IZLAND: ÍGY LEHET ODACSAPNI A BANKOKNAK

Izland: Így lehet okosan odacsapni a bankoknak

Izlandnak bejött az a hat évvel ezelőtti döntés, hogy hagyták csődbe menni az ország három nagybankját. A pénzintézetek megmentése helyett a jóléti rendszer megóvására, oktatásra költötték az adófizetők pénzét, és ma négy százalék a munkanélküliségi ráta.

Izland 2008-ban hagyta, hogy a szigetország három nagybankja csődbe menjen, mert az ország vezetése úgy találta, hogy túl nagyok ahhoz, hogy az adófizetők pénzéből megmentsék őket. A pénzintézetek a válság előtt nagy hasznot húztak a másodlagos jelzálogpiacok felfutásából, óriási hiteleket csatornáztak át a lakásfinanszírozásba, amitől igencsak nagyra híztak.


A valamivel több mint 300 ezer lakosú, évente 14 milliárd dollár GDP-t termelő Izland 2008 októberében került a világlapok címoldalára, amikor három vezető bankja hetek alatt fizetésképtelenné vált: 85 milliárd dollár törlesztését tagadták meg. A kormány úgy döntött, nem adja fel a szociális programokat azért, hogy feltőkésítse a pénzintézeteket, amivel megmentette az izlandiakat a pénzügyi válság okozta nyomorúságtól – derül ki a Bloomberg cikkéből.

Unortodox megoldás

Ezzel éppen szembe ment az USA-val, illetve többi európai országgal, amelyek úgy gondolták, hogy nagybankjaik túl nagyok ahhoz, hogy csődbe mehessenek, és költségvetésüket nem kímélve megmentették azokat. Az izlandi bankok hitelezői, akikkel lenyelették a veszteségeket, persze a mai napig protestálnak, ám Sigmundur D. Gunnlaugsson miniszterelnök válasza igen egyszerű: a pénzintézetek tartozása soha nem volt és nem lesz része az államadósságnak.

Az egymást követő kormányok kinyilvánított célja az, hogy újjáépítsék az izlandi jóléti társadalmat. Rákényszerítették a bankokat, hogy leírják jelzáloghiteleket, amivel enyhítették a lakosságra nehezedő terheket. A válság kirobbanása után 80 százalékkal értékelődött le a korona, amire elszállt az infláció. 2009-ben 19 százalék volt a pénzromlás üteme. Válaszul korlátozták a tőkemozgásokat.

Mivel a korábban nyújtott lakáshitelek nagy részének kamatát az inflációhoz kötötték, létkérdés volt a pénzromlás megfékezése. Tavaly decemberben már csak 4,2 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest – derült ki az izlandi statisztikai hivatal jelentéséből. Emellett a 2014-es költségvetésben a GDP hét százalékának megfelelő összeget különítettek el a jelzáloghitelek terheinek enyhítésére.

Jóléti pénzinjekció

Az OECD ugyan bírálta az adósok újabb kisegítését, mert az további adók formájában nagy terheket rak a bankok nyakába. A szakértők egy része szerint a pénzintézetekkel szembeni durva bánásmód miatt kerülni fogja a tőke a szigetországot, ha egyszer feloldják a tőkemozgások korlátozását. Ezt cáfolni látszik azonban az, hogy a kormány két sikeres kötvényaukciót bonyolított le 2008 óta.


Az idei költségvetés 43 százalékát fordítják a jóléti minisztérium kiadásaira. Ez nagyjából megegyezik a válság előtti aránnyal. Helyi szakértők szerint ennek köszönhető, hogy jók az ország növekedési kilátásai: az OECD 2,7 százalékos GDP-bővülést vár 2014, miközben a szervezet tagországainak átlaga csupán 2,3 százalék lehet. Az oktatásra és az egészségügyre fordított források mellett ma már lakosság megtépázott vásárlóerejének helyreállítása a cél.

Követendő példa

Gunnlaugsson szerint a kormány elsőrendű célja a társadalmi-politikai stabilitás megőrzése. Ha ez sikerül, az vonzza a befektetéseket, ami bővíti a munkahelyeket, ami növeli a jövedelmeket, amelyekre támaszkodva továbbra is fenntartható a jóléti társadalom. Izlandon – ahol 2010 elején kilenc százalék felett tetőzött a munkanélküliségi ráta – jelenleg négyszázalékos a munkanélküliség, amit két százalékra akarnak leszorítani. Ezzel szemen az eurózónában a múlt év végén 12,1 százalék volt ez a mutató.

A csődbe engedett bankok hitelezői, főként hedge fundok ugyan még próbálkoznak elvesztett befektetéseik visszaszerzésével, ám az IMF és sok szakértő, köztük Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász professzor díjazta az izlandi megközelítést. Krugman nemrégiben figyelmeztette a többi skandináv államot, például Dániát, hogy ne a jóléti kiadások lefaragása árán próbálják javítani gazdaságaik versenyképességét.

A növekedés és az állami támogatások kéz a kézben haladnak – érvel Krugman. A jövedelemadót többször mérséklő svéd kormány várhatóan megbukik az idei választásokon, mert a szavazók nagyobb jóléti kiadást várnak országuk vezetőitől.

Forrás: napi.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás