KÉSZÜLHETNEK A DEVIZAHITELESEK: ÍGY MENTIK MEG ŐKET ŐSSZEL

A Kúria ősszel várható jogegységi döntése után állíthatja össze a kormány a devizahitelesek megsegítésére szánt, remélhetőleg végleges csomagot. A döntés a fizetőképes és bajban lévő ügyfeleket egyaránt érintheti, hogy miként, arról érdekes beszélgetés zajlott a Portfolio Hitelezés 2014 konferenciáján. Kiderült, hogy a legtöbben az árfolyamgát egyfajta végtelenített formáját támogatnák.

A Portfolio Hitelezés 2014 konferenciáján a végleges devizahiteles csomagról tartottak panelbeszélgetést. A meghívottak között voltak a követeléskezelők, egy bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselője, a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója, illetve helyet foglalt egy érdekvédelmi szervezet elnöke is. 

Csillag Tamás a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója felvezető előadásában arról beszélt, hogy milyen utat járt be eddig a Nemzeti Eszközkezelő. 19 ezer ingatlant fogadott be a vállalat, ami 80-90 ezer családnak oldja meg a lakhatást, ez nagyjából 60 milliárd forint kiváltott követelést jelent. A befogadott ingatlanok átlagos értéke közel 8 millió forint.

 

Eddig összesen 7694 ingatlant vásárolt meg az Eszközkezelő, amely nagyjából 27 milliárd forint kifizetését jelenti. A lakók számára az átlagos bérleti díj 9294 forint, ami jóval alacsonyabb, mint a hitelük törlesztőrészlete volt. Az Eszközkezelő további fontos célja, hogy a megvásárolt ingatlanok felhalmozott közüzemi tartozását is kezelje, így levéve a családokról további terheket.


Siker vagy kudarc az árfolyamgát?

A konferencia résztvevőinek kétharmada szerint sikeres az árfolyamgát, annak ellenére, hogy az arra jogosultak mintegy egyharmada élt eddig ezzel a lehetőséggel. A közönség szerint a végtelenített árfolyamgát lenne a legjobb megoldás, mivel ennek esetében a korábbi gyűjtőszámla terheit az állam és a hitelintézetek állnák, azonban ez kétélű fegyver, mivel veszélyezheti a bankrendszer működését – mondta az Bencze Tamás, az NGM képviselője. Az árfolyamgát kiterjesztése a megoldás az ügyfeleknek Toman Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági hitelezésért felelős vezetője szerint is, azonban a gyűjtőszámla felhalmozásokat óvatosan kell kezelni. A piac tisztulására van szükség, amiben állami "olcsó" hitel segíthetne, a Növekedési Hitelprogramhoz hasonlóan, vagy akár bankadó kedvezménnyel – tette hozzá.

Mi a fizetési problémák fő oka?

Bódizs Kornél, a MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) Jogi- és Etikai Bizottságának tagja szerint a fizetésképtelenség okai között szerepel a munkanélküliség, azonban a fő probléma az, hogy sokan azért nem fizetik a hitelüket, mert jobb kormányzati mentőcsomagra várnak, ami bizonytalan, hogy mikor érkezik meg, ha egyáltalán lesz átfogó megoldás. Az NGM képviselője szerint a forinthitelesek esetén is növekedésnek indult a nem fizető ügyfelek száma ugyan ilyen okból. Barabás Gyula a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint viszont a fő probléma az, hogy nagyjából 600-700 ezer ember van bajban ma Magyarországon, akiknek az otthonuk van veszélyben a devizahitelek miatt.

Mi a helyzet az ócsai lakóparkkal?

Barabás Gyula feltette a kérdést, hogy mi történik az ócsai "táborban". Az Eszközkezelő munkája ettől függetlenül fontos tevékenység az elnök szerint, de közel sem jelent megoldást. A Kúria és az Európai Bizottság döntése nem módosítja az Eszközkezelő munkáját, mivel ezek az emberek nem a hitel "fair" elszámolással volt a gond, hanem, hogy elveszítették a munkájukat, vagy más olyan élethelyzetbe kerültek, ami miatt nem tudták fizetni a hitelüket – mondta Csillag Tamás. Az ócsai lakópark ingatlanjaira most is tart a pályáztatás, így nagyjából 80 család kaphat otthont ezekben az ingatlanokban – tette hozzá.

Mi a legfontosabb teendő jelenleg?


A devizahitelesek ügyének nem kellett volna eljutnia a jogi herce-hurcáig, már "régen le kellett volna rendezni" ezeket – mondta Barabás Gyula. A halogatás miatt sok esetben odáig jutott az ügy, hogy a bankok és az emberek is rosszul jártak amiatt, hogy a kormányzatok nem tettek érdemleges lépéseket. Az államnak meg kellene keresnie az embereket és megkérdeznie arról, hogy mit szeretnének. Elmondása szerint egyébként a Széchenyi Hitelszövetség ritkán fordul a bírósághoz, de ha mégis, akkor rendszerint igazuk van, és meg is nyerik a pert.

"A legfontosabb, hogy tisztázva legyen a jogi helyzet, majd ennek függvényében el lehet dönteni, hogy be kell-e avatkozni gazdaságilag" – mondta Bencze Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője. Annak érdekében, hogy minél kevesebb beavatkozásra legyen szükség. 

Ha úgy dönt a Kúria, hogy semmisek a szerződések, akkor az jobban sújtaná az adósokat mint a bankokat, mivel ebben az esetben egyben kellene kifizetniük a fennmaradó adósságukat – tudtuk meg Bódizs Kornéltól. A hitelek nemfizetése sok esetben a megváltóként várt mentőcsomag miatt következik be, de 3-4 hónap után már akkora elmaradás halmozódhat fel, ami kezelhetetlenné teszi a tartozást – tette hozzá. /Pénzcentrum.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás