HOL VOLT, HOL NEM VOLT DEVIZA – TÉVEDÉSBE EJTÉS, TÉVEDÉSBEN TARTÁS


Ti küldtétek – Patkai László

Magyar Bankszövetség fogalomtár! " Deviza alapú hitel / kölcsön

 

A hitel/kölcsön összegét, a hitelező devizában (pl. EUR, CHF, USD, stb.) tartja nyilván, forintban vagy devizában folyósítja, a törlesztőrészletet devizában állapítja meg és az adós a fizetési kötelezettségét forintban teljesíti.




A hitelező a szerződésben meghatározott árfolyam alkalmazásával számolja el a törlesztést." Akkor leht értelmezni!!! Kinek tűnik fel valami??? Segítek.

„A hitel/kölcsön összegét, a hitelező devizában (pl. EUR, CHF, USD, stb.) tartja nyilván,” Tudom ez nehéz kérdés, első olvasásra, de érdemes megérteni amit leírtak! 

A lényeg, hogy a KÖLCSÖN ÖSSZEGÉT TARTJÁK NYÍLVÁN DEVÍZÁBAN ÉS NEM A KÖLCSÖN ÖSSZEGE A DEVÍZA!

Tehát az igényelt és átadott forintot kellene nyilvántartani devizában a banknak. Ami azt jelenti, hogy a forint tökéből kéne visszaszámolni az aktuális deviza értéket, és nem fordítva ahogyan a bank teszi! Ezért nem is lehet a DEVÍZA a KÖLCSÖN ÖSSZEGE, csak egy nyilvántartás alapja lehet a deviza.

Így semmilyen PÉNZVÁLTÁST, valuta-deviza kereskedést, ingatlan bejegyzést nem lehet a DEVÍZÁVAL csinálni!

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Azért érdekelne, hogy a bankszövetség ilyen pofátlanul ezt a fogalom meghatározást kirakja az oldalukra, és megcsinálja a „forintosítást” is ennek képében, úgy hogy sosem létezett deviza! És ezt meg tudták etetni a „MAGYAR” kormánnyal és bírósággal! Azt hiszem a világtörténelem legnagyobb csalása és lopása ez!




Persze lehetne tovább boncolni, hogy a kinek van olyan szerződése amiben az árfolyam rögzítve van. „hitelező a szerződésben meghatározott árfolyam alkalmazásával számolja el a törlesztést” „törlesztőrészletet devizában állapítja” Érdekes így olvasva!

* Vagyon elleni bűncselekmények

A büntetőeljárások túlnyomó többsége a vagyon elleni bűncselekmények miatt indul jelenleg is. Az ide tartozó bűncselekmények jogi tárgya a vagyoni jog, ebből következően valamennyi törvényi tényállás annak a társadalmi igénynek tesz eleget, hogy a vagyoni jogviszonyokat ért támadásokkal szemben védelmet nyújtson. Ezen bűncselekmények közös jellemzője, hogy csak szándékosan követhetőek el.

Csalás

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A bűncselekmény jogi tárgya a vagyoni jogosultságok. A bűncselekmény sértettje az, akinek vagyonát a jogsértő cselekmény károsítja, de nem mindig esik egybe azzal, akit megtévesztenek. 
A cselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedés lényege, hogy a passzív alany tudatában nem az objektív valóság tükröződik vissza, vagy a valóság nem teljesen tükröződik vissza.




A két elkövetési magatartás közötti leglényegesebb különbség:
1.    a tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában;
2.    a tévedésben tartás esetén az elkövető magatartásától teljesen függetlenül már kialakultak ezek a téves elképzelések, amelyeket az elkövető felismer, azonban valótlanságukról a passzív alanyt nem világosítja fel.
Ennek megfelelően a tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg. Vannak olyan esetek, amikor a passzív alany felvilágosítása – szerződéses viszony vagy egyéb erkölcsi, etikai követelmények, a jóhiszeműség, a tisztesség elve alapján – kötelező lenne.
A bűncselekmény eredményeként a csalás befejezetté válik, ha az elkövetési magatartás következtében valakinek vagyoni kára keletkezik.

* idézet: Dr. Kovács Tamás Ügyvédi iroda.

Szólj hozzá

Hozzászólás