JÖN A MEGOLDÁS? ITT A MÁSODIK DEVIZAHITELES ELSZÁMOLÁS?

Azt mindenki érzi, hogy a devizakárosultak jelenlegi jogi „rendezése” egyre tarthatatlanabb.

 

A „forintosítás” nem váltotta ki a hozzá fűzött reményeket, a károsultak nagy része cseppet sem került jobb helyzetbe. A forintosítás után is megmaradtak azok a jogi problémák, melyeket az eredeti (felvételkori) jogi helyzet eredményezett. 

Ráadásul a ”forintosítás” során a tisztességtelenül felszámolt összegek miatt egyetlen banknak sem kellett büntetőjogi felelősséget vállalnia.




Most a Pénzcentrum járja körbe azt a kérdést, hogy mit várhatnak a devizakárosultak a Kúria újabb jogegységi döntésétől. A cikket változtatás nélkül alább közöljük.

Erre vártak a devizahitelesek: heteken belül új elszámolás jöhet

A két évvel ezelőtti Kásler-féle devizahiteles döntéshez hasonló helyzet is előállhat a Kúria néhány héten belül megjelenő jogegységi határozatának köszönhetően.

Egy decemberi Kúria-ítélet alapján kérdésessé vált ugyanis, hogy érvényesek-e egyáltalán azok a devizahitel-szerződések, amelyekből hiányzik a tartozás pontos devizaösszege. Várakozásunk szerint csak kisebbfajta elszámolást mer elindítani a Kúria azzal, hogy az eredeti tartozást újraszámoltatja. Fogalmunk sincs, hogy mennyi adóst érinthet a határozat.

Íme az ügy rövid összefoglalója:
Egy devizahiteles szerződésnél decemberben kimondták, hogy nem elegendő, hogy a forinttartozás összeg szerepel a szerződésben, ezért érvénytelenítették azt.
Hamarosan jogegységi határozatot hozhat a Kúria, mint 2013 decemberében és 2014 júniusában az árfolyamkockázatok áthárításáról, az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésről, a két utóbbi bizonyult tisztességtelennek.

Az a nagy kérdés, hogy érvénytelen-e attól egy (akár már forintosított) devizaalapú hitelszerződés, hogy nem tartalmazza a devizatartozás pontos összegét, csak annak forintértékét. A tömeges érvénytelenítésnek beláthatatlan következményi lehetnek.

Az árfolyamrés esetében a Kúria most is dönthet úgy, hogy a hiányzó láncszemet (jelen esetben devizaösszeget) az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásával pótolja. Ez esetben kismértékben kellene újraszámolni az érintett tartozásokat.

Ezt az Európai Bíróság 2014-es ítélete alapján csak egy meglévő szabály alapján tehetné meg (az árfolyamrés esetében ilyen volt a Ptk.-ban szereplő MNB árfolyam), sokak szerint azonban ilyen most nem létezik. 

Négyféle következményt lehet elképzelni:




1. A szerződéseket érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része megszűnik. 

2. A devizaösszeg hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyílvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával (nem valószínű eset, hiszen a szerződésekben szerepel, hogy ezek deviza alapúak).

3. Pótolja a Kúria a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást generálhat. Ez a legjózanabb megoldás, bár jogi kivitelezhetősége vitatott.

4. Minden marad a régiben, a Kúria elfogadja a folyósítási értesítőt, amelyben már szerepel a pontos devizaösszeg.

Mi történt eddig?
Egy nem ismert devizahiteles perre ment a bankja ellen, a kereset sikeres volt és a bíróság az adósnak adott igazat a Kúria. Emiatt bejelentették, hogy vizsgálják, lehet-e az ítélet alapján jogegységi határozatot hozni. Ennek az lenne az értelme, hogy az ítélet akésőbbi bírósági ügyeknél egyfajta precedensként szolgál. 

A bíróság egyébként kimondta a szerződés érvénytelenségét, viszont ezen felül jogkövetkezménye nem lett a pernek, mivel a kereset ilyet nem tartalmazott. A Kúriának lehetősége van jogegységi határozatot hozni, amely a későbbi, azonos okok miatt indított pereknél adhat útmutatást a bíróságnak.

Erre a jogalapot az adja, hogy a szerződésben nem adták meg pontosan a devizában számolt tartozást.
A kérdésben azonban nem egységes az álláspont, nem mindenki ért egyet a bíróság döntésével.

Mit mond a bankszövetség és az adósok?

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

A Magyar Bankszövetség szerint nem helyesen járt el a bíróság az említett ügyben, mivel a korábbi jogegységi határozatokban már ezekben a kérdésekben hoztak diszpozitív szabályt. Ezekben rögzítésre került ugyanis, hogy:

A deviza alapú kölcsön esetében is pontosan ismert a tartozás pontos összege.

A kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint.
A kölcsön pontos összegét pedig (a szerződésnek megfelelően) a folyósítási értesítő tartalmazza, mivel a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki.

Nem szükséges, hogy a kölcsön adott összeg és a törlesztések részletei tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva

 – olvashatjuk a Magyar Bankszövetség Kúriának írt levelében. A bankszövetség szerint egyébként azért sem lenne jó a per alapján jogegységi határozatot hozni (és ezért nem is volt szerencsés a törvényszéki ítélet), mert ezzel ellentmondanának egy korábbi, devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi döntéssel. A levélre egyébként a legfelsőbb bírói testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria elmített egyedi ítélete miatt, vagyis egyértelműnek tűnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására. 

A levelezés napvilágra kerülése miatt viszont volt olyan érdekvédelmi szervezet, amely felemelte hangját a bankszövetség levelében található indoklásokkal szemben.

A Hiteles Magyarok Fóruma szerint a 2013 decemberében hozott (6/2013-as) jogegységi határozat nem a III.2-es, hanem a III.1-es pontjában definiálja, hogy mi tekinthető deviza alapú kölcsön konstrukciónak, ez ugyanis egyértelműen a szerződéskötés időpontjához köti a devizaösszeg meghatározását.
A 6/2013-as jogegységi határozat egyébként azt is tartalmazza, hogy a jogegységi határozat nem alkalmas egyedi szerződések vizsgálatára:

A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e.
A Hiteles Magyarok fóruma szerint

A jogegységi kérdés megszületése is felveti azt, hogy ezek a szerződések mennyire voltak világosak és átláthatóak és tisztességesek.
Az persze kérdéses, hogy hány adóson segíthet egy jogegységi határozat, erről egyelőre nem áll rendelkezésünkre adat. Ennek oka, hogy a szerződések bankon belül is eltérőek lehetnek, nem is beszélve arról, hogy pénzintézetenként más és más volt a hitelezői gyakorlat. A Hiteles Magyarok Fóruma szerint egyébként a szerződések nagy része lehet érintett, ha jogegységi határozat születik.

Tényleg jön a második devizahiteles elszámolás?




A szabály alkalmazása nem lenne kötelező, vagyis nem vonatkozna automatikusan minden szerződésre. Megteremtheti azonban a lehetőségét annak, hogy a törvényhozás (a 2014-es devizahiteles törvényekhez hasonlóan) kógens, vagyis kötelező érvényű szabályt alkosson. Ez viszont azt jelentheti, hogy akár egy újabb devizahiteles elszámolás jöhet. Lényeges, hogy a korábbi gyakorlatot alapul véve ez nem történik meg 2017 előtt. 

A 2015-ben lezajlott elszámolásokhoz egyébként a Kásler ügy adta meg a jogi alapot. A devizahiteles házaspár az árfolyamrés miatt perelte be a bankját. Az ügy az Európai Bíróságot is megjárta, majd a Kúria jogegységi határozatával végződött. Ekkor kimondták, hogy az országgyűlésnek lehetősége van a diszpozitív szabályból (jogegységi határozat) kógens szabályt (mindenkire kötelező erejű törvényt) alkotni, betömve a joghézagokat. Ezzel a lehetőséggel a parlament élt, így kezdődhetett meg a tisztességtelen okok miatt az elszámolás 2015 elején. A bankok által ügyfeleknek visszatérített összeg egyébként 800 milliárd forint körüli volt.

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979/

Szólj hozzá

Hozzászólás