JELZÁLOGBEJEGYZÉS? FIGYELEM! ÉRTÉK NÉLKÜLI BEJEGYZÉS TÖRTÉNT!

JELZÁLOGBEJEGYZÉS? FIGYELEM! ÉRTÉK NÉLKÜLI BEJEGYZÉS TÖRTÉNT!


JELZÁLOGBEJEGYZÉS? VAGY FORINTBAN, VAGY SEHOGY! Oszd meg!

 

Hamarosan megérted te is! Kérdés, hogy az illetékesek (akik már értesítve lettek) mikor lesznek hajlandóak végre a jogot és az igazságot képviselni?




Az árfolyam eltüntetése azt jelenti, hogy érték nélküli bejegyzés történt. Egy szerződéskor meghatározott devizaösszeg nyitott devizapozíciója lett bejegyezve, amelynek az értékét senki nem tudja…

Járvás Éva – Van választás, de mégsincs, avagy be kell zárni a kiskapukat is.

A devizás kölcsönök jelzálogbejegyzése törvényesen 
– vagy forintban 
– vagy sehogy!

Devizában semmi képpen.

 

Fontos felkészülni a bank érvelésének cáfolására. Mivel még köztünk is felmerült némelyekben a kétely a 9000/1946 (VII."28)ME rendelet devizahiteles jogérvényesítésben történő használhatóságával szemben ezért vizsgáljuk meg az ellenérvként felhozott 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. FVM rendelet 18. §-t (hatályos 2014.III.15-től . hoppácska!)

"(2) Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a bejegyzésben ezt az összeget fel kell tüntetni.
(3) A bejegyzésben megjelölt összeg csak egyféle – vagy belföldi vagy külföldi – pénznemben szerepelhet."

Nos nézzük közelebbről:

1. Zálogkötelezett tartozása nem csak kölcsön jogviszonyból eredhet. Tartozás származhat pl adás-vételből, kártérítésből vagy egyéb más jogügyletből, mely összegszerűen lehet forint vagy deviza összeg, és akár értékállósági kikötést is magába foglalhat, míg a kölcsön nem. (Kúria)

109/1999. FVM rendelet 18. § (3) választási lehetőséget enged, hogy az összegben meghatározott tartozás vagy külföldi vagy belföldi pénznemben, de csak az egyikben kerülhet bejegyzésre.

2. Ha viszont kölcsön jogviszonyból ered a tartozás, akkor az nem összegszerű megállapodás, hanem pénzértékre szóló megállapodás. Amennyiben a zálogkötelezett tartozása kölcsönből keletkezik akkor a jelzálogjog csak a pénzértékre jegyezhető be. A jelzálogjog bejegyzésnél fel kell tüntetni a követelés jogcímét !!!

Tehát mielőtt választana bárki, tisztázni kell a jogcímet. Ez nem véletlen és nem úri passzió. A jogcím ügydöntő a jelzálog bejegyzés pénznemének eldöntésekor!

 

3. A devizakölcsönök is kölcsön jogviszonyt testesítenek meg (legalábbis ezt a látszatot kelti), így ez is pénzértékre szóló megállapodás, amely egy rögzített szerződéskori pénzértéket képvisel.Az értéket banki kölcsönzés esetén csak és kizárólag forint pénznemben kell meghatározni.
A szerződés közvetett részévé vált Számviteli törvény nem enged más választást!




A számviteli törvény kölcsön minősítésére és értékelésére vonatkozó jogszabályai közvetett módon része a szerződésnek, mert a szerződésben csak utalás van a devizában történő nyilvántartásra, de nincs meghatározva a nyilvántartás módja. Ezt a szerződéses hiányosságot a hatályos törvények egészítik ki, a nyilvántartásnak a hatályos törvényeknek meg kell felelni. A szerződés teljesítésének jogszerűségét szerződő fél bármikor ellenőrízheti és számonkérheti.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

– A forintban meghatározott kölcsönértéket (finanszírozási igény) ha mégis devizaösszegben akarják kifejezni, akkor azt csak a szerződésben meghatározott árfolyammal együtt lehet, mert csak ezzel együtt határozható meg az értéke. Érték nélküli devizaösszeg nem képviseli a kölcsönmegállapodás tárgyát.
A kölcsön értékét mindenképpen forintösszegben kell feltüntetni a közhiteles okiratban, mert csak az egyik pénznem választható. Vagy forint, vagy deviza. 

Tehát mindenképpen választani kell, de csak az egyik szerepelhet.

 

A devizaösszeg még ha választható is lenne mint külföldi pénznem, mégsem választható, mert önmagában a devizaösszeg nem képviseli a kölcsön értékét, hiszen értéke percről percre változik. A tartozás pedig kölcsön jogviszonyból eredően nem változhat percről percre.
Ezért van az, hogy a kölcsön értékmeghatározása csak forintban történhet. A Sztv. mellé nyugodtan lehet hivatkozni a 9000/1946-ra is.

"1. § (1) A pengőérték helyébe az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdődőleg új érték lép. Az új érték aranyérték, számolási egysége: a FORINT." stb. 11, 12. §
Szóval a 109/1999. FVM rendelet 18. § (3) lehetőséget biztosít ugyan a jelzálogbejegyzés pénznemének a megválasztására, de más jogszabályok biztosítják azt, hogy kölcsön jogviszony esetén ez a választás csak forint pénznem lehet, azaz nincs választási lehetőség.

Továbbá:

loading…



(ha nem adunk a látszatra, hanem a valós tartalom alapján vizsgálódunk)
– Csak devizában való bejegyzés törvénysértő, még akkor is, hogy ha a 109/1999. FVM rendelet 18. § (3) létezik. 
Az árfolyam eltüntetése azt jelenti, hogy érték nélküli bejegyzés történt. Egy szerződéskor meghatározott devizaösszeg nyitott devizapozíciója lett bejegyezve, amelynek az értékét senki nem tudja. (Illetve a kormány CHF-et 256,47 HUF=CHF-en zárta) 

A kölcsön értéke pedig ismert a szerződéskötés idején. Attól szerződésmódosítás nélkül eltérni nem lehet. Banknak nincs jogában egyoldalúan, önkényesen eltéríteni a kölcsön értékét.
Olyan kölcsön nem létezik, hogy "fogalmunk sincs, hogy mennyit fogsz visszafizetni" meg arról se, hogy meddig fogod fizetni azt a valamennyit. 
Az ilyen ügylet már szerencsejátékot magába foglaló árfolyam-spekuláció, amely követelés bírói úton nem érvényesíthető, s mint ilyen jelzálog se jegyezhető be rá
– se devizában, 
– se forintban.
Tehát sehogy. – Járvás Éva.

A fent vázolt problémával kapcsolatban IDE KATTINTVA olvashatod Földhivatal válaszát.

Korábban pedig Járvás Éva egy levélben a A Földhivatalok törvénysértő hibás bejegyzéseivel kapcsolatban az illetékes minisztériumhoz fordult IDE KATTINTVA olvashatod.

A minisztérium válaszát pedig IDE KATTINTVA találod meg.

Láthatjuk, hogy mindenki másra mutogat, és valójában senki sem hajlandó a törvényeket betartani is betartatni. Ezek után felmerül a kérdés: ezen tények ismeretében hogy működhet így egy állam? Minek vannak az állami szervek, ha a törvényeket pont ők nem tartják be?

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás