KIT SZOLGÁL A MINISZTER? ÉS EZ MÉG JOGÁLLAM?

KIT SZOLGÁL A MINISZTER? ÉS EZ MÉG JOGÁLLAM?

"A miniszter félrelép…"


A Kúria elnöke még magát a Kúriát is hajlandó befeketíteni, csakhogy mentse a kormányzat adósokat nyomorba döntő, uniós jogot sértő, a bankok érdekeit szolgáló rendelkezéseit a devizahitelekről – ezt Léhmann György Darák Péternek, a Kúria elnökének címzett levelében írja.




A siófoki devizaperes ügyvédet – aki ezekben a napokban is sorra gyártja az őt felkereső egykori devizaadósok számára a végrehajtás megszüntetését kérő kereseteket, lévén,hogy nemcsak a turisztikai, hanem a kilakoltatási szezon is dúl éppen – Darák Péter minapi sajtónyilatkozata ösztönözte levélírásra.

A legfőbb bírói testület elnöke ugyanis arra emlékeztetett: több magyar devizaadós ügyében is várható európai bírósági döntés és az egyik fő kérdés az, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek-e teljes egészében viselni úgy, ahogyan a 2014-es magyar, Léhmann szerint „adósmentőnek hazudott, valójában bankmentő, uniós jogot sértő” forintosítási törvény rendelkezik. Akár pénz is járhat vissza az adósoknak – helyezte kilátásba Darák, aki arról is beszélt: a parlamentben majdnem egyhangúlag elfogadott forintosítási törvény megalkotásakor „a kormányzat nagy mértékben támaszkodott a Kúria megállapításaira, érveire. Ezek között – sok más mellett – az is szerepelt, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni”.

– Csakhogy ez nem így történt – állítja a devizapereiről elhíresült ügyvéd. –  2014. július 4-e, a forintosítási törvény elfogadása előtt nem sokkal a Kúria jogegységi határozatot hozott, amiben valóban az állt, hogy az árfolyamkockázat viselésének tisztességtelensége bírsági eljárásban nem vizsgálható, ám leírta azt is, hogy akkor viszont vizsgálható, ha a hitelt felvevő adós nem tudta felmérni a pénzintézet tájékoztatásából azt, hogy mekkora árfolyamváltozás, s ebből fakadó törlesztőrészlet-növekedés várható a törlesztés évei, évtizedei alatt. Ismerve a banki tájékoztatásokat, aligha akad olyan fogyasztó, aki annak a tudatában vágott a svájcifrankhitelbe, hogy néhány év alatt duplájára nőhet a havi fizetni valója.

Ez esetben aligha terjedt volna így el a devizahitel. Arról nem is beszélve: az autóhitelesek közül (sokuknak a forintosításkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt a havonkénti törlesztőrészlete) a legtöbb még csak banki ügyintézővel sem találkozott, elintézte a hitelügyletet az autókereskedés alkalmazottja.

Léhmann szerint tehát a Kúria igenis leírta, hogy mely esetekben kell vizsgálni az árfolyamkockázat adósra hárításának jogosságát, ennek ellenére Trócsányi László igazságügy-miniszter – azt követően, hogy a kormányzat a Kúria állásfoglalása és a törvény megszavazása között sürgősséggel tárgyalt a Bankszövetséggel, ahol megszülethetett az adósokat nyomorba döntő paktum – a jogszabály preambulumában azt írta: „A Kúria határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása”.




– Ez nem igaz, a bankok érdekei lettek itt csak figyelembe véve, és ezt Darák elnök úr is jól tudja, ezért is érthetetlen, hogyan képes még saját szervezetét is befeketítve a kormányzatot védeni – így a siófoki jogász. – A elnök úr szerint nem Magyarország szégyene ez a jogszabály, amit az uniós bíróság el fog meszelni?

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Hát hogy van ez mifelénk, a kormányzat parancsol a jognak, Darák elnök úr? És ez még jogállam? Hogyan lehetséges, hogy Európa egyetlen országában sem tapasztalható jogtiprás áldozatai a magyar devizaadósok? Míg nálunk az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósokra hárították, Lengyelországban a java részét a bankokkal „nyelették le”, míg Romániában az eredeti, vagyis a felvételkori árfolyamon kötelesek visszaváltani a svájcifrankalapú hiteleket a bankok…

Léhmann György amondó: a svájcifrankhitelek anno nemcsak látszólagos értékállóságot jelentettek, de a bankok számára kezdettől sajátos csalási magatartást is lehetővé tettek. 2009. januártól a svájci frank jegybanki alapkamata 2,2-ről 0,1-0,2 százalékra zuhant – jelenleg is ott tart – és a törvénytisztelő Lengyelországban ettől a pillanattól kezdve a törlesztőrészletek megfeleződtek. „Gyurcsány, Orbán, Csányi országában ellenben a törlesztőrészletek a bankok hasraütésszerű ötletei alapján 2009. után is tovább nőttek.

loading…


A bankok és a velük szövetkezők fájdalmára azonban 2014-től kezdődően elkezdett rendkívüli jelentőséget tulajdonítani az Európai Unió bírósága a banki kötelező tájékoztatás elmaradásának, a nem világos és nem érthető szerződési fogalmazásnak, s ilyen esetekben az árfolyamváltozás terheit elkezdte áthárítgatni a bankokra. Erre jött a Kúria 2014. júniusi állásfoglalása, majd erre válaszul a kormány és a bankok közötti paktum, végül az uniós joggal még csak köszönőviszonyban sem álló forintosítási törvény. Amit a parlamentben egy kivétellel mindenki megszavazott… Kire számíthatnak ezek után a magyar devizaadósok száz- és százezrei, akik közül ezrek veszítették már otthonukat, néhányan az életüket is? Saját magukra, maximum – ó, borzalom – az uniós bíróságra…" Forrás.

FIGYELEM! Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás