HÁT EZ DÖBBENET – DR. LÉHMANN GYÖRGY

Ügyvédi hivatás szégyenéről

Egy devizakárosult levele az oldal alján. Olvasd el!

Tudom, hogy néhányszor már leírtam azt, hogy nem mindig volt olyan az ügyvédi kar erkölcsi állapota hazánkban, mint amilyenné vált az alábbi, hozzám érkezett levélből megállapíthatóan. Hiszen 1848-ban magyar ügyvédek akár életüket is készek voltak a hazáért áldozni ahelyett, hogy ügyvédi tevékenységük gyakorlásából származó jövedelmük gyarapításán törték volna a fejük. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Vagy 1956 októberében, amikor az utca teljes szélességében vonultak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatói és tanári Kara, akkor sem megszerezhető ügyvédi jövedelmeken, vagy a netadónak megfelelő szintű akkori tiltakozáson törték fejüket, hanem kizárólag a jogtalanság, az igazságtalanság miatt veszélyeztették további tanulmányuk elvégzését, illetve akár az életüket is. A Haza érdekében.

Azután eljött a jelenlegi, bankok általi több millió magyar adós kifosztását eredményező törvénytelen állapot, melyhez a Köztársasági Elnök, valamennyi Országgyülési képviselő és az Alkotmánybíróság nyilvánvaló cinkossága, bűnpártolói jellegű magatartása nélkül az ország  a jogállamiság teljes felszámolása mellett nem juthatott volna el.

Mert ugye joggal felmerülhet minden tisztességes magyar emberben az, hogy ha a kérelmemre

küldött, Európai Bizottság előtti panaszeljárás elrendelésére vonatkozó, hozzám intézett értesítés szerint az adósok kifosztásának véglegesítését szolgáló 2014. évi XXXVIII. törvénnyel kapcsolatosan az Európai Bizottság Elnöke megbízásából azt írják, hogy

„A levelében megfogalmazott érvek előzetes értékelése alapján úgy tünik, hogy valóban az uniós jog helytelen átültetésére vagy értelmezésére vonatkozó, tagállammal szembeni panasz esete áll fenn.”

akkor a bűnpártolói jellegű magatartású fentieknek miért nem merült fel semmi probléma

Hiszen az udvarias levél egyéb részeit is figyelembe véve megállapítható az, hogy az említett törvénnyel sikerült a magyar jogalkotásnak legmélyebb szintjére süllyedni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés akadályozásával a tisztességtelen fogyasztói szerződések vonatkozásában, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének semmibevételével.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Meggyőződésem az, hogy hazánkon kívűl minden Európai ország egyetlen valamirevaló jogásza sem hiszi el azt, hogy van olyan Európai Uniós ország, ahol valamennyi Országgyűlési képviselő támogatásával, a Köztársasági Elnök jóváhagyásával, valamint az Alkotmánybíróság tudomásulvételével olyan törvényt fogadtak el 2014. július 4-én több millió magyar ember szándékos tönkretétele céljából, mely törvény szerint az Európai Bizottsági levélből idézve

„…a kormány olyan jogszabályi rendelkezést vezetett be, amely a bíróságoknak utasítást ad a tisztességtelen szerződési feltételek tárgyában folyamatban lévő összes eljárás felfüggesztésére.”

Még azt sem lehet ezekről cinkostársakról mondani, hogy esetleg elnézték a törvény elfogadását, és ők úgy gondolták, hogy ez a törvény rendben van.

Nem lehet mondani, hiszen a mellékletben látható, az Európai Bizottság Elnökének véleményével azonos tartalmú Fővárosi Ítélőtáblai végzésből látták azt, hogy a törvény az Alaptörvényben megfogalmazott alapvető jogokat megsértette.

Ez az Ítélőtáblai végzés mint jól látható 2014. szeptember 29-én készült el, és került az Alkotmánybírósághoz, azaz ettől kezdve a cinkostársak gondatlansága kizártnak mondható.

 

Mondja meg valaki nekem azt, hogy 2014. szeptember 29-től a végzés ismeretében bármelyik parlamenti képviselőt, vagy Köztársasági Elnököt mi akadályozta abban, hogy helyettem Ő forduljon az Európai Bizottsághoz korábbi hibáját kiküszöbölve panaszeljárás megindítása céljából.

Semmi. Ehelyett valamennyien nyilvánvalóan abban bíztak, hogy a több millió magyar ember kifosztása megközelítőleg 2-3 éven belül beteljesedik, ez már nem akadályozható, és kártékony magatartásuk ellenszolgáltatásáért sorba állhatnak egy általam nem ismert, de minden bizonnyal létező valamilyen kasszához. Másképp ez fentiek ismeretében nem elképzelhető.

Ebben a sajnálatos időszakban természetesen a magyar ügyvédekre iszonyatos felelősség hárul.

Mert többségében ők azok, akik a hatalmi elit közvetlen közelében nem tevékenykednek, erre tekintettel megfelelő jogi képzettséggel több tízezren segíthetnének adósi honfitársaikon önzetlenül az Európai Bírósági irányelvekre és Európai Bírósági döntésekre figyelemmel.

Bíztam abban, hogy többségük nem hal éhen akkor, ha ezt a csekély segítséget az adósoknak, honfitársaiknak nyújtják és megdöbbenve tapasztalom azt, hogy az áldozatkész ügyvédek bizonyára mind éhen halnak önzetlen segítségnyújtás esetén, míg a többi  segítségnyújtás helyett az elérhető pénz megszerzését többre becsüli, mint azt, hogy az iszonyú pusztítás akadályozásában részt vegyenek.

Ők tudják.

Ellenben azt már végképp nem találom elfogadhatónak, hogy úgy járjanak adósmentési tevékenységüket reklámozva az adósoktól elvállalt peres eljárásokkal kapcsolatosan ügyvédek, mint ahogy a hozzám érkezett alábbi adósi levélből kiderül.

Ha jól látom, három ügyvéd tevékenységéről ír nekem az adós, és kér tőlem segítséget.

Ennek a segítségnek egyenlőre a közvetlen akadálya az, hogy a levélből nem tudom azt, hogy a levélben említett ügyvéd részére még megbízása létezik-e az adósnak. Ha igen, akkor nem járhatok el.

Ha pedig már megszüntetésre került ügyvédi megbízás, akkor még mindig dohogok azért, mert a korábban megbízott ügyvédek által megszerzett jelentős haszon után úgy szeretnék valódi segítséget nyújtani, hogy közben pénzszerző ügyvédek helyett mégis csak elvégzem az adós számára ingyenesen azt, amit a pénzszerzőknek kellett volna. Egyszóval a pénzszerzők akár hülyének is nézhetnek az ő erkölcsiségük alapján.  

Egyébként  bízom abban, hogy azok az ügyvédek, akiknek nevét a levélben letakartam, felismerik azt, hogy róluk van szó és szívesen venném azt, ha a levél tartalmát bármely tekintetben cáfolnák nyilvánosságra hozatal végett.

Mert ugye nekem sem nagy öröm az, hogy a jelenlegi ügyvédi társadalom nagy része lehetségesen ilyen.

Siófokon 2015. április 14. napján.  Léhmann György

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás