HARC A DEVIZAKÁROSULTAKÉRT-FELJELENTÉS A BÍRÓ ELLEN!

Dr. Gráner Zsófia Fővárosi Törvényszéki Bíró elleni feljelentési iratomat az alábbiak szerint fejeztem be.


A többi, az ügy körülményei az összefoglaló után olvasható feljelentési iratomból állapítható meg.

Léhmann György, Siófokon 2017. augusztus 5. napján.

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

Fentiekben ismertetett eljárást a Fővárosi Törvényszéken szervezetten végzik.

Ezt bizonyítja az, hogy a mai napig Dr. Gráner Zsófia bírónak 31.G.41.134/2014/5. számú fenti végzésén kívűl eddig Dr. Baksa Ákos Imre bírósági titkár 46.G.43.777/2014/9. számú, Dr. Illés Katalin bírósági titkár 46.G.42.273/2014/6, 46.G.42.342/2014/7, 46.G.42.343/2014/7. számú azonos tartalmú végzésekben 50-50.000 összesen 250.000.-Ft. bírságot szabtak ki velem szemben.



További bírságolásaim pedig néhány héten belül az alábbi ügyekben már részemre megküldött azonos tartalmú hiánypótlási végzések miatt várható:

46.G.41.863/2014/5  46.G.41.831/2014/5   46.G.41.926/2014/5  46.G.41.952/2014/5  46.G.44.645/2014/4  46.G.42.315/2014/6  46.G.40.308/2015/4   46.G.42.877/2014/6  46.G.42.379/2014/4  46.G.42.766/2014/5    46.G.42.971/2014/4  46.G.43.183/2014/4   46.G.43.200/2014/8  46.G.43.122/2014/4  46.G.43.689/2014/3   46.G.43.810/2014/3   46.G.41.863/2014/7   46.G.42.315/2014/8  46.G.43.963/2014/5  46.G.43.923/2014/3   46.G.43.748/2014/4   46.G.41.926/2014/7   46.G.43.775/2014/3  46.G.41.831/2014/7   46.G.43.677/2014/3   46.G.43.962/2014/3   46.G.43.680/2014/3  46.G.43.938/2014/3   46.G.43.342/2014/4   46.G.40.308/2015/6  46.G.43.338/2014/4  46.G.44.645/2014/6   46.G.43.333/2014/4   46.G.43.040/2014/7   46.G.43.343/2014/4   46.G.42.754/2014/4   46.G.43.233/2014/4    46.G.42.812/2014/4   46.G.43.132/2014/4   46.G.43.344/2014/4  

46.G.44.351/2014/4   46.G.42.425/2014/13  46.G.44.770/2014/3  46.G.44.771/2014/3   46.G.44.815/2014/4   46.G.44.815/2014/4   46.G.44.661/2014/3   46.G.41.104/2015/3   46.G.44.814/2014/3   46.G.44.198/2014/3   46.G.44.133/2014/4   46.G.41.295/2015/3  46.G.41.233/2015/3   46.G.41.234/2015/3   46.G.41.276/2015/5   46.G.41.228/2015/3   46.G.41.261/2015/3   46.G.40.771/2015/4  46.G.41.123/2015/3   46.G.40.740/2015/4  

46.G.40.630/2015/4   46.G.40.583/2015/4    46.G.40.599/2015/4   46.G.40.841/2015/4   46.G.40.633/2015/4  

46.G.40.956/2015/4   46.G.40.593/2015/4   46.G.40.595/2015/4   46.G.40.657/2015/4   46.G.40.973/2015/4    46.G.40.524/2015/3   46.G.44.560/2014/3    46.G.41.617/2015/3   46.G.44.865/2014/3   46.G.41.326/2015/3   46.G.41.245/2015/3  46.G.41.230/2015/3   46.G.41.246/2015/3   46.G.40.904/2015/4   46.G.40.410/2015/3   46.G.40.105/2015/3   46.G.40.250/2015/3  46.G.41.244/2015/3    46.G.41.400/2015/3   46.G.44.935/2015/3   46.G.40.937/2015/4   46.G.44.818/2014/3  46.G.40.525/2015/3    46.G.40.789/2015/4   46.G.40.385/2015/3  46.G.40.544/2015/3   46.G.40.713/2015/4   46.G.40.395/2015/9   46.G.40.598/2015/4   46.G.40.865/2015/7   46.G.40.792/2015/4   46.G.40.534/2015/4   46.G.40.594/2015/4   46.G.40.686/2015/4   46.G.40.686/2015/4   46.G.40.509/2015/3   46.G.40.680/2015/4  

Ez összesen 102. db. olyan ügy, melyben legkésőbb szeptember hónapban összesen 5 millió egyszázezer forint, vagy ezt meghaladó mértékű bírságolásom várható ugyanolyan okoknál fogva, mint amilyen okoknál fogva Dr. Gráner Zsófia törvényszéki bíró alaposan gyanúsíthatóan elkövetett.

Természetesen világos a szándék a Fővárosi Törvényszék szervezett eljárásában.

Mindenáron akadályozni az alperesi bankok érdekében azt, hogy az Európai Unió Bírósága előtt C-51/17 szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban várható ítélet alkalmazhatóságát a magyar nemzeti bírósági eljárásokban.




Meggyőződésem az, hogy néhány hónapja észlelték a bankok azt, hogy sokmilliárd forint jogtalanul elszedett pénzt kell várhatóan visszaadni a károsult adósoknak, és abban az esetben, ha sikerül az adósokat meggyőznöm arról, hogy minden bizonnyal a DH-s törvények alkalmazhatatlanok lesznek abban a pillanatban, mihelyt az Európai Bíróság ítéletet meghozzák, akkor a banki jogtalan követelések behajtása megnehezül. Emiatt alapvető feladatuknak vélik azt, hogy az általam képviselt perekből bármilyen módon, de legyek eltüntetve.

Ehhez az eltüntetésemhez nyújt fenti bírságolási eljárással a Fővárosi Törvényszéknek egyes bírái és alkalmazottai segítséget bízva abban, hogy ki tudja miért, de sérthetetlenek maradnak a segítők bármiféle bűncselekmény elkövetése esetén is.

Ily módon megállapítható az, hogy az elkövetett bűncselekmény korrupciós bűncselekmény.

Számítok arra, hogy a fentiekben felsorolt 102 db, bűncselekmény elkövetésére előkészített ügyeken túl feltehetően még több száz ügyben azonos módon fognak eljárni 1-2 hónapon belűl, és ezért

k é r e m

Központi  Nyomozó Főügyészséget arra, hogy a felsorolt és jövőben induló ügyben hivatalból eljárni szíveskedjék a tényállás azonosságára tekintettel.

Feljelentésemet ezekre ügyekre, illetve Dr. Baksa Ákos Imre és Dr. Illés Katalin gyanúsított általi ügyekre is ezennel előterjesztem.

Siófokon 2017. augusztus 5. napján. Tisztelettel: Dr Léhmann György sértett 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. alatti lakos.

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

Devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések részbeni érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárások vitelét ügyvédi megbízás alapján 2012. májusa óta folyamatosan vállalok.

Elsőfokú eljárásban a Polgári Perrendtartás 23. § 1. bek. k. pontja alapján ezeket az ügyeket  Törvényszék tárgyalja, mely tényre tekintettel az eddig eltelt több mint öt év alatt elsősorban a Fővárosi Törvényszék előtt több ezer ilyen eljárást kezdeményeztem.

Ilyen mennyiségű perhez szükséges keresetlevelet természetesen blanketta formában készítettem úgy, hogy a per jogalapját egységesen a következők szerint határoztam meg:




„Figyelembe véve a Luxemburgi Bíróság C-472/10 számú, 2012. április 26-án előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletének alábbi megállapításait

3. Az irányelv  – 93/13 EGK Irányelv –  preambulum bekezdése kimondja:

„mivel a szerződéseket egyszerű, érthető nyelven kell megfogalmazni; mivel a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy megismerhesse az összes feltételt; […]”

illetve

„5. Ezen irányelv 3. cikke előírja:

„(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

meghatározást is, és az alábbi

28. Következésképpen az irányelv 3. cikkének értelmében vett „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF eladó vagy szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.

illetve az ítélet rendelkező részéből

„Ezen értékelés keretében e bíróságnak a fogyasztói szerződésekben foglalt általános feltételek között – amelyeknek a vitatott kikötés részét alkotja – szereplő valamennyi kikötés, valamint a szóban forgó általános feltételekben előírtakat esetleg meghaladó jogokat és kötelezettségeket előíró nemzeti szabályozás fényében azt kell megvizsgálnia, hogy a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak változtatásának okait vagy módját egyértelműen és érthetően fogalmazták‑e meg, illetve – adott esetben – azt, hogy a fogyasztók jogosultak‑e a szerződés felmondására.”

rendelkezést, akkor figyelemmel a Ptk. 209. § és 209/A §-okra valamint a 2/2011. PK Véleményre is megállapítható, hogy a fentiekben idézett, kölcsönszerződés okiratokba foglalt egyoldalú szerződésmódosítási banki jogosultságra vonatkozó szerződési feltétel semmis.”

A mai napig nem változtattam az általam indított ilyen perek keresetlevele jogalapjának meghatározásán annak ellenére, hogy az Európai fogyasztóvédelmi rendelkezéseke előttem nyilvánvalóan figyelmen kívűl hagyva a 2014-ben hozott XXXVIII., XL. és LXXVII. számú magyar törvények a devizában nyilvántartott forintkölcsön magánjogi szerződésekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az adósok számára egyértelműen hátrányosan határozták meg. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése és egyebek miatt 2014-ben panasszal fordultam az Európai Bizottság Elnökéhez, és kérelmemmel egyetértve jelenleg is folyik a panaszeljárás az alábbiak szerint:

A 2014-es magyar – DH-s – törvények rendelkezéseit az alábbi Európai Bírósági ítéleti rendelkezések alapján hagyom figyelmen kívül minden részleges érvénytelenség megállapítása iránti peremben a mai napig:

„A nemzeti bíróság általi eltekintés a közösségi joggal ellentétes törvény alkalmazásától”

loading…


A 106/77. sz. ügyben,

a Bírósághoz a Pretore de Susa (Olaszország) által az EGK-Szerződés 177. cikke alapján benyújtott, az e bíróság előtt

az Állami Adóhatóság és

Simmenthal Részvénytársaság (székhelye: Monza)

között folyamatban lévő eljárásban az EGK-Szerződés 189. cikkének értelmezésére, és különösen a közösségi jog és az esetleges ellentétes nemzeti törvényi rendelkezések ütközése esetén a közösségi jog közvetlen alkalmazandóságának következményeire vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

18     Annak elismerése ugyanis, hogy azok a nemzeti jogalkotási aktusok, amelyek jogtalanul behatolnak a Közösség jogalkotói hatásköre alá tartozó területre vagy más módon összeegyeztethetetlenek a közösségi jog rendelkezéseivel, bármiféle jogi hatással rendelkeznének, a tagállamok által a Szerződés értelmében feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek tényleges jellegének tagadását jelentené, és ezáltal a Közösség alapjait kérdőjelezné meg.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

24     Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a közösségi jogi rendelkezéseket – hatáskörének keretei között – alkalmazni hivatott nemzeti bíróság köteles biztosítani e normák teljes érvényesülését, szükség esetén – saját hatáskörénél fogva – anélkül

eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene, vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék”.

Fellebbezési jog kizárására tekintettel kénytelen voltam tudomásul venni mindenkor azt, hogy az első DH-s törvénynek hatálybalépésétől kezdődően – 2014. július 4-től – minden peres eljárásomat felfüggeszti az eljáró bíróság annak ellenére, hogy a felfüggesztés alapjául szolgáló jogszabály alkalmazása a perbeli fenti nyilatkozataim alapján a Polgári Perrendtartás alábbi rendelkezése alapján nem lett volna lehetséges

3. §10 (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.

loading…


(2) A bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.

Ez a megkérdezésem nélküli bírósági felfüggesztő végzés természetesen a legfontosabb eljárásjogi alapelv – rendelkezési jog – semmibevételét jelenti és jelentette ennek a jognak Kommentár által történt meghatározása szerint:

„Ez azt jelenti, hogy a bíróság olyan kérdésben, amelyre vonatkozóan a felek nem terjesztettek elő kereseti kérelmet, ellenkérelmet, avagy viszontkeresetet, nem dönthet.

A fél tehát a perbevitt anyagi jogai felől szabadon rendelkezik, mely szabadság a peranyag szolgáltatására is kiterjed, ezzel azonban később foglalkozunk, a tárgyalási elv tárgyalása kapcsán.”

Feljelentésemhez tartozó perben az alábbi végzéssel függesztették fel a peres eljárást 2014. július 29-én:

Felfüggesztő végzésben megjelölt jogszabályhely a következő:

„2014. évi XXXVIII. tv. 16. § (1) A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti – a 6. § (2) bekezdése szerinti közérdekű keresettel indított per és a 6. alcímben szabályozott per kivételével – azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) bekezdése vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

loading…


Ilyen előzmények után kezdődött meg peres eljárásaimban felfüggesztést követően a bírósági eljárások folytatására 2015. júliusától általában az alábbi, vagy ehhez hasonló tartalmú felhívással:

„A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy a megszüntetés következményére figyelmeztetés mellett harminc napon belül terjesszék elő az állított kötelmi jogi érvénytelenség polgári jogi jogkövetkezményeire is utaló kérelmet úgy, ahogy az az érvénytelenségi ok miatt kötelmi hatályát ki nem váltó árrész és egyoldalú szerződésmódosítás szerinti banki elszámolás adatait is figyelembe veszi. Az egyes elszámolási (törlesztési időszakokra vonatkozó és határozott számítással mutassák ki az igényelt jogalakítás tartalmát és mértékét. Határozzák meg a felek közötti elszámolás rendjét (a devizaárfolyam feltüntetésével), ellenőrizhetően előadva az elszámolás módját és matematikai levezetését.”

Ezekből a felhívásokból állapítható meg az, hogy a bíróságokat nem érdekelte a keresetleveleimben megjelölt jogalap, Polgári Perrendtartás 3. §-nál meghatározott kérelemhez kötöttség – rendelkezési jog – hanem kizárólag a 2014. évi DH-s, adósok jogfosztottságát eredményező törvények tartalmának megfelelően jártak elő. Ezért a most idézett bírósági felhívásokra válaszul blanketta formában egységesen és részletesen válaszoltam azt részletezve, hogy a DH-s törvények mellőzésével kérem az eljárás lefolytatását:

„Európai Bírósági ítéleti rendelkezések alapján ebben a perben is el kell dönteni T. Törvényszéknek azt, hogy hajlandó-e saját hatáskörében azokra kérdésekre válaszolni, amit az Európai Bírósághoz címezve megfogalmaztunk és hajlandó-e ezekre a kérdésekre válaszolva eldönteni azt, hogy a 2014. évi XXXVIII. sz, XL. sz. és LXXVII. sz. törvény egyes rendelkezései megfelelnek-e a 93/13. EGK. Irányelvében írtakkal, vagy sem,

vagy úgy dönt T. Törvényszék, hogy a fenti Európai Ítéleti rendelkezésből következően inkább megkérdőjelezi az Uniós Közösség alapjait azzal, hogy továbbra sem hajlandó az Európai jogi rendelkezéseket figyelembe venni.

Csak ezt követően lesz T. Törvényszék abban a helyzetben, hogy eldöntse azt, hogy volt-e értelme a felhívást felperes felé megtenni az közösségi jog értékelése nélkül, vagy inkább semmibe veszi az Uniós tagállamoknak Unióval kötött szerződés értelmében feltétel nélkül és visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségeket.

És a közösségi normákkal összeegyeztethetetlen nemzeti jogszabályok alapján hoz döntést.”

TOVÁBB A II. RÉSZHEZ

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás