LÉTRE SEM JÖTT SZERZŐDÉSEK: AKARATHIBA

A SZERZŐDÉSES AKARAT PÓTOLHATÓ? 

Erről a kérdésről vizsgázik a Kúria június 16-i döntése…. Nagy Éva:

A Kúria maga állapította meg 2014.június 3-i döntésében, hogy nem volt ÁTVÁLTÁS, tehát nem volt VALÓDI SZOLGÁLTATÁS!!!
NEM LÉTEZŐ SZOLGÁLTATÁSNAK az ellenszolgáltatása is NEM LÉTEZŐ!
Tehát NINCS DEVIZA-TRANZAKCIÓ, ebből következően ÁRFOLYAMRÉS SINCS!
Ha nincs DEVIZA-TRANZAKCIÓ, akkor nincs értelme semmilyen árfolyam használatának sem. Nem értelmezhető.

Ebből következően, valódi deviza-tranzakció nélkül DEVIZA-SINCS!

Tehát a Kúria ezen érvelése megbukott.
Mert a bank és adós közvetlen kapcsolatában nem volt deviza, és az árfolyamoknak nincs szerepe.

A Kúriának fel kellene tárnia a deviza alapú hitel valódi lényegét, az ügylet mögött meghúzódó derivatívákon alapuló kifosztási mechanizmust, ami mérlegen kívüli és országhatáron átívelő kamat és árfolyamspekulációs ügyletnek sorozatából áll

Tisztázandó, hogy a deviza alapú hitel mögötti tranzakciók létéről lehetett-e a hitelt felvevőnek bármilyen tudomása?


HITELFELVEVŐ SZÁNDÉKA: Az adós hitelkérelmében Ft-ot kért, és Ft-ot kapott, és Ft-ot is fizet vissza, egy tisztességes kamat ellenében.

Minden más, az ügylet mögött meghúzódó kamat és árfolyamspekuláció a bank dolga. Ahhoz, az adósnak semmi köze nincsen, az banktechnikai kérdés.

Senkit nem érdekel, hogy a folyósított Ft-ot a bank honnan szerezte, és hogyan, milyen technikával állította elő.
Az adós Ft-kölcsönt kért, ezen szándékát közölte a hitelkérelemben, és nem befektetési ügyletek sorozatára adott megbízást.
A hitelt felvevő nem ismerte azt a fogalmat, hogy derivatíva, swap, carry-trade, stb.,ez nem volt része a kölcsönszerződésének.

Egyetlen adós sem volt tisztában a szintetikus devizahitel fogalmával.

Ma már tudjuk a banki kifosztás derivatívákon alapuló technikáját,ami a bankok rejtett extraprofit elemeit hivatott szolgálni, és egyre alkalmas, az adós megtévesztésére, kifosztására.

A szerződéses akarat nyilvánvalóan nem arra irányult, hogy az adós önként és dalolva aláírja a maga halálos ítéletét, hogy a teljes futamidő alatt a kapott hitel 7-szeresét fizesse vissza.

BANKOK SZÁNDÉKA: A derivatívákon alapuló hitelezés technikáját a bankok elhallgatták, és nem tárták fel az ügylet valódi lényegét, és annak vélt vagy valós kockázatait.

Elhallgatták azt a tényt is, hogy az 1988-2004 közötti időszakban a CHF árfolyama 35,78-Ft/CHF-ról- 170,69 Ft/CHF-re emelkedett, 4,77 -szeresére!!!!!

És ugyanez a trend állapítható meg a japán jennél is.

A bankok a hatalmas extraprofitot eredményező üzlet reményében szándékosan csalták kelepcébe több százezer embert,akiket megtévesztve, félrevezetve kötöttek meg velük 1.200.000 szerződés esetében.

A csalásra épülő és megtévesztésen alapuló szerződéseket nem lehet jogszerűnek és tisztességesnek tekinteni.

SZERZŐDÉSI SZÁNDÉK KÜLÖNBÖZŐSÉGE, AKARATHIBA:
Az adós Ft-ot igényelt, és azt is kapott, és arra vállalkozott, hogy azt Ft-ban is fizesse vissza.

Az adósokkal a bankok tudtukon, szándékukon és akaratukon kívül aláírattak egy bianco-szerződést, ami arról szól, hogy a hitel teljes futamideje alatt elvesztik minden pénzüket, és minden vagyonukat, beleértve az ingatlan fedezetet is.
Mivel nincs elsétálási jog, élete végéig adósrabszolgák maradnak, és még a síron túl is, mert örököseit is rabigába sodorja.

A bankok akarata viszont az a dósok minden vagyonának és ingatlanfedezetének megszerzésére irányult.
Ezen szándékukat előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, nyereségvágyból, nagy értékre és érdekkörre követték el.

Mivel más volt a szándéka a hitelfelvevőnek, és más a bankoknak,közös szerződéses akarat hiányában az összes deviza alapú szerződés létre sem jöttnek tekinthető!!!


A közös akaratot a Kúria sem pótolhatja, és nem állíthat helyre olyan szerződést, amit az adósok tudtukon, szándékukon, és akaratukon kívül kötöttek, ráadásul passzív résztvevőivé és áldozataivá is váltak egyben ennek a csalás-sorozatnak!

A csalás nyilvánvaló!

Nincs az a hatóság, szerv, aki ezt a csalás-sorozatot elleplezhetné.

A csalás elleplezése maga alá dönti a demokratikus jogintézmény rendszerét, megrendíti az emberek hitét a bíróságok tisztességében, szakmaiságában, és függetlenségében.

Ez árt az ország jó hírének, és árt az alaptörvényben foglalt demokratikus állampolgári jogoknak!

A devizahitel-probléma az ország legsúlyosabb problémája.
Annak megoldása a JOGÁLLAMISÁG PRÓBÁJA LESZ!

Reméljük a Kúria döntése megerősíti az ország állampolgárait abban a hitében, hogy demokratikus jogállamban élnek, ahol működik a Legfőbb Bírói Intézmény függetlensége, a törvények betartása, és betartatása. – Nagy Éva

Szólj hozzá

Hozzászólás