JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉSEK ?

JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZŐ SZERZŐDÉSEK ?

Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda 
  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Hadd mutassam be a pénzintézetek valódi célját egy ERSTE elszámolás alapján.

Az adós (fogyasztó) egy valóban kedvezőtlen kölcsönét váltotta ki egy magyar bank szolgáltatásával. A kért és kapott kölcsön összege 25.868.012.-Ft volt, kerekítve.
2008.08.29. napján történt meg a kölcsönösszeg folyósítása úgy, hogy egy külföldi bank EUR kölcsönkövetelését egyenlítették ki. A tartozás EUR összeg volt.

Az ERSTE – saját tényállítása szerint – 178.228.-CHF összeget folyósított, melyet megvásárolt a fogyasztótól, majd az így adott HUF összegből EUR-t vettek, és azt fizették ki az osztrákoknak.

A CHF-et a bank tehát megvásárolta 147,51.-HUF/CHF árfolyam helyett (MNB) 145,14.-HUF/CHF árfolyamon, így frankonként 2,37.-Ft-ot keresett, mely a teljes összegre vetítve ez 422.400,36.-HUF volt.

A havi törlesztéskor az alkalmazott árfolyam 170,02.-HUF/CHF volt. Szerintük a 171,81.-HUF/CHF (MNB) helyett. Azonban itt valami nem stimmel. A vételi árfolyam 145.-Ft körüli, az eladási meg 170.-Ft körüli?

Dátum Alkalmazott árfolyam MNB árfolyam
2008.08.29 145,14 147,51
2008.10.15 170,02 171,81
2008.11.17 180,53 176,92
2008.11.18 180,91 178,47
2008.11.21 177,78 173,23
2008.11.25 171,97 168,69
2008.12.15 173,16 168,45

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Azaz a kölcsön folyósítása és az első törlesztő összeg megfizetése között a forint rendkívüli mértékben gyengült a frankhoz képest. Csak az MNB árfolyam szerint egy frankonként 23,3.-Ft volt. Ez a teljes tőkére vetítve 4.330.940,4.-Ft-ot tett ki. A bank saját árfolyama szerint 24,88.-Ft, és az egész tekintetében 4.434.312,4.-Ft.Azaz a bank folyósított elvben – a fenti árfolyamokat követve – 25.868.011,92.-Ft-ot. És ez a tényadatokkal meg is egyezik. A folyósítás napján azonban azonnal nyert a bank 422 ezer forintot, és ez volt a titkos fenntartása, az a marzs, melyet nem említett meg a szerződésében.

Azonban valamely fél titkos fenntartása a szerződés tekintetében közömbös, az nem válik a szerződés részévé. 2008.10.15-én csak a tőke tekintetében további 4,4 milliós marzsra tett szerint. Ez másfél hónap alatt, 25 milliós tőke kapcsán csaknem 5 milliós haszon, mely a tőke 20%-át jelenti.

Erről szól az egész, és erre mondják a bíróságok, hogy ezek nem kimondottan jóerkölcsbe ütköző szerződések.

Kollégáim meg rágják a gittet, és a Hpt. szinte összes rendelkezésébe belekapaszkodtak már. Holott a banki elszámolások a pénzintézetek tényállítását, pontosabban tény-elismerését jelentik, mely érdekében legalább bizonyítást nem kell lefolytatni. Azaz egyszerre milliós nagyságrendben áll most elő eredmény, melyet fel kell használni a bíróságok előtt.

A fenti ügyfelem ügyében erre vajon mit mond majd a bíróság? Szeme sem rezdül meg, amikor a saját családjának is bizonyára van ilyen ügylete? Mert ugye, gyakorlatilag mindenkinek van. – Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda

Vajna Zita Barbara "Jog és erkölcs viszonya, és a jóerkölcs fogalmának meghatározása

Minden normarendszer alapja egy értékrendszer. A jogi normák mindig valamely erkölcsi, a társadalom által elfogadott normában gyökereznek.
A vizsgált jogintézmény fontosságát jelzi, hogy a jog gyakran nem tud megbirkózni az életviszonyok sokszínűségével. Mivel erkölcsi alapokon nyugszik, ilyenkor kisegítőül valamely, a társadalomban érvényesülő metajurisztikus, normatív zsinórmértékre utal.

Jellinek szerint a jog az erkölcs minimuma.

FONTOS KÉRDÉS A DEVIZAKÁROSULTAKHOZ: Te aktív szerepet vállalnál, és tevőlegesen részt vennél a devizakárosultak esetlegesen megszerveződő országos mozgalmában?

Megnézem a szavazási eredményeket

Loading ... Loading ...

1 Ez a két terület kölcsönösen hat egymásra, nem választhatóak el egymástól. Mind a jog, mind pedig az erkölcs az emberi magatartást szabályozó elvárási rendszer, melyek az emberi
együttélés biztosításához elengedhetetlenül szükségesek. A különbség köztük ezért nem annyira tartalmilag, sokkal inkább a megsértésükhöz fűzött szankcióban mutatkozik meg.

A Ptk. 1991-es módosításakor a jogalkotó azzal, hogy a magyar magánjogi hagyományoknak megfelelően, a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmát kimondó jogintézményt
magánjogi kódexünkbe beépítette, morális követelményt emelt a norma szintjére. Tehát a hatályos Ptk. 200. §-ának 2. bekezdésében, illetve az új Ptk. 6:96. §-ában megfogalmazott szabály szerint: „Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik.” – Vajna Zita Barbara 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás