KÁSLER ÁRPÁD: BÜNTETŐ FELJELENTÉS AZ ÜGYÉSZSÉG RÉSZÉRE

Mi, deviza alapú hitelesek, nem utasítjuk a közjegyzőt!

Viszont feljelentést teszünk azok ellen, akik a hatályos magyar jogszabályok megkerülésére, vagy megszegésére kényszerítik őket.

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről:

2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

ABONY, 2014 . MÁJUS  2.

Az Abonyban megrendezett találkozó alkalmával a Legfőbb Ügyészséghez címzett büntető feljelentést fogadtunk el. Húsznál több aláírással már csatlakoztak a benyújtandó anyaghoz, de többen nem hozták el az okirataikat. Mintegy negyven aláírás lesz, közvetlenül a megjelentek által. Egy-egy kölcsönügylet minden érintettje külön is csatlakozhat, természetesen ekkor a tartozáselismerőből és a banki felmondásból elegendő egy-egy példány. A végrehajtási záradék már személyre szóló, ezért eltérő az ügyszám. Ezáltal minden aláíró érintetté válik a végrehajtás során (Adós, Adóstárs, Jelzálog kötelezett, Kezes).

Amennyiben bárki csatlakozni szeretne hozzánk, illetve a feljelentésünkhöz, küldje meg az okiratai fénymásolatát. Írja rájuk, hogy “Eredetivel megegyező “, és írja is őket alá. Az okiratok ügyszámát a csatlakozó vezesse fel az alább megtalálható, “Jelenlévők és Csatlakozók” elnevezesésű nyomtatványra az adataival együtt, és írassa alá két tanúval. Ezt az iratot szintén küldje meg.

 Postacím :
Töviskesné Dsupin Judit

4220 Hajdúböszörmény, Mátyás király körút 38.

 A/4 -es méretű borítékban célszerű feladni ajánlva, hogy ne törődjön a postaládában. Az együttes fellépés nélkül megkérdőjelezhető, hogy a családunk  és a közösségünk iránt kiállunk-e.

 A HAZA NEM ELADÓ!

Töviskesné Dsupin Judit

Az alábbiakban megtekinthető a feljelentés szövege, valamint a csatlakozási dokumentum is. Később feltesszük őket letölthető formátumban. Addig is a csatlakozási dokumentumot mindenki másolja ki innen, és szerkessze meg, töltse ki a megadottak szerint.

Megjelentek
2740 Abony
Újszászi út 90.

[Jelenlévők és Csatlakozók ív letöltése .PDF formátumban]


[Feljelentés letöltése .PDF formátumban]

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
1055 Budapest, Markó u. 16.
1372 Budapest, Pf. 438.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség !

 Jelenlévők és csatlakozók ismeretlen tettes(ek ) ellen büntető feljelentést teszünk kényszerítés gyanúja miatt :

 Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

II. cím

 A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények

 Kényszerítés

 174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 A bűncselekmény definíciója :

 A bűncselekmény

 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti -gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti,

és a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvből:

XVIII. FEJEZET
AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

 Kényszerítés

 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 A bűncselekmény definíciója :

 A bűncselekmény

4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.Az 1978. évi Büntető Törvénykönyv és a 2012. évi Büntető törvénykönyv egyaránt társadalomra veszélyes cselekményként jelöli meg azt a tevékenységet vagy mulasztást, amely mások jogait sérti.

Nekünk mindannyiunknak sérülhet a tulajdonhoz való jogunk, mivel a devizaalapú hitelezés során történő jogtalan követelések miatt az ingatlanjaink és az ingóságaink végrehajtási eljárás keretében elvehetővé válnak.
A saját tulajdonú bankszámlánkra érkező jövedelmünket is végrehajtás útján terhelhetik meg.

A LAKÓINGATLANUNK ELVESZTÉSE MIATT A LAKHATÁSHOZ VALÓ JOGUNK IS
SÉRÜL, ÉS HAZÁTLANNÁ VÁLHATUNK.

Mi, akik ezt a feljelentést tesszük, mindannyian devizaalapú hitelt vettünk fel, és az ebben vállalt kötelezettségünket közjegyző előtt is megerősítettük.

A jelzálogjog bejegyzése mindannyiunk esetében megtörtént a helyileg illetékes Földhivatalokban, amely jelzálogjog bejegyzés a bankkal kötött bankkölcsön szerződéseinken, és a jelzálogszerződéseinken alapul.

A jelzálogjog bejegyzéshez magára a tartozáselismerő közjegyzői okiratra nem volt szükség, csak azokban az esetekben, amikor a bankkölcsön szerződés eleve közokiratba foglalva köttetett meg .

Ezekben az esetekben a kölcsönszerződést és a jelzálogszerződést közjegyző előtt írták alá az Adósok , ezért a közjegyző előtti tartozáselismeréstől a bankkölcsön szerződés, és a jelzálogszerződés elválaszthatatlan lett. .

A jelzálog bejegyzés alapjául a kölcsönszerződés, és a jelzálog szerződés szolgált, ellenben a tartozáselismerő közjegyzői okirat az azonnali végrehajthatóságot biztosítja, ha végrehajtási eljárásra kerülne sor.

1991. XLI. törvény- a közjegyzőkről

112. §258 (1)259 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az
tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz
az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.)21. §].

Az általunk tett tartozáselismerő közjegyzői okirat mindannyiunk esetében tartalmazza a (1) bekezdésének a) , b) , c) , d ) pontja szerintieket, ezért a végrehajthatóság ezen feltételeinek meglétét meg lehet állapítani a tartozáselismerő közjegyzői okiratból.
A közjegyzőkről szóló törvény 112. § – ának (2) bekezdése ellenben egy másik közokirat elkészítésével valósul meg, amely közokirat nem tehet megállapítást más kötelezésről, mint amit a felek vállaltak. A közjegyzők minden esetben meg is jelölik a felmondás készítésekor a szerződéskötéskor aláírt tartozáselismerő közjegyzői okirat ügyszámát .

A tartozás elismerésekor az általunk tett kötelezettségvállalásból fennálló tartozásunk összege kizárólag nulla lehetett, mert még nem keletkezett meg a pénzkölcsön .

Mivel a felmondást közokiratba foglaló közjegyzők egyetlenegy esetben sem tekintik meg a mi banki bizonylatainkat, nem vetik azokat össze a Bank belső bizonylataival, ezért a végrehajtási záradék kiállításakor záradékot készítő közjegyzők egyetlenegy esetben sem tudják azt, hogy mi, Adósok kaptunk-e pénzkölcsönt, és egyetlenegy esetben sem tudják azt sem, hogy mennyit fizettünk .

A közjegyzőkről szóló törvény 112. § – ának (2) pontja szerinti feltétel, azaz a kölcsönszerződés Bank által történő felmondása közjegyző előtt csak a tartozáselismerő aláírását követően valósulhat meg, miután a kölcsön megkeletkezik. Ezért a felek között a tartozáselismerő aláírását követően a pénzmozgásokat igazoló pénzügyi bizonylatok megvizsgálása nélkül a közjegyzőnek esélye sincs rálátni arra, hogy az Adós által a
tartozáselismerőben vállalt kötelezettséggel kapcsolatosan megkeletkezett-e a jogos alapja a Bank követelésének, és esélye sincsen arra rálátni a közjegyzőnek, hogy amennyiben a pénzkölcsön megkeletkezett, milyen mértékű hátraléka lehetett. a felmondás időpontjára az Adósnak.

Mivel mindannyiunk az 1959. évi IV. törvény hatálya alatt kötöttük meg a szerződéseinket, és vállaltunk kötelezettséget közjegyző előtt, hogy a tartozásunkat megfizetjük a kötelezettségvállalásunk szerint , ezért álláspontunk szerint ezen törvényben a tartozáselismerésünkkel kapcsolatos rendelkezések nem kerülhetőek meg.

1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyv

Tartozáselismerés

242. §(1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

Mindannyiunk esetében bekövetkezett az, hogy a Bank általi felmondáskor a közjegyzőnek nem volt tudomása arról, hogy a tartozásunk jogcíme a tartozáselismerő szerinti kölcsön jogcímen megkeletkezett-e, mert nem vetette össze a folyósított összeget a Bank belső hitelnyilvántartási számlájára felkönyvelt devizaköveteléssel.
Továbbá nem tekintette át a felmondást készítő közjegyző a befizetéseinket sem .
Mindannyiunk esetében mellőzték a felmondást okiratba foglaló közjegyzők azt, hogy a bank és közöttünk, Adósok között kötött szerződéses jogviszonyra alapozott gazdasági események pénzügyi bizonylatait teljes körűen megtekintsék.
Egyoldalúan, kizárólag a Bankok belső, számunkra, Adósokra nézve titkos hitelnyilvántartási számlájába nyertek betekintést, és ezen számlán kölcsön jogcímen nyilvántartott devizakövetelést tényként tanúsították az általuk készített közokiratban mint általuk megtekintett adatot.
Álláspontunk szerint ezen a belső hitelnyilvántartási számlán szereplő adat tanúsítása nem szolgálhat végrehajtási záradék kiállításának alapjául a tartozáselismerő közjegyzői okiratot kiállító közjegyző számára, amely záradék ezt követően pénztartozás végrehajtási kényszerrel történő
behajtásának alapokirata .

Ezen álláspontunkat arra alapozzuk, hogy a felmondás és a végrehajtási záradék

a tartozáselismerő kötelezettségvállaló nyilatkozatunkon kell hogy alapuljon,

mert ez az a konkrét jognyilatkozatunk, amelyre a felmondáskor a Bankok hivatkozhatnak, mint általunk aláírt kötelezettségvállalásra. Ezért felmondáskor az ebbe foglalt összeg és jogcím szerint megkeletkezett és abból a felmondáskor fennálló tartozásunkat kérhetik rajtunk számon.

Mivel az 1959. évi IV. törvény, a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése azt a jogát biztosítja a tartozás elismerőjének, hogy:

„A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg “,

ezért a Bank és az Adós bizonylatainak tételes ellenőrzése nélkül a végrehajtási záradék kiállításának feltételéül megszabott banki felmondás álláspontunk szerint nem készülhet el, mert enélkül nem lehet megbizonyosodni arról, hogy megkeletkezett-e a pénzkölcsön.

Mindannyiunk esetében bekövetkezett az, hogy a közjegyző előtt készült banki felmondáskor nem voltunk jelen, a közjegyző a mi bizonylatainkat nem nézte meg, s emiatt a tényként tanúsított banki követelés összegének és jogcímének jogosságáról nem tudott meggyőződni.

Ebből következik az, hogy

a végrehajtás elrendeléséhez pusztán a közjegyzőkről szóló törvény 112. §-ának (2) pontját vették figyelembe,

azaz elegendőnek tartották a végrehajtási záradékot kiállító közjegyzők azt, hogy a banki felmondás tényét közokirat tanúsítja.

Ez azonban álláspontunk szerint nem elegendő, hiszen a tartozáselismerő kötelezettségvállalásunk aláírását követően be kell legyenek tartva azok a jogszabályok is, amelyek a megkeletkezett tartozáselismerésre vonatkoznak .

Ezért álláspontunk szerint a végrehajtási záradékot készítő közjegyzőnek azt is figyelembe kell vennie, hogy:

– a banki felmondáskor közokiratban lejárttá tett kölcsöntartozás jegyzőkönyvi szintű-e

– avagy az 1959. évi IV. törvény 242. § -a , a tartozáselismerésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés figyelembe vételével készült-e el,

azaz a tartozáselismerőbe foglalt kötelezettségvállalásból származik-e a banki követelés, amelynek végrehajtási kényszerrel történő behajthatóságát teszi lehetővé a tartozáselismerő közjegyzői okirat záradékkal való ellátása.


Álláspontunk szerint a közjegyzőkről szóló törvényt megsértették a felmondást készítő közjegyzők, amikor megkerülték a tartozáselismerésünk aláírásakor hatályos 1959. évi IV. törvény Ptk. 242. §-át, és így készítettek közokiratot.

Közjegyzőkről szóló törvény:

2. §(1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

3. §(1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

A végrehajtási záradék kiállítása az ilyen módon készült közjegyző előtti banki felmondásokra alapozottan álláspontunk szerint a felmondáshoz hasonló módon,szintén a törvény megkerülésével történik, mivel a záradékoló közjegyző a banki felmondásból tudomást szerez arról, hogy a banki felmondáskor az Adós nincs jelen, a bizonylatait nem veszi figyelembe a felmondást közokiratba foglaló közjegyző, s ezért a közjegyző előtti felmondás során bizonylatokon alapuló, joggal követelhető kölcsöntartozás igazolására nincs mód.

Mindezek alapján azt állíthatjuk, hogy a felmondásaink és a végrehajtási záradékaink a közjegyzőkről szóló törvény 3. § (1) bekezdésének megsértésével készülnek , mivel minden esetbenmegkerülik a polgári törvénykönyv tartozáselismerésre vonatkozó rendelkezését:
– nem ellenőrzik le azt, hogy a tartozás kölcsön jogcímen fennállhat-e,
– és nem teszik lehetővé azt, hogy az Adós a bizonyítékaival előálljon.

Mi, károsultak ellenben mindannyian tudjuk azt bizonyítani, hogy:

– kölcsön jogcímen, a deviza alapú hitelünk miatt nem tartozhattunk soha a banknak.

Bizonyítékunk a folyósítás bizonylata, amely igazolja azt, hogy:
– devizát számunkra nem folyósított a Bank
– devizaváltással devizát nem bocsátott a rendelkezésünkre a Bank.

Ezért a Bank által nyilvántartásba vett devizaösszeg nem követelhető az általunk, és a közjegyző által is aláírt kölcsön jogcímen.

Ellenben a Bank által nyilvántartásba vett devizatőkét és erre számolt ügyleti kamatot fizettünk emelkedő mértékben a forint árfolyam romlása miatt, miközben a jogügyleteinkben a deviza nem volt jelen.

Mivel az ügyleti kamat a kölcsön ára, de kölcsönbe mi semmit nem kaptunk, nem keletkezett meg a jogalapja a Banknak arra nézve, hogy nem létező pénzösszegre, a nyilvántartásba vett devizára kölcsönkamatot számoljon fel.
A folyósított forintot a Bank nem követelte, a nyilvántartásba vett devizát pedig nem bocsátotta rendelkezésünkre .
Mégis folyamatosan kamatot terhelt ki ránk a Bank. Ezt csak arra tudta alapozni, hogy az általa követelt devizaösszeget hiteltartozásként vette nyilvántartásba, miközben kölcsön jogcímen nem történhetett folyósítás a nyilvántartásba vett követelés és a folyósított összeg eltérése miatt.
Egyidejűleg fizettünk árfolyam különbözettel terhelten tőkét és kamatot, valamint kereskedelmi árrést a soha át nem adott devizára a folyósításkori vételi árfolyam, és a törlesztéskori eladási árfolyam alkalmazása miatt .

Mindeközben Kásler Árpád perében a Gyulai Városi Bíróság ítéletét helyben hagyva, a Szegedi Ítélőtábla másodfokon is jogtalannak ítélte meg a kereskedelmi árrés felszámítását, hivatkozva arra, hogy a jogügyletben nem volt deviza még jogi értelemben sem. Az árfolyamrés felszámítására álláspontunk szerint csak létező, és az adós részére átadott deviza esetén nyílt volna meg a Bankok joga , mert nem lehet kereskedni nemlétező dologgal.

A Bank ellenben nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, azaz nem nyújtott pénzkölcsönt, miközben a kölcsönnyújtáskor felszámolható ügyleti kamatot, és kétféle pénznem megléte esetén felszámolható kereskedelmi árrést követelt

1959. évi IV. törvény

Ptk.523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

A magánjogi szerződés során történő jogtalan banki követeléseket az árfolyam erősödés miatt nem tudtuk tovább fizetni, mert egyidejűleg voltunk kötelezve a deviza árfolyam erősödésének megfizetésére, a nemlétező devizára felszámolt kamat megfizetésre, és a nemlétező devizára kereskedelmi árrést számoltak fel, ezért a Bankok közjegyző előtt felmondták a szerződést az ellehetetlenülésünk miatti késedelmes teljesítés miatt.

A közjegyzők a fent leírt módon, a törvény megkerülésével azonnali végrehajtást rendeltek el. Az árfolyam erősödése által a devizakövetelés forintban kifejezve mindannyiunknál nagyobb, mint a Bank által folyósított összeg.
Így bekövetkezett az, hogy a jelzálogul felajánlott ingatlan nem biztosítja a banki követelést , a tartozáselismerőben szereplő devizaösszegből még fennálló tartozást, miközben kölcsön jogcímen atartozás nem jöhetett létre a bank teljesítésének elmaradása miatt.

A banki követelés kielégítése emiatt a teljes vagyonunk elvételével zajlik, amely töredék áron kerül mások tulajdonába.A fennmaradó tartozást pedig pénztartozás gyanánt, a végrehajtási kényszerrel évekig , évtizedekig
szedhetik az Adósok , Adóstársak , Kezesek béréből, nyugdíjából s egyéb bevételéből .

Kérjük a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget, indítson büntető eljárást ismeretlen tettes, tettesek felkutatására, aki(k) a közjegyzőket a gyanú szerint kényszerítették, hogy a közjegyzőkről szóló törvény 3. §-ának megsértésével, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §-át megkerülve, megalapozatlanul foglaljanak közokiratba Bank által követelt kölcsöntartozást, és rendeljenek el azonnali végrehajtást.

Minden köztörvényes bűncselekménnyel megvádolt személynek joga van ahhoz, hogy védje magát .Mi nem követtünk el köztörvényes bűncselekményt, ellenben minket kellő bizonyíték nélkül, a növekvő befizetéseink ellenére földönfutóvá fognak tenni .

Kérjük a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget annak felkutatására, hogy:

– kiknek lehet indítéka arra, hogy a magyar családokat ellehetetlenítsék,

– és fűződhet-e bárkiknek ahhoz érdeke, hogy a magyar családok a hazájukat elhagyják.

Végezetül emlékeztetni kívánjuk a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget arra, hogy a magyar föld
mindannyiunké.

Tisztelettel :
Jelenlévők és Csatlakozók
Abony, 2014. május 2.

JELENLÉVŐK ÉS CSATLAKOZÓK:

_________________. ssz

Név, cím:                                                Aláírás:……………………..

………………………………………………………………..
………………………………………………………………..
Tartozás elismerő ( KJŐ okiratszám) : …………………………………
Felmondás ( iratszám ) : …………………………….
Végrehajtási záradék ( iratszám ) : ………………………………….

Tanú 1: ……………………………………………..  Tanú 2: …………………………
Név:                                                              Név:
Cím:                                                             Cím:

Szig szám:                                                  Szig szám:   – kaslerarpad.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás