr. Makkor Albert – Jogellenességek a magyarországi deviza alapú hitelezések terén. Publikáció: Dr. Makkos Albert – JOGELLENESSÉGEK A MAGYARORSZÁGI DEVIZA ALAPÚ HITELEZÉSEK TERÉN
  8. 2014. évi LXXVII.  Törvény

Dátum: ………………………………  Aláírás: ……………………………….  Név: ……………………………………

Dokumentum letöltése: Bankoknak_elszamolas_vitatasa 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás