LÉHMANN MIT ÍGÉR AZ “ADÓSOKNAK”?

LÉHMANN MIT ÍGÉR AZ "ADÓSOKNAK"?

 

Devizaperek: Léhmann is csak vért, verítéket és könnyeket ígér

Vége a devizahitel-pereknek is a parlament által múlt héten elfogadott forintosítási törvénnyel? A siófoki Léhmann Györgynek több mint ezer devizahitel-pere futott párhuzamosan. Az ügyvéd most azt mondja: kész a perek továbbvitelére, de az már az adósokon múlik, hogy mennyien adnak erre megbízást a számára.



– Két lehetősége maradt az adósnak – így a jogász. – Aláírásával elfogadja a banki elszámolást, ezzel együtt a forintosítást, amivel megerősíti a szerződését, és egyúttal soha többet semmilyen jogcímen nem léphet fel a kölcsönszerződéssel kapcsolatos sérelmei miatt, de valamekkora mértékben csökken a tőketartozása és a törlesztőrészlete. Egy darabig legalábbis. A másik lehetőség: nem ír alá semmit, és kitölti az általam szerkesztett, „Levél a banknak” című dokumentumot és eljuttatja a pénzintézetének. 

Ez esetben természetesen ugyanúgy ahogy eddig, kész vagyok munkadíj, vagy egyéb díj fizetése nélkül a pereket a jövőben is megindítani, immár kiterjesztve kártérítési igénnyel a bankokkal szemben. De ez esetben Winston Churchill szavaival élve „nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket”. Hiszen ne legyen kétségünk: amennyiben tömegével választanák az adósok az utóbbi megoldást, fél nap alatt hoz olyan törvényt az országgyűlés, ami „letörheti” az ellenállásukat. Hiszen a júliusi „adósmentő” jogszabály nyilvánvaló alkotmányellenessége és európai jogelvekbe ütközése sem zavarta a törvényhozókat.

Léhmann arra figyelmeztet: a parlament a múlt héten úgy alkotta meg a forintosítási törvényt, hogy az Alkotmánybíróság még nem is végzett minden, devizahitel-perrel kapcsolatos panasz vizsgálatával. Ráadásul lehetetlenné tették a devizahitel-perek kapcsán az Európai Bíróság előzetes állásfoglalásának a kikérését is. Feltűnő e gyorsaság az ügyvéd szerint, aki úgy véli, valójában „bankmentés” van születőben, adósmentés címszóval. Léhmann ősi jogelvekre is hivatkozik, szerinte ezek a rendelkezések azokat is megsértik, nem csak a jelenlegi európai jogrendet. 



– A magánjogba nem szól bele sem az uralkodó, sem az országgyűlés, mondatott ki évszázadokkal ezelőtt. Werbőczy már 1514-ben így írt: „Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog ez erénynek végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak tudása. Az igazság mindenkinek megadja az övét; a jog meg elősegíti”. Ötszáz éve megfogalmazták, hogy az írott jog akkor akkor igazságos, erényes és érvényes, ha az erkölcsnek megfelel. Hová jutottunk ettől? – SomogyOnline

Szólj hozzá

Hozzászólás