HOPPÁ – A TELJES SZERZŐDÉS SEMMISSÉGÉRE JÓ OK VAN!

HOPPÁ – A TELJES SZERZŐDÉS SEMMISSÉGÉRE JÓ OK VAN!

Olvasd és értelmezd! Ha kell, kétszer is olvasd el! Mondd el, hogy mi a véleményed!


Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda – Néhány ügyvéd, akik az interneten is megosztják tapasztalataikat, arra hivatkoznak, felperesként reménytelen pert indítani a bankok ellen a devizás szerződések teljes semmissége iránt, így ők azt választják, hogy csak az okirat egyes pontjait tartják tisztességtelennek, és azt támadják.




Én felfogni nem tudom azt, hogy miért nem állítják a perekben a felperesek a teljes szerződés semmisségét, akikor erre jó ok van.

A PKKB ma kézbesítette részemre azt a Raiffeisen Lízing elleni ítéletet, melyben az egész szerződés semmisségét deklarálván kötelezték az alperest mintegy másfél millió forint megfizetésére.

 

Az indokolás halálosan egyszerű, habár az alperest képviselő ügyvédek ezt nem nagyon értik.

A felperes azt állította, tett az alperes szóban egy ajánlatot a meghatározott forint kölcsönösszegre, a futamidőre, a kamatra és a havonta fizetendő forint összegre. A felperesi fogyasztó ezt az ajánlatot elfogadta és elfogadását szóban, változatlan tartalommal közölte is a szolgáltatóval. A szerződés így létre is jött.

A már eképpen létrejött szerződést írásba kellett volna foglalni, mely elmaradását állította a felperes, így a szerződés érvénytelen.




Az alperes azzal védekezett, hogy csatolt egy okiratot, melynek elnevezése "kölcsönszerződés", és annak alapján állította, hogy nem adtak ajánlatot, nem történt elfogadás, a szerződés maga az okirat. Mondjuk ez utóbbi érvelését kibontani nem volt képes.

A bíróság bizonyítási eljárást folytatott le. Az okiratot kellett górcső alá venni, hiszen azt állította a felperes, az okirat tartalma nem egyezik a felek konszenzusával, egyező akaratnyilvánításával.

Az okiraton jól láthat, hogy az alperes képviseletében egy "K" kezdőbetűvel rendelkező valaki írta alá, ám az alperes felsorolta azon személyek körét, akik jogosultak voltak egy okiratot aláírni, jognyilatkozatot közölni. Csakhogy azok között nem volt "K" kezdőbetűvel senki.

loading…


A bíróság több ízben felszólította az alperest, hogy világosan és egyértelműen jelölje meg azt a személyt, aki képviseletében eljárt. Az alperes nem mondott semmit.

 

Az ítélet kinyilvánította, hogy az okirat nem képes bizonyítani a felperes által állított szóbeli szerződés ellenkezőjét, így a bizonyítási tehernek nem tudott megfelelni az alperes. Maradt a szóbeli szerződés, mely ugyan létrejött, de nem foglalták azt írásba, így a szerződés semmis.

A semmisség miatt azt kellett kiszámolni, hogy a szolgáltatott (folyósított) forint kölcsönből mit törlesztett vissza a felperes. A befizetéseket értéknaponként kellett elkülöníteni szerződéses kamatra és tőkére, így kiderült, a felperes jelentős túlfizetésbe került. A túlfizetett összeget kellett visszatérítenie az alperesnek.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Jómagam nagyon örülök annak, hogy a PKKB el nem fogadható ítélkezési gyakorlatával ellentétes, kedvező döntés született. Ám hiányolom, hogy a bíróság nem bírált el minden kereseti kérelmet, így a szerződés jóerkölcsbe ütközését sem. Ha nem merít ki a bíróság minden kereseti kérelmet, akkor bizony lehetséges, hogy hatályon kívül helyezik az ítéletet.

loading…


P.S.

Köszönöm a gratulációkat, de kérem, hanyagolják ezt, mert nem a fényben való fürdőzés a célom.

Azt szerettem volna bemutatni, hogy ezekben a szerződéses jogvitákban, kötelmi jogi perekben nem az a jó út, hogy valaki megváltsa a világot valami számviteli matekkal, vagy uniós csavarral. Tök egyszerű bizonyítást kell, lehet lefolytatni. – Dr. Marczingós László Ügyvédi Iroda.

loading…



Szólj hozzá

Hozzászólás