KORRUPT PÁRTOK, HAZAÁRULÓ KÉPVISELŐK avagy a pénzügyi lufi aktív támogatói

A „deviza”- „hitelesek” tovább szenvednek és vergődnek a jogalkotók és a pénzvilág által korábban nekik állított csapdában.  Mindeközben a bankok és a politikusok (jogalkotók) köszönik szépen, jól vannak.

Napról napra egyre több „deviza”-„hiteles” adja fel végleg a reményt. Egyre többen hagyják el az országot vagy vetnek véget önkezükkel az életüknek.  A rabszolgamunkáért kapott bérnek egyre kevesebb az értéke. A „hitelek” kifizethetetlenek, a számlák csak szaporodnak.

Ez alatt a bankok tovább dagasztják a virtuális pénzügyi lufit, hatalmas osztalékokat fizetnek saját vezetőiknek és betéteseiknek, köztük politikusainknak is. Szükség is van rá, hisz a politikusaink által fenn kell tartani a jogállam illúzióját. A jogalkotóknak „jogot” kell alkotni, méghozzá olyat, amelyben a bank nem lehet vesztes! Ők ezért vannak tartva. Ha nem így lenne, összeomlana az erkölcstelenségre, csalásra és kizsákmányolásra épített virtuális „pénzügyi” és politikai rendszer.

Érdemes néhány pillantást vetni a parlament.hu honlapon található képviselői vagyonnyilatkozatokra. Kattints ide, majd válaszd ki kedvenc korrupt pártocskádat és szeretett hazaáruló képviselődet. Nézd meg a (hivatalos) vagyonnyilatkozatát.

Van még kérdésed? Ezek után esetleg annyi, hogy 2014-ben kire szavazz?

A kérdés jogos! Az NCK dolgozik az ügyön, de előrebocsátjuk, hogy országosan csak a „deviza”-„hitelesek”, azok családjai, rokonai, illetve a „hiteleseket” képviselő szervezetek teljes és aktív együttműködésében látjuk a megoldást. A „hitelesek” részéről is az AKTÍV jelzőnek rendkívüli szerepe van!


Másként…

"Ötödével több osztalékot fizethet az OTP, Három éve nem látott nyereség a K&H-nál

Az első 9 hónap számai alapján az OTP idén több mint 40 milliárd forintot tehet félre osztalékra, ez alapján az idei eredmény után fizetendő osztalék közel ötödével emelkedhet tavalyhoz képest.

Az OTP negyedéves számaiból kiderül, hogy 2013 első kilenc hónapjában negyedéves szinten 10,15 milliárd forintot határolt el a bank osztalékfizetésre. Amennyiben a negyedik negyedévben is ekkora összeget tesznek félre, akkor összesen 40,6 milliárd forinttal számolhatunk, ami részvényenként (a saját részvényekkel nem kalkulálva) 147 forintos osztalékot jelentene, ami közel 20 százalékos emelkedést jelentene tavalyhoz képest, és az alapján 3,3 százalékos osztalékhozam adódik. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az osztalék kérdésében az OTP közgyűlése dönt, így a végleges osztalék ettől eltérő lehet.

A Datastream adatbázisa alapján az elemzők is hasonló osztalékkal, részvényenként 140 forinttal számolnak, a jövő évi eredmény után pedig akár 170 forint feletti osztalékot is fizethet az OTP, ami alapján az eredményének közel harmadát fizetheti ki a bank.


A csökkenő hozamkörnyezetben egyre közelebb kerül egymáshoz a 10 éves állampapírok hozama és az OTP osztalékhozama.

Három éve nem látott nyereség a K&H-nál

Csaknem három éve nem látott, 9,1 milliárd forintos nyereséget ért el az idei harmadik negyedévben a K&H. A bank a növekvő üzleti volumen, a szigorú költséggazdálkodás, a stabil hitelezési veszteségek és az egyszeri pozitív tételek mellett a nem teljesítő hitelek arányának növekedéséről számolt be hétfőn. 16,2 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első kilenc hónapot a K&H, ebből a harmadik negyedév 9,1 milliárd forintot hozott.

Utóbbi 36%-kal magasabb az egy évvel korábbi profitnál, és 2010 negyedik negyedéve óta a legmagasabb negyedéves nyereséget jelenti.

A bank működési bevételei 21%-kal növekedtek egy év alatt, ebből a nettó kamatbevételek 9%-kal, a nettó díjbevételek 79%-kal. 

Utóbbi növekmény nagy része valószínűleg a tranzakciós illeték továbbhárításának tudható be. A működési költségek szintén emiatt 23%-kal nőttek a banknál. Az első kilenc hónapra vonatkozóan 10,1 milliárd forint tranzakciós illetéket és 8,0 milliárd forint ehhez kapcsolódó egyszeri pótadót fizet be a bank.


Egy év alatt lényegében stagnált a K&H hitelállománya (devizahatások nélkül 3%-kal csökkent volna), mivel azonban betétállománya 15%-kal nőtt, hitel/betét aránya messze a szektor átlaga alatti szintre, 58%-ra csökkent. A nem teljesítő hitelek aránya viszont a június végi 11,9%-ról 12,3%-ra nőtt, ezen belül a lakossági hitelek NPL-rátája a bankszektor 18,5%-a fölötti szintre, 19,6%-ra emelkedett, főként az átstrukturált hitelek nem fizetővé válása miatt.

A negyedév során az előző negyedévekéhez hasonló, 3,4 milliárd forint összegű céltartalékot képzett a bank. A társaság fizetéskönnyítő programjában 109 milliárd forintnyi hitel tartózkodik (12 216 db), ami a jogosult állomány 19,5%-a. 154 milliárd forintnyi hitel tartózkodik az árfolyamgátban (22 866 db), ami a jogosult állomány 42,7%-át jelenti. A Nemzeti Eszközkezelővel a fentieken túl 1170 darab szerződést kötöttek október végéig.

Aktív volt a bank a Növekedési Hitelprogramban, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy növekedett részesedése a vállalati hitel- és betétpiacon is. A bank a program keretében 93 milliárd forintnyi hitelt nyújtott 800 ügyfélnek, a teljes hitelkeret 35%-a lett új hitel. Eközben az alternatív hiteltermékek jelentősége is nőtt a banknál.

A K&H Biztosító az első kilenc hónapban 14,2 milliárd forintos nem-élet díjbevételt ért el, életbiztosítási tartalékait pedig egy év alatt 5,8%-kal 73,9 milliárd forintra növelte. A kgfb-piacon elért második hely megszilárdult, a vagyonportfólió kárhányada pedig javult, miközben a folyamatosa díjfizetésű, megtakarítási célú életbiztosításokból befolyt díjbevétel nőtt."

Forrás: Porfolio.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás