KI VONHATJA KI AZ AUTÓT A FORGALOMBÓL?

KI VONHATJA KI AZ AUTÓT A FORGALOMBÓL?


Edit Hajnalka Dr. Székely

Jogszerűen letéti szerződéssel rendelkező személy a forgalmi engedély bemutatásával vonhat ki gépjárművet a forgalomból.

 

Szeretném a T. hatóságok figyelmét felhívni a 326/ 2011 (XII.28.) Kormányrendelet gépjárművek forgalomból kivonására vonatkozó rendelkezései helyes értelmezésére és alkalmazására.

A behajtó nem banki képviselő, és nem bírósági végrehajtó, nem vonhatja ki a személygépjárműve a forgalomból –

Hogyan is juthatott a személyes adat és banktitoknak minősülő adat, a behajtó kezeihez? A behajtó nem minősül a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező személynek, a hatóságok annak minősítik, annak indokát nem adják !




Az adatvédelmi törvény 6. §-át megsértve – a személyes adatok kezelésére vonatkozóan – és megkerülve azt, a Bank a személyes adatokat vélelmezhetően harmadik félnek, jelen esetben a behajtónak kiadta.

A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint nem adható ki személyes adat harmadik félnek csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak 8. pontja szerint, azonban:… „(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.”

A fent nevezett Adatvédelmi törvény alapján a Bank az adós írásos beleegyezése nélkül adta ki az adatokat harmadik félnek, jelen esetben a vele szerződéses kapcsolatban álló behajtónak, melyhez a fent nevezett törvény értelmében nem volt joga , ezáltal bűncselekményt követett el. Ez sem érdekel senkit! ?

Nemcsak a személyes adatokat adja, ki, hanem az adós gazdasági pénzügyi adatait is ,amire végképpen nem volt felhatalmazása! Ennek kiszolgáltatása a személyes adatok védelme mellett már banktitkot is sért. A behajtó tehát bűncselekmény útján juthat az adatokhoz, és ezen adatokkal visszaélve keresi meg az okmányirodát a gépjármű forgalomból kivonása céljából, vagy tesz feljelentést olyan személy ellen, aki az ügyfélkapun keresztül teljesen törvényesen visszahelyezi gépjárművét a forgalomba. Ha törvénytelen lenne, nyilván a KEKKH rendszere nem engedné!

A magyar büntetőtörvénykönyv szerint, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, illetőleg az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, avagy az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és e magatartásával más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követel el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A személyes adatkezelésről szóló törvény szerint ugyanis nem adható ki személyes adat harmadik félnek, – csak abban az esetben, ha az adóst erről levélben tájékoztatják, és beleegyezését megkapják. A törvény 6. §.-nak (8) bekezdése szerint „Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.” Tekintettel arra, hogy az adós ilyen hozzájáruló nyilatkozatot nem tesz a T. hatóságoknak a kérelmező jogosultágának vizsgálata mellett e tekintetben is vizsgálódnia kellene, melyre fittyet hánynak!.

A szolgáltató, illetve bank nem jogosult az adatok kiadására, mert az adós a szolgáltatóval, illetve bankkal kötött szerződést és nem a behajtó céggel.

A jogszerű eljárás az lett volna, ha a jogosult szolgáltató jelen esetben a bank , vagy a behajtó kér az adós ellen fizetési meghagyást és annak alapján bírósági végrehajtást,ha és amennyiben az adósnak tartozása áll fenn.

Elfogadhatatlan, hogy egy behajtó, akivel semmilyen kapcsolatban nem áll az adós zaklat, a személygépkocsiját kivonja a forgalomból, a hatóság pedig ezt végrehajtja, ezt támogatja.

A Legfelsőbb Bíróság Pfv. IX. 21.323/2010/6. számú ítéletében kimondja, hogy „ A Ptk 375.§. (4) bek alapján a vételi jog esetében is irányadó a Ptk 374.§. (2) bekezdése értelmében vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás pedig semmisnek minősül. E rendelkezés meghozatalakor a jogalkotó figyelembe kívánta venni, hogy a vételi jog fennállása alatt a tulajdonosnak rendelkezési joga nagyfokú korlátozását kell elszenvednie, – biztosítani kell, hogy a vevő egyoldalú nyilatkozatával gyakorolhassa vételi jogát – és e korlátozás ellensúlyozása érdekében indokoltnak találta, hogy a vételi jog kikötésére legfeljebb 5 éves időtartamra szólóan kerülhessen sor” továbbá „az ÁSzF azon rendelkezésének, hogy a kölcsönszerződésben kikötött korábbi vételi jogot annak megszűnésekor ugyancsak a kölcsönszerződésben kikötött, de a korábbi vételi jog megszűnésének napját követő napon hatályba lépő másik vételi jog váltja fel, egyetlen oka, hogy a vételi jog 5 éves időtartama meghosszabbodjon, tehát a vitatott rendelkezés tipikus esete a jogszabály megkerülésére irányuló tilos szerződésnek!




A banki behajtó nem végrehajtó, és ő semmilyen hatóság előtti eljárásra nem jogosult, amíg annak jogalapját a bíróság jogerős ítélete nem teremti meg.

A 326/2011 (XII. 28.) Kormányrendelet a gépjárművek forgalomból való kivonását az alábbi módon szabályozza:

22. A jármű forgalomból történő kivonása

100. § (1) Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező más ügyfél kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról.

(2) A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba. A kivonás időtartama külön eljárásban, a döntéstől számított legfeljebb 6 hónapra, ismételten meghosszabbítható.

(3) Amennyiben a gépjármű tulajdonosa, az üzemben tartója és a gépjármű törzskönyvével jogszerűen rendelkező érintett nem ugyanaz a személy, a közlekedési igazgatási hatóság a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról, meghosszabbításáról és forgalomba történő visszahelyezéséről határozatot hoz.

(4) Törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell tekinteni a pénzügyi intézményeket, a gépjármű-kereskedőket, a zálogjogosultat vagy más olyan természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, akinél/amelynél a törzskönyvet a jármű tulajdonosa pénzügyi követelés fejében letétbe helyezte, ha ez a rendelkezési jogot megalapozó okiratból megállapítható.

(5) A forgalomból – kérelemre vagy hivatalból – ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni.

(6) A jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója a (2) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt kérelmezheti a jármű ismételt forgalomba helyezését, amennyiben a jármű forgalomban tartásához szükséges, jogszabályban előírt feltételek fennállnak. Amennyiben az eljárásban megállapítást nyer, hogy a jármű ismételt forgalomban tartásához szükséges feltételek fennállnak, a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba tett bejegyzés hatályát megszünteti, és erről a kérelmezőt értesíti. A jármű a megszüntetés nyilvántartásba való bejegyzésének napjától vehet részt a közúti forgalomban.

(7) Ha a jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonását a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfél kérelmezte, akkor a kérelemben megjelölt időtartam lejárta előtti, ismételt forgalomba állását is a törzskönyvvel jogszerűen rendelkező ügyfélnek kell bejelentenie a közlekedési igazgatási hatóságnál. A közúti forgalomból történő ideiglenes kivonás időtartamának lejáratát követően a jármű a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet, feltéve, hogy az ahhoz szükséges egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel.

19. melléklet

IV. A járművek forgalomból történő kivonásához szükséges okmányok

1. A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok

loading…


A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a járműhöz kiadott régi vagy új típusú forgalmi engedélyt,

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

c) az ügyfél-azonosító okmányt.

Szükséges okiratok:

– A járműhöz kiadott (régi vagy új típusú) forgalmi engedélyt a kérelmező BEMUTATJA (19. melléklet IV. 1.a) Ez biztosan soha nem történik meg.

– Ha pénzügyi intézmény a kérelmező, akkor be kell mutatni a rendelkezési jogot megalapozó letéti szerződést, miszerint a törzskönyvvel jogszerűen rendelkezik. (100. § (4))

A Pénzintézet – e törvényhely szerint – akkor rendelkezik jogosan a törzskönyvvel, HA rendelkezik fel nem mondott LETÉTI SZERZŐDÉSSEL! Letéti szerződésről a Ptk. 466. § szól. A letét felmondásáról csak a gépjármű tulajdonosa tud hitelt érdemlően nyilatkozni, így ezt Tőle meg kell kérdezni. Ezt soha senki nem kérdezi meg !

A letét megszűnése

PTK. 466. § (1) A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti; a letéteményes pedig a letéti szerződést, ha a letét időtartamát a szerződésben nem állapították meg, tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti. Letéti szerződés a felek között k nem jött lére, erről a T. hatóságok csak úgy elfelejtkeznek.

A behajtó és a hatóság is arra hivatkozik hogy az adós a szerződést és az ÁSZF-et megismerte aláírta és kész ! Az opciós szerződésre hivatkoznak, hogy e miatt van nála a törzskönyv jogszerűen !

Azt már nem nézik meg, hogy érvényes-e az opciós szerződés, szerintük IGEN! Ezt a T. hatóságok szintén elmulasztják tisztázni, , ha letelt a szerződéstől számított 5 év, vagy nincs feltüntetve benne az egyértelmű vételár, akkor már semmis, érvénytelen, ha pedig nincs benne feltüntetve, hogy mennyi időre lett kötve, akkor csak 6 hónapra köttetett. Ez sem érdekel senkit a hatóságok részéről! Tulajdonképpen bíróságon kívüli szervek előre eldöntik, hogy érvényes q szerződés. Akkor miért is van annyi per a bíróságokon? Szerződés érvényessége kérdésében ki jogosult dönteni?

Ptk. 375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni.

(2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

374. § (2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

Idézem továbbá a Legfelsőbb Bíróság Pfv. IX. 21.323/2010/6. számú ítéletét, amely kimondja, hogy „ A Ptk 375.§. (4) bek alapján a vételi jog esetében is irányadó a Ptk 374.§. (2) bekezdése értelmében vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni, az ezzel ellentétes megállapodás pedig semmisnek minősül. E rendelkezés meghozatalakor a jogalkotó figyelembe kívánta venni, hogy a vételi jog fennállása alatt a tulajdonosnak rendelkezési joga nagyfokú korlátozását kell elszenvednie, – biztosítani kell, hogy a vevő egyoldalú nyilatkozatával gyakorolhassa vételi jogát – és e korlátozás ellensúlyozása érdekében indokoltnak találta, hogy a vételi jog kikötésére legfeljebb 5 éves időtartamra szólóan kerülhessen sor” továbbá „az ÁSzF azon rendelkezésének, hogy a kölcsönszerződésben kikötött korábbi vételi jogot annak megszűnésekor ugyancsak a kölcsönszerződésben kikötött, de a korábbi vételi jog megszűnésének napját követő napon hatályba lépő másik vételi jog váltja fel, egyetlen oka, hogy a vételi jog 5 éves időtartama meghosszabbodjon, tehát a vitatott rendelkezés tipikus esete a jogszabály megkerülésére irányuló tilos szerződésnek! Azzal hogy az ÁSzF a második vételi jog beálltának a hatályát az első vételi jog megszűnését követő naphoz köti, ugyan két részre osztja az eladót 5 évet meghaladóan folyamatosan megillető vételi jogot, de ettől függetlenül ez a rendelkezés érvénytelen mert célját tekintve a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megkerülésére irányul”

A hatóságokat is kötik a jogszabályok és a bírósági döntések!

Összegzés:




Ha pénzintézet kölcsön esetében kéri a forgalomból való ideiglenes kivonást, szükséges a gépjármű forgalmi engedélye és fel nem mondott letéti szerződés.

Ha opciós jogra hivatkozna a pénzintézet akkor annak érvényesnek kell lenni (szerződés kötéstől számítva 5 év elteltével SEMMIS az opciós szerződés).

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Figyelemmel arra, hogy letéti szerződés nem jött létre az opció határideje letelt, az opciós jog törésre került a Bank hozzájárulásával( általában ), így a behajtó az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megsértésével jogtalanul vonja ki a gépjárművet a forgalomból, így az okirat hamisítást és adatvédelmi törvénybe ütköző bűncselekményt éppen ő követi el, amely hatóság ehhez asszisztál az bűnsegéd !

A bírósági végrehajtó, a rendőrség, és a hatóság jogosult a gépjárművet kivonni a forgalomból hatóági eljárásban, egy banki behajtó nem !

A 2413/2011. számú gazdasági elvi határozat az alábbiakat mondja ki:

„A blankettaszerződésben önmagában annak rögzítése, hogy a fogyasztó elolvasta, akaratával egyezőnek nyilvánította a szerződésben, illetve annak mellékleteiben foglaltakat, nem jelenti azt, hogy ezek egyedileg megtárgyalt szerződési feltételeknek tekintendők, vagyis e nyilatkozat a bizonyítási terhet nem fordítja meg, nem hárítja a fogyasztóra [Ptk. 200. § (2) bek., 209. § (4) bek., 374. § (2) bek., 375. § (4) bek.].”

Tehát hiába írja a hatóság le, hogy az adós elolvasta, elfogadta, és elfogadja A BEHAJTÓ INDOKOLÁSÁT, EZT NEM TEHETI!

A 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény – a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről-

A fogyasztói szerződések érvényességével kapcsolatos perek bírói gyakorlatában számos jogalkalmazási nehézséget jelentő kérdés merült fel, amelyek megoldása érdekében szükségessé vált egységes jogértelmezés kialakítása.

Ezért a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33.§-ának (1) bekezdése alapján az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a következő

v é l e m é n y t

nyilvánítja:

1. A bíróságnak hivatalból kell észlelnie, hogy a perbeli jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül. Kétség esetén azonban a szerződés fogyasztói jellegének a bizonyítása a fogyasztót terheli.

loading…


2. Vélelem szól amellett, hogy a fogyasztói szerződésben az egyoldalúan, előre meghatározott, illetve az általános szerződési feltételt a felek egyedileg nem tárgyalták meg. A fogyasztóval szerződő fél ezt a vélelmet csak akkor tudja sikeresen megdönteni, ha kétséget kizáróan bizonyítja: a szerződéskötést megelőzően biztosította annak lehetőségét, hogy az adott feltétel tartalmát a fogyasztó befolyásolhassa és a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt.

Kúria 2016. November 09-ei módszertani útmutatója

ÁSZF

„ EMLÉKEZTETŐ: a DH. törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testület 2016. november 9. napján tartott üléséről

2.) Ki terhel a bizonyítás, ha az adós az általa aláírt okiratban elismeri, hogy az alá nem írt ÁSZF-et (hirdetményt, üzletszabályzatot, kondíciós listát stb.) átvette, megismerte vagy elfogadta? Van-e jelentősége annak, ha ezt a nyilatkozatot közjegyzői okirat tartalmazza? (a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának felvetése)

A régi Ptk. 205/A. §-ának (1) és (3) bekezdései értelmében általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg; az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény,hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg.

A régi Ptk. alkalmazása körében ezért általános szerződési feltételnek (továbbiakban: ÁSZF)minősül – elnevezésétől függetlenül – a bank által egyoldalúan kidolgozott, egyedileg meg nem tárgyalt és a szerződés részévé tenni kívánt valamennyi feltétel (ideértve az üzletszabályzat, kondíciós lista, hirdetmény stb. megnevezésű okiratban szereplőket is),hiszen e minőségük függetlenül attól, hogy a fogyasztó által aláírt okiratban („egyedi szerződés”) vagy külön okiratban (továbbiakban: további ÁSZF-ek) szerepelnek-e.

A régi Ptk. 205/B. §-ának (1) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A Pp. 195. §-ának (1) bekezdése értelmében az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat,amelyet közjegyző ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja – egyebek mellett – az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A Pp. 195. §-ának (6) bekezdése szerint ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.A Pp. 196. §-ának (1) bekezdése értelmében – a megfelelő alakisággal bíró, ún. teljes bizonyító erejű –magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el.

A régi Ptk. 205/B. §-ának (1) bekezdése szerint egyrészt az ÁSZF alkalmazójának kell lehetővé tennie, hogy az ÁSZF tartalmát a másik fél annak tartalmát megismerje, másrészt az ő érdekében annak megállapítása, hogy az ÁSZF a szerződés részévé vált, így a Pp. 164. §- ának (1) bekezdése alapján a perben alapvetően a pénzügyi intézményt terheli annak bizonyítása, hogy lehetővé tette az általa alkalmazott ÁSZF maradéktalan megismerését, továbbá hogy azt a fogyasztó kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A pénzügyi intézményt terhelő bizonyítás körében bizonyítási eszközként használható fel a fogyasztó írásbeli nyilatkozata is; ha a fogyasztó nyilatkozatát közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, az okirat ellenkező bizonyításig tanúsítja, hogy a

fogyasztó a nyilatkozatot az adott tartalommal megtette. (A bizonyító erő terjedelmére tekintettel a teljes bizonyító erejű magánokirat és a közjegyzői okirat között érdemi különbség e vonatkozásban nincs.)

loading…


Szigorúan véve a minősített okirati forma csak a nyilatkozat megtételét és tartalmát igazolja, azt azonban nem, hogy a fogyasztó nyilatkozata megfelel a valóságnak, vagyis önmagában ez nem lenne elégséges annak igazolására, hogy a fogyasztó az ÁSZF-et átvette, illetve megismer(het)te. A jóhiszeműség és tisztesség [régi Ptk. 4. § (1) bekezdés] és az elvárhatóság [régi Ptk. 4. § (4) bekezdés] elvére tekintettel azonban tudottan valótlan nyilatkozat megtételére – mint saját felróható magatartására – előnyök szerzése végett [régi Ptk. 4. § (4)bekezdés] általában a fogyasztó sem hivatkozhat. Az egyedi szerződés jól felismerhető részeként megtett nyilatkozat vonatkozásában azonban figyelembe kell venni az alábbi körülményeket, amelyek az általánosnál szélesebb körben teszik lehetővé a nyilatkozat vitatását.

Egyrészt, mivel a nyilatkozatok általában maguk is a blanketta részét képezik, azt a fogyasztó magára nézve nem külön aláírással, hanem az egyedi szerződés aláírásával fogadja el kötelezőnek, ezért sem a tartalmát nem tudja befolyásolni, sem arra nem képes, hogy a nyilatkozat megtételét külön megtagadja. Az a körülmény azonban, hogy a fogyasztó nyilatkozata e miatt esetleg nem felel meg a valóságnak, mert az ÁSZF megismerhetőségét a pénzügyi intézmény nem tette lehetővé, egyértelműen a blankettát kialakító pénzügyi intézménynek róható fel (egyrészt, mert nem tette lehetővé, hogy a nyilatkozatot a fogyasztó külön tegye meg, másrészt, mert az általa kialakított tartalmú nyilatkozattal szemben nem tette lehetővé az ÁSZF tartalmának megismerését), ezért a fogyasztó e körülményekre – mint a másik fél felróható magatartására – hivatkozva [v. ö. régi Ptk. 4. § (4) bekezdés] vitathatja az általa megtett nyilatkozat valóságnak megfelelőségét is, és számára lehetőséget kell biztosítani az ellenbizonyításra. Másrészt, a nyilatkozat sok esetben az ilyen módon a szerződés részévé tett további ÁSZFeket tartalmazó okiratokat nem jelöli meg egyediesítve, ezért a fogyasztó nem tudja ellenőrizni, hogy valamennyi, a pénzügyi intézmény által a szerződés részévé tenni kívánt ÁSZF megismerését lehetővé tették-e számára. Ha a nyilatkozatból nem derül ki egyértelműen, hogy mely további ÁSZF-ekre vonatkozik, akkor a pénzügyi intézményt terheli annak bizonyítása, hogy konkrétan mely okiratokat tett megismerhetővé a fogyasztó számára; a fogyasztó ilyen általános jellegű nyilatkozata ugyanis – az okirat bizonyító erejének terjedelmére is tekintettel – nem alkalmas annak bizonyítására, hogy konkrétan mely ÁSZF.ek váltak a szerződés részévé.”

A fentiekre tekintettel a behajtó XY,, aki nem banki alkalmazott, nem a …..bank képviselője ( már csak azért sem, mert a ……bank esetében a cégjegyzés/ így a képviselet módja is/ együttes, és az csak együttesen ruházható át) a hatóságot félrevezette, a hatóság emellett nagyfokú mulasztást követett el, így a gépjármű forgalomból történő kivonása jogszabálysértő, ugyanígy a gyanúsítás is!

Jogszabályértő azért is, mert ha és amennyiben a T. hatóságok ilyen ügyben döntenek, akkor prejudikálnak, és a jelenleg éppen ezen tárgyban folyamatban lévő polgári peres eljrásokat üresítik ki, elvonva a bíróságok hatáskörét. Az, hogy ezek milyen hivatali bűncselekményt valósítanak meg, döntse el majd az arra illetékes nyomozó hatóság. – Edit Hajnalka Dr. Székely.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás