ITT A VÉGE? BUKNAK AZ AUTÓHITEL SZERZŐDÉSEK?

ITT A VÉGE? BUKNAK AZ AUTÓHITEL SZERZŐDÉSEK?

Autó hitelkárosultak figyelem! 2017-03-14 Oszd meg!


A tárgyalási jegyzőkönyvben a tanú meghallgatásából tisztán kiderül, hogy a hitelügyintéző a pénzintézettől semmilyen tájékoztatást nem kapott az árfolyam kockázatról!!!

(jegyzőkönyvet csatolom az írásom végén)

Őszintén nyilatkozott a szalonvezető !!!
Idézem:




„Felperes jogi képviselőjének kérdésére tanú:
……………………………urat, felperest nem ismerem. 
A …………………név valamennyire rémlik.
Megfelel a valóságnak, hogy ……………a FIAT márkakereskedésben dolgoztam. Szalonvezetői munkakörben dolgoztam. Konkrétan arra nem emlékszem, hogy vásárolt-e felperes ettől az autószalontól valamit, de mivel névre emlékszem, azt gondolom, hogy volt valamilyen tárgyalás, nyilván autóvásárlás ügyben.

Amennyiben valaki nem egy összegben fizette ki a vásárolt gépkocsi vételárát, akkor az MKB Euroleasing Bank útján nyújtottunk hitelt. Mivel utánanéztem, hogy körülbelül mikor dolgozhattam ott, ez alapján mondom azt, hogy 10 évvel ezelőtt körülbelül. Lehetett önerővel és önerő nélkül is 0%-os induló részlettel gépkocsit venni.

Mivel mint mondtam az Euroleasing Bankkal voltunk kapcsolatban, ezért ha valaki kölcsönszerződést kötött ezekkel a tarifákkal dolgoztunk. Azt nem tudom, hogy az autókereskedés és a bank között volt-e írásbeli megállapodás. Azt tudom, hogy én szóbeli utasítást kaptam arra, hogy az Euroleasing Bankkal kötött szerződések alapján, mint autóforgalmazó a kölcsönszerződést aláírhattam.

Mi ezzel az egy bankkal dolgoztunk, de azt nem tudom, hogy ez egy kizárólagos kapcsolat volt-e. 
A kölcsönszerződés megkötése úgy történt, hogy felvettük a vevő adatait illetve a kölcsön összegére, körülményeire vonatkozó adatokat, ezt megküldtük a banknak, a bank elbírálta.

Amennyiben elfogadta, akkor elküldte a konkrét szerződést, amit ott a szalonban mi illetve a vevő aláírtunk és ezt követően már a vevő állt kapcsolatban a bankkal.
Felperes jogi képviselőjének kérdésére tanú:

Mi arról képzést nem kaptunk, hogy a deviza alapú forint kölcsönöknek mik a kockázatai, arról a bank nem oktatott ki és pénzügyi ismeretekkel én személy szerint nem rendelkezem.
Amikor a vevő adatait felvettük illetve a kölcsön körülményeit tisztáztuk, akkor érdeklődtek a kölcsönfelvevők a havi törlesztés mértékéről, a futamidő hosszáról, a deviza alapúság illetve a forintalapúság illetve ezek összehasonlításáról nem érdeklődtek, ezért feltehető, hogy felperes sem érdeklődött. 




Arra a kérdésre, hogy az adott vevő adatainak a bankhoz elküldése és a szerződéstervezet visszaérkezése között a bank beszélt-e az ügyféllel, azt tudom mondani, hogy tudomásom szerint telefonon megkeresték és beszéltek. 
Csak gondolom, hogy a hitellel kapcsolatosan kereste meg a bank.

Eljáró bíró kérdésére tanú:
Ezeknek a beszélgetéseknek a tartalmáról konkrét tudomásom nincs.
Én bank és autókereskedők között „B” típusú ügynöki megállapodásról nem hallottam, ilyen az én kezembe nem került.
Helyesen foglalta össze felperesi jogi képviselő a tanúvallomásomat, hogy nem emlékszem felperesre, azonban senkit sem tájékoztattam a deviza kölcsönnel kapcsolatosan.” !!!
……………………………………………………………………

Olvassák el figyelmesen !!! 

Hozzáfűzésem a tárgyalási jegyzőkönyvhöz.
Érvénytelen a szerződés, ha az aláírónak nincs jogosultsága !!!
Mit tehetünk akkor, ha a szerződésünket nem az írta alá, akinek ehhez jogosultsága lett volna ?
Ha az autókereskedőnek van ügynöki tevékenysége, az nem jelenti azt, hogy az ő alkalmazottja a pénzügyi intézmény nevében kötelezettségeket vállalhat !!!
Hiszen ez egy kockázati ügylet, és ilyen kockázati ügylet megkötésére önmagában egy egyszerű pénzügyi ügynök nem jogosult !!!
Volt olyan is, hogy a pénzintézet pecsétjét használták, de az ügynök írta alá.

Ez önmagában is jogellenes !!! Hiszen a cégjegyzésnek megvannak a szabályai. A cégjegyzés alatt csak a cég képviselői írhatnak alá !!!

Mit nézzünk a szerződésünkön?
Kinek a pecsétje szerepel rajta..
Hány aláírás van a hitelező részéről.

A képviseleti jog jogellenes delegálása a Hpt. 47 §. (1) bekezdése vonatkozik eszerint pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag együttesen jogosult.
Bizonyossággal kijelenthető, hogy a pénzintézetek a létesítő okirata alapján a kölcsönszerződést csak két igazgatósági tagjának együttes szignójával írhatta volna alá már amennyiben e jogát nem hárította volna a kereskedőre !!!

Tehát, ha arra nem jogosult személy írta alá a szerződésemet, akkor a szerződésem érvénytelen semmis.

De a regisztrált ügynök önmagában kockázatot nem vállalhat a pénzügyi intézmény nevében, csak az, akinek erre a kockázatvállalásra külön engedélye volt, de ilyen engedélyek nem voltak egyáltalán!

Célszerű elővenni az autóhitel szerződésedet, és megnézni azt a bizonyos aláírást.
De nem csak a jogosulatlan aláírástól érvénytelen, vagy jogtalan a szerződés!

Az abban rejlő tisztességtelen szerződési feltételek önmagukban hordozzák azok semmisségét, és ezért célszerű ezeket a jog eszközeivel kiszedegetni a szerződésből !!!

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Miért is érvénytelen egy aláírással a szerződés ?
Ezek az érvénytelenségi okok azokra vonatkoznak, akik gépjármű szerződésük megkötését nem bankban, hanem autókereskedésben kötötték, és a szerződés a hitelező résznél a bank nevében a kereskedő egy aláírással (szignóval) látta el a szerződést.
(Tehát szinte miden szerződésre vonatkozik !!!)

loading…


A kölcsönszerződés alaki érvénytelensége!!!
Az aláírási jog jogellenes delegálása, az ezzel kapcsolatos érvénytelenség pénzügyi vállalkozásnak minősül !
(Hpt. 6. §.). A pénzkölcsön nyújtására a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján pénzügyi szolgáltatás.)
A képviseleti jog jogellenes delegálása a Hpt. 47 §. (1) bekezdése vonatkozik eszerint pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag együttesen jogosult.

Bizonyossággal kijelenthető, hogy a pénzintézetek a létesítő okirata alapján a kölcsönszerződést csak két igazgatósági tagjának együttes szignójával írhatta volna alá már amennyiben e jogát nem hárította volna a kereskedőre !!!

Jogi rendező szabály a 2006. évi V. tv. 8 §-a, a Ptk. 222-223. §-a.
Ebből pedig az következik, hogy pénzintézet meghatalmazással jogosíthatta fel a kereskedőt a kölcsönszerződés aláírására, amely meghatalmazás a Ptk. 223. § (1) bekezdése alapján két igazgatósági tagnak együttesen kellett volna aláírnia.
A 2006. évi V. tv. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szervezeti képviselet valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. 
A cégjegyzési mód együttes, így a szervezeti képviselet amely meghatalmazással létesített képviseletet jelenti is csak együttes aláírási jog keletkeztethetett volna a meghatalmazott kereskedő oldalán.

Az együttes cégjegyzési jog az önálló cégjegyzési joghoz képest korlátozott mértékű kevesebb, így azon személyek, akiknek együttes cégjegyzési joguk van még együttesen is csak együttes cégjegyzési jogot delegálhatnak a meghatalmazottra (kereskedőre), önálló – azaz teljes, több cégjegyzési jogot semmilyen szín alatt nem keletkeztethetnek, mivel a kevesebb joggal rendelkező személyek nem ruházhatnak át több jogot, mint amivel Ők bírnak !!!
A képviseleti jog nem lehet tágabb körű, mint amilyen képviseleti joggal a meghatalmazást adó rendelkezett.
Tehát a meghatalmazást adó együttes aláírási joggal rendelkezők nem adhattak saját aláírási joguk mértékét meghaladóan önálló aláírási jogot egy személy részére meghatalmazással sem!!!

Az "autós" szerződések általános hibái csak néhány jogszabályt írnék le.
1. Alaki hibák !
2. Nincs kockázatfeltáró nyilatkozat !
3. ÁSZF-et Üzletszabályzatot a szerződéskötéskor a kereskedő fel sem olvasta, el sem magyarázta ! 
(nem is tudta volna elmagyarázni, mert nem volt szakirányú végzettsége !!!)

Az ÁSZF, Üzletszabályzat értelmezéséhez olyan mértékű jogi és közgazdasági ismeretek szükségesek amire szakirányú végzettség szükséges !!! )
Továbbá az Árfolyamkockázat lényegére, ennek a visszafizetendő összegre gyakorolt hatására, ugyanis ez a kérdés olyan szakértelmet igénylő kockázatelemzést tesz szükségessé, amely kizárólag az ilyen jellegű pénzügyi tevékenységet folytató banki oldalán van meg.
A kereskedő tehát nem pénzügyi intézmény, nem végez pénzügyi tevékenységet, így nem is rendelkezik pénzügyi szakértelemmel, amiből következik, hogy a kölcsönszerződést és a kapcsolódó okiratokat nem tudja elmagyarázni, így a szerződő fél nem volt abban a helyzetben, hogy felmérhesse a kölcsönszerződésből a teljes futamidőre ráháruló terheket, kockázatokat azok összegszerűségét, vagyis nem tudta, hogy mivel tartozik az pénzintézet felé !!!

loading…


A Hpt. 203.§ (7) bekezdése szerint: Kockázatfeltáró nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a (forintban számolt) törlesztő részletre – ilyen tájékoztatás nem történt.
4.A Hpt. 203. § (6), és (7), valamint a Ptk. 205. § (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség betartásának elmaradása miatt semmis a kölcsönszerződés.
5.A kölcsönszerződés nem határozza meg az ügyleti kamatot.
És még lehetne sorolni a többi jogsértéseket !!!

Dr.Budaházi János ügyvéd
2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583 Vezetékes telefon/fax: 06-23-360-472
H-CS 08:00-17:00-ig
Pénteken 08:00-15:00-ig
Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.




loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás