KÖZÉRTHETŐEN – DEVIZAFORINTOSÍTÁS – DEVIZAPEREK

DEVIZAFORINTOSÍTÁS – DEVIZAPEREK

DEVIZAFORINTOSÍTÁS. A devizaügy panoptikumában a "kész átverés show" folytatódik. A devizahiteleseket módszeresen félrevezetik.

A devizahitelek forintosítása nem más mint a felvételkori ca. 150-160HUF és forintosítási piaci 256,60HUF tisztességtelen árfolyam-különbözet megfizetése a bankok javára. A törlesztések elvesznek, mert azok az árfolyamkockázat díjaként felemésztődnek és a bankok árfolyamnyereségét szolgálják.



Példaként ha valaki felvett 5M kölcsönt és törlesztett 3,8M összeget, annak devizában nyilvántartott tartozása ca. 6M és ezt kell forintkölcsönként felvennie ca. 5, 10 év futamidőre és elvész a 3,8M törlesztése. Ez olyan, mintha eddig nem törlesztett volna és ismét kölcsönt, de magasabb összegű forintkölcsönt kell felvennie.

Leegyszerűsítve ez egy hitelkiváltás, ahol nem csökken az adósság, hanem magasabb tőkeösszegben áll fenn és ezt kell kölcsönként újra felvenni. Összegezve: 5M kölcsön helyett 6M új kölcsön lesz a tőketartozás, azaz 5M eredeti kölcsönt 3,8M adósságszolgálat + 6M új kölcsön = 9,8M + 6M kamata (ez 10év x évi 5% = 50% = 3M), azaz együtt összesen 5M eredeti kölcsönre 9,8M + 3M = 12,8M forint  összeget kell visszafizetni. Na kérem, ezért hívják forint rablóhitelnek. 

DEVIZAPEREK. Devizaforintosítás a Ptk. és Hpt. jogi alapjain semmis kölcsönszerződés érvénytelenségi okait nem küszöböli ki, mert az érvénytelenségnek a szerződéskötés időpontjában [6/2013 PJE) kell fennállni és akkor kell vizsgálni. Érvénytelen szerződés esetén forintban kell elszámolni, vagyis a kifolyósított forint összeget jegybanki alapkamatával növelve kell a hasonlóan jegybanki alapkamatával növelt törlesztések összegével – egymással szemben – elszámolni.

Maradva a fenti példánál 5M kölcsönt kell 3,8M törlesztéssel szemben elszámolni. Az adósi tartozásra bírósági részletfizetési engedélyt lehet kérni vagy már csak a tőkehátralékra – és nem a devizában nyilvántartott tartozásra (!) – forinthiteles egyezséget vagy csak erre az összegre forinthitelt felvenni. Akinek nagyobb a tőkehátraléka csak annál érdemes megfontolni a devizaforintosítást, mivel ilyen esetben az adós a tőkehátralék egyösszegű visszafizetésére nem képes és magasabb összegű tőkehátraléknál kisebb a Pp. 217.§ szerinti részletfizetés bírósági engedélyezésének esélye.



És mi van aki fizetésképtelen? Azoknál végrehajtás indul, ami ellen végrehajtás megszüntetési pert kell indítani (érvénytelenségi kifogásokat érvényesíteni) és a bank peren kívüli elszámolásra vagy elszámolási perre kényszerülhet, de ez esetben már szintén tőkealapú forintelszámolás mellett. A nem közjegyzői okiratba foglalt kölcsönöknél pedig banki fizetési meghagyással induló kölcsön visszafizetése iránti banki perindításokra kell számítani, amely ellen érvénytelenségi kifogásokkal lehet védekezni, ennek is eredménye a bank tőkealapú forint elszámolásra kényszerülése lehet. Érdemes tehát mérlegelni a nyilvántartott devizatartozás forintosításának pl. 10 éves terhe és a devizaforintosítást kiiktató érvénytelenségi perindítással elérhető tőkealapú forint elszámolás előnye között. Ez a szerződések egyedi vizsgálatát és jogi tanácsadását igényli ("nincs két egyforma ügy").

Dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász
email: drkristonugyved@pr.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás