Keszthelyi Attila levele a Köztársasági Elnökhöz

Dr Áder János

Köztársasági Elnök

 

1014 Budapest

Szent György tér 1

 

Tárgy: Deviza alapú hitel konstrukció törvénytelensége

 

 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

 

Kötelességemnek érzem felhívni szíves figyelmét a mellékelt dokumentumokkal igazolt, tárggyal kapcsolatos ellentmondásokra.

 

Az 1996-os Hitelintézeti törvény / Továbbiakban: Hpt. / nem felelt meg a jogállamiság    alapvető követelményeinek, úgymint jogbiztonság és kiszámíthatóság.

 

Amint a mellékelt PSZÁF levél bizonyítja, a magyarországi ügyfelek – a Hpt hiányosságai miatt – teljesen kiszolgáltatottjai lettek a bankrendszernek.

Természetesen a bankok ezzel a mai napig is maximálisan visszaélnek.


A Kölcsönszerződés-nek nevezett banki irományokban még nyomokban sem fedezhető fel e fenti két követelmény érvényesülése.

 

Mindössze annyit kellett volna a jogszabályban előírni, hogy a hazánkban működési engedélyt kapó pénzintézetek kizárólag az anyabanki kondíciókkal működhetnek.

Hab a tortán, hogy a működési engedélykérelemhez csatolt Üzletszabályzat módosításához a szintén mellékelt  levél szerint nem kell PSZÁF JÓVÁHAGYÁS.

 

Sajnos a Köztársasági Elnöki Hivatal Jogi, Alkotmányossági és Közigazgatási Hivatala nem vette észre ezeket a hiányosságokat és az akkori Köztársasági Elnök így írta alá.

 

Az Igazságos Jogállamért Szövetség /IJÁSZ/ civil jogvédő szervezet elnökeként a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz fordultam azzal, hogy a Hivatal kérjen alkotmányos norma kontrollt.

A XV-2/05355/2011. sz., 2011. október 18-i keltű levél szerint:

„Azonban az eljárás során az Alkotmánybíróság kizárólagosan az Alkotmány meghatározott szakaszát értelmezheti, az Ön levelében említett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az Alkotmány esetleges összeütközését nem.”

Mellékelem az Alkotmánybíróság levelét, amely szerint, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Törvény szerint az Alkotmánybíróság a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök alkotmányosságának vizsgálatával foglalkozik.

 

Úgy vélem, hogy a két szervezet álláspontja között súlyos ellentmondás van.

 

Csatolom továbbá egy 18 éves banki múlttal rendelkező banki szakjogász e tárggyal kapcsolatos tanulmányát, amelyet a Legfőbb Ügyész Úr részére személyesen vittem be.

A tanulmányhoz írt kísérő levélben kértem közérdekű kereset benyújtását.

A válaszlevelet szintén mellékelem.

 Civil szervezetünk álláspontja, hogy az 1996-os Hpt szerint egy hitel vagy Ft hitel, vagy deviza hitel.

A Ft-ban folyósított hitel devizában történő nyilvántartása egyedileg megtárgyalandó szerződési feltétel.

Ennek kockázatairól a hitelnyújtók kötelesek számszaki példákat is tartalmazó külön dokumentumban nyilatkoztatni a hitelfelvevőt, hogy ilyen kockázat mellett is igényli a hitelt.

Ilyen dokumentum hiányában a Szerződés ezen feltétele semmis.

 

Nagy megtiszteltetés lenne civil szervezetünkre nézve, ha a Köztársasági Elnöki Hivatal illetékes Hivatalával közvetlenül tárgyalhatnánk, bevonva dr Léhmann György ügyvéd urat, mint a téma kiváló ismerőjét.

 

Budapest, 2013-05-11

 

                                                               Tisztelettel

 

                                                                                                      Keszthelyi Attila

                                                                                                        IJÁSZ elnök

Melléklet: 5 db

 

 

Dr Polt  Péter

 

Legfőbb Ügyész Úr

 

Részére

 

 

Tárgy: Hitelkárosultak

 

 

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

 

 

Mellékelten megküldök Önnek egy munka anyagot, amelyet a 18 éves banki szakmai gyakorlattal rendelkező dr Tóth Emese banki szakjogász készített.

 

Véleményem szerint az abban leírtak elegendő támpontot nyújtanak egy olyan

 

                                     KÖZÉRDEKŰ KERESET

 

benyújtásához, amelyben kérik, hogy a KÚRIA tételesen határozza meg a Bíróságok számára a hitelszerződésekkel kapcsolatos azon  kritériumokat, amelyek fennállása, illetve hiánya miatt egy adott deviza alapú hitelszerződést részben, vagy egészében semmisnek kell nyilvánítani.

Ezzel a bírósági eljárások rendkívül felgyorsulhatnának.

 

Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a szakértők szerint a törvénytelen hitelezési konstrukció és a lánctartozások éves szinten cca 1500 Milliárd Ft fizetőképes keresletcsökkenést okoznak. Ez önmagában 400 Milliárd Ft ÁFA bevételtől fosztja meg az államot.

Kétségbeesett emberek millióinak sorsa a Legfőbb Ügyészség kezében van.

 

Budapest, 2012-10-14

 

            Tisztelettel

Melléklet!

                                                                                   /Keszthelyi Attila/

                                                                                            elnök

 

Szólj hozzá

Hozzászólás