JOGEGYSÉGI ELJÁRÁS-Nyílt levél dr. Wellmann György Úrhoz

Dr. Wellmann György

A Kúria Polgári Kollégiumának

kollégiumvezetője

Tisztelt Wellmann Úr!

A Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület ba. www.hitelesmagyar.com örömmel értesült arról, hogy hosszas kormányzati ösztökélésre a Kúria végre hajlandónak mutatkozik jogegységi eljárás lefolytatására a deviza alapú hitelnek nevezett ügyletek tárgyában.

Mielőtt az Ön által megfogalmazott „elvi kérdésekkel” foglalkoznánk, szeretnénk a lényegre irányítani megtisztelő figyelmét:

A deviza alapú hitelnek nevezett ügylet nem magyar sajátosság. Számos országban született már ítélet ezekről a „szerződésekről”, erről bizonyára tudomása van. Ezek az ítéletek konzisztensek, logikai egységet alkotnak.

Tudjuk, Magyarország korrupt országhttp://www.transparency.hu/GCB2013

De bármennyire korrupt is, figyelemmel kell lennünk a nem korrupt országok deviza alapú ügyletekkel kapcsolatos döntéseire.

Ebből következően nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a Kúria ezekkel ellentétes álláspontra helyezkedve biztosítsa a deviza alapú ügyletek zavartalan továbbélését.

Anélkül, hogy az Ön által megfogalmazott 7 kérdést minősítenénk, szükségesnek tartjuk részletesen kifejteni gondolatainkat az első kérdésről, a többiről csak nagy vonalakban, némi iróniával fűszerezve, hogy ne unatkozzunk.

Első kérdése:

Mi a deviza alapú kölcsön tartalma /a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e/?

Rossz kérdésre csak rossz válasz adható.

Erre a kérdésre a helyes válasz az, hogy egyik sem. A „deviza alapú kölcsön” nem kölcsön.

Minden ügyletet a tartalma alapján ítélünk meg. Tartalma alapján ez az ügylet nem egy hagyományos kölcsönszerződés, de nem tekinthető speciális kölcsönszerződésnek sem, nem mondhatjuk azt sem, hogy kölcsönszerződési elemeket tartalmazó vegyes szerződés, nem atipikus és nem innominát szerződés.

Ezzel szemben mondhatjuk, hogy egy befektetési szolgáltatás, ami befektetési hitel, mint kiegészítő szolgáltatás nyújtásával egészül ki, és amely egy egészen más törvény hatálya alá tartozik, mint egy kölcsön.

Míg egy kölcsönszerződésnek lényege a kölcsönnyújtás, ennél az ügyletnél ez csak mellék- ill. kiegészítő kötelem, mert lényege a devizakereskedés.

Az 1. sz. mellékletben erről részletesen olvashat.


Szíves figyelmébe ajánljuk a témába vágó EBH 2004. 1087. sz. határozatot, mely szerint a törvényben foglalt fogalommeghatározás köre jogértelmezéssel nem tágítható. 2.Kf.27.564/2006/7.

Egy fogalommeghatározás /definíció/ tehát fogalmilag kogens. Ha egy kölcsönszerződés definíciójának elemeiben nem szerepel a forrás, akkor az nem eleme a kölcsönszerződésnek. Ebből következően az a kérdés, hogy egy bank miből biztosítja – teremti elő – az olcsó forinthitelt, érdektelen tényező a fogyasztó számára. A logikai láncot követve a bank forrásszerzésének kockázata a bank kockázata.

Sajnálatos módon az eddigi perekben nem került elő a kölcsönszerződés tárgya és a kölcsönszerződés tárgyának forrása kérdéskör. Egyetlen ilyen perről tudunk, amit a  www.hitelesmagyar.com egyik tagja kezdeményezett. A keresetében leírtak úgy meglepték az első fokon eljáró bírót, hogy a folyosón elnézést kérve azt mondta, ő még ilyennel nem találkozott, ezért a megállapítási kérelmet el kellett utasítania. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a keresetnek helye van, ezt követően azonban hozott egy jogszabálysértő, megalapozatlan döntést, ez az ügy felülvizsgálati kérelem folytán hamarosan megérkezik Önökhöz.

E helyütt is hangsúlyozzuk: A kölcsönszerződés tárgya egy összeg és egy devizanem együttese. Ez az, amit a bank folyósítani köteles. Többlettényállási elemek esetén kilép az ügylet a kölcsönszerződés definíciójából és hogy mivé válik, azt tartalma alapján ítéljük meg.

Leírtakból következően tehát kimondható, hogy „deviza alapú kölcsön” fogalmilag nincs. Csak kölcsön van, mivel a „deviza alapú” megjelölés forrásmegjelölés ill. forráskérdés.

Kénytelenek vagyunk felvetni a következőket is:

Ha még a bíróságok számára sem egyértelmű, hogy mit is jelent a deviza alapú kifejezés pontosan, akkor mikor fog eszükbe jutni a Ptk. 207. §-ának alkalmazása?

207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Ahogy mondani szokták, aggályos, ha most akarja kitalálni a Kúria, hogy 5-6 évvel ezelőtt mit kellett, hogy jelentsen a deviza alapú kifejezés… Ha mégis megteszi, javasoljuk, hogy a „deviza elszámolású” és „devizában nyilvántartott” kifejezéseket is értelmezze.

Segítségképpen elmondjuk, hogy mi, átlagos fogyasztók mit értünk e fogalmak alatt, a Ptk. 207. §. alapján:

Deviza elszámolású kölcsönön azt értjük, hogy a folyósított forintból számolt törlesztő részlet forintösszegét devizában kell megfizetni.

Devizában nyilvántartott kölcsönön pedig azt érjük, hogy a folyósított forintot devizában is nyilvántartja a bank úgy, hogy a nyilvántartott devizaösszeg mindig változik az árfolyam hatására, a folyósított forint tőkeösszeg azonban nem.

Második kérdése:

A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e /vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e/?

Már megint egy rossz kérdés.

A jó kérdés az, hogy egyáltalán szerződések-e? Van-e egybehangzó akaratnyilvánítás a felek között?

Egy Ön által szervezett „bírósági oktatáson” dr. Bodnár Zoltán a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése előtt elhalálozott jogtudósoktól ollózott idézetekkel próbálta a Ptk  /és Hpt. / kölcsönre vonatkozó szabályait magyarázni, egyúttal meggyőzni Önöket arról, hogy a bankok eljárása jogszerű volt.

Talán nem lesz kifogása, ha mi is idézünk egy jogtudóst, a római jogból ismert Modestinust.

Modestinus szerint az olyan „megállapodás”, melyben az egyik fél kölcsönszerződést, a másik fél pedig letéti szerződést akar kötni, alapvető disszenzust jelent a felek között, ezért a szerződés nem jön létre. Azaz, ha a jogcím tekintetében a felek között disszenzus van, a jogügylet nemlétező.

Modestinust modernizálva, a magyarországi polgári jog római jogi gyökérzetére tekintettel elmondhatjuk, hogy egy Ptk. és Hpt. szerinti ügyleti akarat az egyik oldalon, egy Bszt. szerinti ügyleti akarat a másik oldalon olyan alapvető disszenzust jelent a felek között, mely alapján szerződés nem jön létre.

Amennyiben Ön ismeri az európai uniós fogyasztóvédelmi szabályokat, akkor tudja, hogy fogyasztói szerződések esetében az „ALÁÍRTA!” hivatkozás különösképpen nem ér semmit.

Ami a zárójelesen feltett kérdéseit illeti, terjedelmi okoktól arra most nem reagálunk, felkérésre a későbbiek folyamán kifejtjük részletes álláspontunkat. Szeretnénk jelezni, hogy olyan mélységekbe, részletekbe kellene belemenni e kérdések helyes megválaszolásához, amelyeket még egyetlen ítéletben sem láttunk. Felszínes, egy-két mondatos, semmivel sem alátámasztott bírói kinyilatkoztatásokat olvastunk eddig, és nem gondoljuk azt sem, hogy a Kúria cirka két hét alatt képes lesz megalapozott állásfoglalást hozni.

Harmadik kérdése:

A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?


Javasoljuk, hogy a Kúria tanulmányozza jogállamok – tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt – bankokat elmarasztaló ítéleteit. / pl. 2. sz. melléklet – Legfelsőbb Bíróság, Németország/

Javasoljuk, hogy a Kúria tanulmányozza az információs aszimmetriáról, mint különösen tisztességtelen gazdasági tevékenységről szóló európai uniós normákat.

Javasoljuk, hogy a Kúria tanulmányozza a Common European Sales Law-t /CESL/ – Közös Európai Adásvételi Jogot, különösen annak 70. cikkelyét, az ÁSZF-ekre vonatkozó szabályokat, az alábbiakat /Figyelemfelhívási kötelezettség egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek esetén/:

  1. Az egyik fél által megfogalmazott és a 7. cikk értelmében egyedileg nem megtárgyalt szerződési feltételek kizárólag akkor érvényesíthetők a másik féllel szemben, ha a másik fél ismerte azokat, vagy a feltételeket megfogalmazó fél a szerződés létrejöttekor vagy azt megelőzően ésszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy a másik fél figyelmét felhívja az említett feltételekre.
  2. E cikk alkalmazásában egy kereskedő és egy fogyasztó közötti kapcsolatban úgy tekintendő, hogy nem hívják fel kellőképpen a fogyasztó figyelmét valamely szerződési feltételre pusztán azzal, hogy arra a szerződésben hivatkoznak, még akkor sem, ha a szerződést a fogyasztó aláírja.
  3. A felek nem zárhatják ki e cikk alkalmazását, nem térhetnek el attól, illetve nem módosíthatják annak joghatását.

http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0635:FIN:hu:PDF

/Abban biztosak lehetnek, hogy hosszú távú szerződés árfolyamkockázatát  2-3 évről kimunkált adatokkal alátámasztani nem lehet – az ilyen tájékoztatás még formális tájékoztatásnak sem tekinthető./

Negyedik kérdése:

Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

Azok, amelyek eddig is voltak, a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Ötödik kérdése:

Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia? Érdekes módon ez azóta probléma, hogy van 1.200.000 db. érvénytelen /semmis/ banki szerződés, ha szerződések egyáltalán…

Világos a jogalkotó: Elsődlegesen az eredeti állapotot kell helyreállítani. Másodlagosan jöhetnek más megoldások, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges.

Mivel a pénzkölcsön fajlagos szolgáltatás, ezért fogalmilag kizárt, hogy ne lehessen az eredeti állapotot helyreállítani.

Hatodik kérdése:

Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét avagy részleges érvénytelenséget eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

A Polgári Törvénykönyv, a Hpt. és az uniós szabályok egyértelműen rendezik ezt a kérdést, értelmezgetésnek nincs helye. Gondolatébresztésül azért beidézzük egyik tagunk gondolatait, változtatás nélkül:

„Felhívnám a figyelmét a Wellmann úrnak, hogy eszükbe ne jusson a szerződésbe beleírni, ugyanis sérül a felek szerződéskori akarata. Kihagyni, kihagyhat részleteket, de hozzáírni, akár egy betűt is, az komoly problémákat vet fel. Jó, hogy nem akar egy komplett fejezetet hozzáírni. Lett volna lehetősége tisztességesen megírni a banki jogász uraknak ezeket a szerződésnek nevezett papírfecniket.” Nyulesz

Hetedik kérdése:

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek?

Egyetlen esetben: Ha referenciakamathoz kötött árazásnál az ügyleti kamat pontosan annyival változik, mint a referenciakamat. Ezt azonban nem szerződésmódosításnak nevezzük. Minden más esetben, mivel a banküzem a fogyasztó számára nem átlátható /üzleti titok/, és a banki tevékenység saját kockázatra végzett tevékenység, a szerződési feltétel nem változtatható.

Végezetül szeretnénk felhívni szíves figyelmét arra, hogy Ön többször téves jogi alapokon nyugvó kijelentést tett akkor, amikor úgy nyilatkozott: „… a folyósított devizaösszeget kell visszafizetnie az adósnak, vagyis a mai árfolyamon rendezni a hitelt.”

Az Ön figyelmét sajnálatos módon elkerülte, hogy NINCS folyósított devizaösszeg.

Csak elismert devizaösszeg van. Az elismerés körülményei is támadhatóak, e helyütt csak egy kérdés erejéig vennénk igénybe szíves türelmét:

A nem pénzintézeti formában működő uzsorásoknak mennyi pénzt kell visszafizetni? Annyit, amennyit adtak, vagy annyit, amennyit a papírra írattak???

Budapest, 2013. november 26.

1.sz.melléklet.pdf

Bizonyts1_v3.pdf

Bizonyts2_v2.pdf

pontok_2013-11-28.pdf

BGHDeutcheBank.pdf

Szólj hozzá

Hozzászólás