ITT A „DEVIZAHITELES” MEGOLDÁS! HÚZZUK KI A KÍGYÓ MÉREGFOGÁT!

Oszd meg ezt a cikket!

 

Ismét egy fontos cikk, amelynek témája alapjaiban rengetheti meg az úgynevezett devizahiteles kérdéskört. Fel szeretnénk hívni olvasóink figyelmét, hogy a politikusaink hiába igyekeztek a bankokat menteni a „forintosítással”, az eredeti szerződésben továbbra is hemzsegnek a jogi problémák!




Ennek tudatában érdemes elolvasni az alábbi cikket, és értelmezés után tovább osztani!

 

Az alábbi cikk a nemtartozunk.hu weboldaláról származik:

Eredményes érdekérvényesítés csak abban az esetben lehetséges, a mi álláspontunk szerint, ha a „devizanyilvántartásúnak” elnevezett vegyes jogviszonynak az értelmezése alapján azt kérjük a bíróságtól, hogy az ügyfélnek erre a vegyes jogviszonyra nem volt szerződéskötési akarata, bár kölcsön kért, és egy hitel viszonyba belépett, de nem egy olyan vegyes hitelviszonyba befektetőként, ahol befektetői kötelezettségekkel, befektetői jogok nélkül, befektetői terheket vállalna magára.

Ezért akarati hibába ütközik minden egyes ilyen szerződés megkötése.

Akarati hibának az a következménye, hogy a szerződés létre sem jött. Azért mert nem volt akarata az ügyfélnek arra, amit vele szemben a bank értékesített, és vele szemben ezen az értékesítésen keresztül elszámol, és érvényesít a valóságban.

A hitelszerződésekből, a közjegyzők által, és előtt aláírt szerződésekből nem következik az, ami történt. Ez csak a vegyes hitelviszonyból a hibridből következik.

Az európai jog EK irányelve normaként alkalmazandó, és azt még a Kúria sem írhatja felül.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ebből következik, hogy nem csak alkotmánysértő, de európai jogsértő a Kúriának a 6/2013 PJE döntése, mert a fogyasztónak joga van bizonyítani, hogy ez egy olyan befektetéssel vegyes jogviszony, amelyről őt a bank nem tájékoztatta a szerződés megkötése előtt, és az aláírt szerződésekből a hibrid jogviszony le sem vezethető.




Az, hogy a devizaalapú (devizaforrás-hiányos Ft-hitelek) hibrid pénzügyi termékek, a szerződések mellékletét képező ÁSZF-ek sem tartalmazzák, és nem ezt az atipikus hitelviszonyt írják le.

És a bankok kárt okoztak, a pénzügyi termék ilyen jogellenes termékértékesítési pénzszolgáltatási szerződéseikkel. És ez okozati összefüggésben következett be a szerződéskötéssel. Az elsőfokú bíróság a bizonyítás során ennek a hibrid jogviszonynak a valóságát tárta fel, a benyújtott bizonyítás, és a kirendelt szakértő által.

És a bizonyítás során nyilvánvalóvá vált milyen aljasságot igyekszik elleplezni a Kúria.

Idézünk egy minap kézbekapott ítéletről. Akinek van szeme, láthatja:




Szólj hozzá

Hozzászólás