KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKHÖZ

Dr. Áder János

Köztársasági Elnök 

részére

Tárgy: közérdekű bejelentés és javaslat elfogadott törvény megfontolásra

            visszaküldésére az Országgyűlésnek

 

 

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés 2014. november 25. napján fogadta el az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényt.

 

A hivatkozott törvény elfogadását megelőzően 2014. november hó 20-án postára adott – a jelen beadványhoz mellékelt – közérdekű bejelentésben az országgyűlés elnökét, ugyanaznap e-mail útján valamennyi országgyűlési képviselőt tájékoztattam, hogy közérdekű bejelentést terjesztettem elő a Kúria, mint eljárásra jogosult jogi személy részére, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Magyar Bankszövetség képviselői között 2014. november hó 9. napján létrejött — a fogyasztói deviza alapú és a deviza jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő egyes kérdésekről szóló -, az interneten bárki által hozzáférhető, a http://www.kormany.hu honlapról szabadon letölthető, a közérdekű bejelentéshez csatolt megállapodás tartalma kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Kúria hivatkozott 6/2013. számú PJE határozata elmulasztotta feltárni a szerződések befektetéssel vegyes tartalmát, ebből következően a jogegységi határozat polgári jogi jogviták eldöntésére, az adósok vagyoni viszonyait súlyosan befolyásoló forintosítási törvény meghozatalának alapjául nem szolgálhat, mert



a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve

b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.

A Kúriához benyújtott közérdekű bejelentésben javaslatot tettem jogegységi eljárás indítványozására a Kúria elnöke, kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, továbbá valamennyi ítélőtábla elnöke, a legfőbb ügyész — mint a Bszi. 33. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti valamennyi indítványozásra jogosult — részére: javasoltam, hogy az indítványozásra jogosult indítványozza jogegységi eljárás lefolytatását a korábban meghozott 6/2013. számú PJE határozat megváltoztatása céljából.

Az országgyűlés elnökéhez postai úton előterjesztett és a képviselőknek e-mailben megküldött közérdekű bejelentés 1/ pontjában felhívtam a figyelmet arra, hogy a  kormány által 2014. november hó 17. napján T/2055. szám alatt előterjesztett az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat megvitatásra és szavazásra alkalmatlan az alábbiak miatt:

Az előterjesztést megelőző héten Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nyilvánosság előtt a deviza alapú kölcsönök piaci árfolyamon történő forintosítását azzal indokolta, hogy a Kúria 6/2013. számú PJE határozata szerint e szerződések árfolyamkockázatát kizárólag az adósok kötelesek viselni.

A Kúriának a forintosítási törvényjavaslat alapját képező 6/2013. számú PJE határozatával kapcsolatban közérdekű bejelentés alapján eljárás van folyamatban és nem zárható ki, hogy sor kerül jogegységi eljárás lefolytatására és ennek eredményeként a befektetési ügyleti tartalom megállapítására és ennek alapján a korábban meghozott határozat olyan módosítására, hogy a törvényhozás általi forintosítás oka fogyottá válik.

 

A közérdekű bejelentés 2/ pontjában javasoltam, hogy az 1/ pontban foglaltakra tekintettel a házszabályzat keretei között történjen intézkedés a T/2055 számú törvényjavaslat tárgyalásának az ülés napirendjéről történő levétele iránt.

A jogalkotásról szóló – a preambuluma szerint „a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében” megalkotott – 2010. évi CXXX. Törvény   2. § (2) bekezdése szerint “Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.”

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Egy jogszabályba ütköző – elfogadott, de hatályba még nem lépett – törvény orvoslása – a jogszabályba ütköző törvénynek az országgyűléshez megfontolásra visszaküldése – az egész társadalom érdekét szolgálja, ezért a fentiekre tekintettel Dr. Áder János Köztársasági Elnökhöz

 

közérdekű bejelentés-t

 

terjesztek elő az alábbiak szerint:

1/ Felhívom a Köztársasági Elnök Úr – mint az elfogadott törvények aláírására jogosult – figyelmét, hogy az országgyűlés által 2014. november 25. napján elfogadott Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdésének azon rendelkezésébe ütközik, mely szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre kötelezettséget nem tehet terhesebbé.

A törvény 3. § (1) bekezdése szerint „A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.”

A törvény azért sérti a jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésének rendelkezését, mert a fogyasztói szerződésnek a törvény erejével történő módosításával a jogalkotó olyan szerződés devizanemét módosítja – és teszi ezáltal az adósok  kötelezettségét terhesebbé – , amely szerződések vonatkozásában a törvényjavaslat előterjesztését megelőzően nyílvánosságra került megállapodása a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Bankszövetségnek leleplezte a deviza alapú kölcsönszerződések valódi – , a Kúria 6/2013. számú PJE határozatával megállapítani elmúlasztott  – befektetéssel vegyes tartalmát, amely befektetéssel vegyes tartalomnak tisztességes jogegységi eljárásban történő megállapítása esetén nincs mit forintosítani,  mert a korábban már részletezetteknek megfelelően

a/ a fogyasztói kölcsönszerződések devizára vonatkozó rendelkezései a Ptk. 200. § (2) bekezdése első mondatának második fordulata alapján semmisek, mivel a szerződéseket a befektetési jogszabályok rendelkezéseinek megkerülésével kötötték, illetve

b/ a befektetési ügylet vonatkozásában az adós részéről fennálló szerződési akarat hiányában a Ptk. 205. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel ezek a befektetési ügyletek létre sem jöttek.



A befektetéssel vegyes tartalom tisztességes jogegységi eljárásban történő -, az új bizonyítékon alapuló –  feltárása esetén fel sem merül a forintosítás, viszont a szerződések továbbra is érvényben maradnak, a devizára vonatkozó rendelkezések nélkül is teljesíthetőek, mert a teljesítéshez szükséges szerződési feltételek ebben az esetben is fennállnak: meghatározott a rendelkezésre bocsátani vállalt kölcsön összege forintban, meghatározott a futamidő és a kamat, a szerződések jelentős hányadában a törlesztőrészlet összege forintban is meghatározott, amely szerződésekben pedig csak devizában meghatározott a törlesztőrészlet, ott nincs akadálya – a Ptk. 231. § (2) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel – az érvénytelenség kiküszöbölésének és a szerződésben devizában meghatározott törlesztőrészlet alapulvételével a forintban teljesítendő törlesztőrészlet összege meghatározásának.

Az adósok fentiek szerint megállapítható kötelezettsége alacsonyabb a felvett kölcsönösszegnél, a fogyasztási kölcsönök devizanemének törvény erejénél fogva történő módosulásánál, mert ezen utóbbi esetben a ténylegesen felvett kölcsönök devizából számított tőkeállománya a törvény hatálybalépését követően több mint 130 %-a lesz a felvett kölcsönösszegnek. Ez az a körülmény, amely miatt az elfogadott törvény sérti a jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésének hivatkozott rendelkezését, amely tilalmazza jogszabály hatálybalépését megelőző időszakra kötelezettség terhesebbé tételét.

2/ javaslom, hogy az 1/ pontban foglaltakra tekintettel az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontjának második fordulata alapján az elfogadott törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.

Kérem Tisztelt Elnök Urat, hogy a közérdekű bejelentésem és javaslat alapján megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a 2013. évi CXV. törvény 2. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 30 napon belül szíveskedjék értesíteni.

Pécsett, 2014. november hó 26. napján

                                                           Tisztelettel:

                                                          

dr. Hódosi László

közérdekű bejelentő/javaslattevő

7625 Pécs, Tettye u. 59.

Szólj hozzá

Hozzászólás