KÚRIA:MEGÁLLAPÍTHATÓ LEHET AKÁR A TELJES SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE!

A Kúria hétfőn úgy döntött: a devizahitel-szerződések nem ütköznek jogszabályba, nem sértik a jó erkölcsöt, nem uzsorás jellegűek és színlelt kontraktusnak sem tekinthetők. A Kúria elnöke ugyanakkor a Duna Közbeszéd című műsorában azt mondta: a jogegységi határozat nem zárja ki, hogy akár a teljes szerződés érvénytelensége megállapítható legyen.

Adósok százezrei várták lélegzetvisszafojtva a Kúria jogegységi döntését a devizahitel-szerződések ügyében. Most csalódottak. A legfőbb bírói testület ugyanis hétfőn úgy döntött: az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban kivárja az Európai Bíróság véleményét, általánosságban viszont a devizahitel-szerződések nem ütköznek jogszabályba, nem sértik a jó erkölcsöt, nem uzsorás jellegűek és színlelt kontraktusnak sem tekinthetők.


Mint mondta, a 2010-ben megindult perek nagy része azt rótta fel a szerződéskötőknek, hogy érvénytelen szerződést kötöttek, az érvénytelenség jogintézménye pedig általában arra szolgál, hogy a szerződéskötéskor fennálló problémákat orvosolja.

2013-ban két olyan döntés is született, amely épp ellenkező előjelű lehet, mint a mostani értékelés, például a választott bírósági kikötés érvénytelenségét kimondó határozat, valamint az a jogegységi határozat, amely azzal foglalkozott, hogy ha valaki alperesként vitatja az érvénytelenségi keresetet, akkor előterjeszthet-e egyúttal a jogkövetkezmények levonására vonatkozó viszontkeresetet is – húzta alá Darák Péter.

Az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás problémájával kapcsolatban a Kúria elnöke kiemelte: 2013 januárjában a Kúria egyik tanácsa az Európai Unió bíróságához fordult. „A tisztességtelenség kérdésköre összefügg egy uniós normával, amely szerint a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányát érintő kérdésben tisztességtelenség nem vizsgálható. Kérdésként merült fel, hogy vajon az árfolyamrés kérdése ilyennek minősül-e?”- mondta Darák Péter.

Kiemelte: úgy látja, jelentős hozadéka lehet a jogegységi döntésnek az, hogy az időnként 20-25 érvénytelenségi ponton támadó keresetből néhány pontban legalább a Kúria kötelező jogegységi határozatára lehet hivatkozni indokolásként, így nem kell minden ügyben végigmenni azokon az okokon, amelyek az érvényesség mellett szólnak.

Egy héten belül várható az indoklás


Közölte: valószínűleg még január előtt közzétehetik a hivatalos indoklást, és ez akár egy héten belül is megszülethet.

Fontos vízválasztó volt a jogegységi határozat meghozatalánál, hogy eldöntsék, melyek azok a kérdések, amelyek általánosságban, a konkrét szerződések vizsgálata, a konkrét perek lefolytatása nélkül eldönthetők. Amelyeket annak látták, belefoglalták a jogegységi határozatba. Azonban az a kérdés, hogy egy konkrét ügyféllel szemben milyen tájékoztatást nyújtott egy bank, általánosságban nem válaszolható meg. A tájékoztatási kötelezettség tartalmát illetően a jogegységi határozat állást foglalhat – emelte ki Darák Péter.

Akár a teljes szerződés érvénytelen lehet?

Hozzátette: a jogegységi határozat nem zárja ki azt sem, hogy akár a teljes szerződés érvénytelensége megállapítható legyen, ugyanis a jogegységi határozat második pontja csak egy bizonyos szempontból nem tekinti jogszabályba ütközőnek, jó erkölcsbe ütközőnek és uzsorásszerződésnek a devizaszerződéseket. „A devizaalapú kölcsönszerződés, mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba” – idézte a szóban forgó részt a Kúria elnöke hozzáfűzve: ez azt jelenti, más érvénytelenségi okok fennállhatnak, például arra való hivatkozással, hogy a szerződés tárgya nincs megfelelően meghatározva a szerződésben.

A hatályos polgári törvénykönyv lehetségesnek tartja jogszabállyal a szerződések módosítását kivételes esetben. Hogy ennek feltételei mikor állnak fenn, ebben a tárgyban fordult a kormány az Alkotmánybírósághoz, ennek a jogalkotói jogkörnek alkotmányos kereteit nem a Kúria, hanem az Alkotmánybíróság szabhatja meg – húzta alá Darák Péter.

Forrás: hirado.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás