ISMERETLEN DOKUMENTUMOK A KÚRIA ELŐTT!

Ismét a Kúria elé kerülnek a devizaügyek

Ma benyújtja a Kúriához a devizaügyek két új, eddig ismeretlen dokumentumát a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. A társadalmi szervezet azt várja, hogy a bírák módosítsák decemberi jogegységi határozatukat, a nyitott kérdéseket pedig mielőbb zárják le. Az Alkotmánybíróság – ugyancsak ma – a kormány indítványára megkezdi a devizaszerződések alapjogi vizsgálatát.

Lényegesen befolyásolhatja a devizaügyek megítélését az elmúlt napokban előkerült két új dokumentum – véli a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Ifjabb Lomnici Zoltán, a társadalmi szervezet jogi szakértője a Magyar Nemzetnek azt mondta, a sajtónak már bemutatott iratokat ma eljuttatják a legfőbb ítélkező fórumhoz. A jogász úgy nyilatkozott: az egyik nagy hazai bank által korábban kibocsátott ajánlattétel és egy másik hitelintézet szerződése azt igazolja, hogy a devizaalapú kölcsönök mögött valójában nem volt devizafedezet. Az erről szóló iratokat pórul járt ügyfelek juttatták el a devizahitelesek ügyét felkaroló társadalmi szervezethez. A szakember úgy véli, a hajdani hitelszerződések alaptalanul hárították a kockázatot az ügyfelekre.

A parlament léphet

Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

 

A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.

A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.

A CÖKA azt kéri a bírói testülettől, hogy az újabb iratokat és az utóbbi időkben meghozott ítéleteket figyelembe véve módosítsa decemberi jogegységi határozatát. Szeretnék azt is elérni, hogy a Kúria ne várjon Luxembourgra, hanem a jogszabályi felhatalmazás alapján mielőbb válaszolja meg a nyitott kérdéseket. A társadalmi szervezet szerint ez annál is sürgetőbb, mert április végén lejár a kilakoltatási moratórium, és sok családot fenyeget az a veszély, hogy otthontalanná válik.Az alapítvány jogi szakértője beszélt arról is, hogy várakozással tekintenek az Alkotmánybírság (AB) ma kezdődő tárgyalása elé. Úgy vélik, fontos lenne, hogy az alkotmányvédő testület megállapítsa: nem sértené az alaptörvényt, ha az Országgyűlés jogszabállyal módosítaná a devizahitel-szerződések egyes feltételeit. Korábban, 1991-ben erre már volt példa, és azt a megoldást a társadalmi szervezet ma is követhetőnek tekinti.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a kormány novemberben kereste meg az Alkotmánybíróságot. A kabinet azt kezdeményezte: az AB értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, és adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések, különösen a megállapodásoknak az a kikötése, amely lehetővé teszi az egyoldalú kamatemelést, az árfolyamrés megállapítását és azt, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítsák. Egyelőre nem tudni, mikor dönt az AB az ügyben.

Per Horvátországban

Uzsorakölcsön nyújtása címén büntetőjogi feljelentést tesznek osztrák hitelszövetkezetek ellen azok horvátországi károsultjai – írta szombati számában a Vecernji list című horvát napilap. A cikk szerint a károsultak egyesületbe tömörültek, amelyet Stopbanknak neveztek el. Az egyesület felmérése szerint 2003 óta Horvátországban mintegy húszezer ember vett fel záloghitelt az érintett osztrák cégektől, amelyek ráadásul az ismert pénzintézet, a Raiffeisen Bank nevét használták. A károsultak harmada állítólag már el is veszítette a hitel zálogául felajánlott ingatlant.

Forrás: MNO

Szólj hozzá

Hozzászólás

Read previous post:
"DEVIZA"-"HITELEK"-AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÉTFŐN TÁRGYALJA
“DEVIZA”-“HITELEK”-AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÉTFŐN TÁRGYALJA

Az Ab főtitkára elhúzódó tárgyalásra számít. Hétfőn a 98 százalékos különadó is téma lesz. Az Alkotmánybíróság (Ab) következő, január 27-i...

MEGBUKTAK A KÚRIA ÉRVEI ?
MEGBUKTAK A KÚRIA ÉRVEI ?

Megdőlhetnek a Kúria érvei  Két olyan hitelszerződés jutott a Civil Összefogás Fórum birtokába, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a Kúria vonatkozó...

Close