HAMAROSAN NAGYON MEGNŐHETNEK A FORINTOSÍTOTT HITELEK TÖRLESZTŐRÉSZLETEI

A forintosítás után alig maradt olyan devizakárosult, aki úgy érezte, hogy valóban jól járt a parlamenti pártok „forintosítási” törvényével. Sokan csapdát sejtettek, és úgy érezték, hogy a parlament minden áron a bankokat védi, és a törvényeket úgy alakítja, hogy hosszú évekre, vagy évtizedekre a bankok fogságában tartsa az átvert károsultakat.




Akár 75 éves korodig is fizetheted a sápot!

 

Ezt támasztja alá a Portfolio alábbi cikke is.

170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg

Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.

Fontos tudnivaló!

A banki elszámolásnak köszönhetően elolvadt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámlákon lévő tartozásának 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka is – tudtuk meg tavaly júniusban. Mivel az elszámolás először ezeket tüntette el, a gyűjtőszámlákat már nem kell törleszteni, ehelyett azonban egy másik tartozás kezdett el halmozódni, ugyanis:

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/




hogy ne emelkedjen az árfolyamgát megszűnése miatt az árfolyamgátasok törlesztőrészlete, a forintosítási törvény mesterségesen a korábbi, tavaly januári szintben maximálta a törlesztőrészleteket (kivéve, ha az kamatváltozás vagy kombinált hitel miatt módosul). Csakhogy ez általában alacsonyabb a ténylegesen (a tartozás, a kamat és a futamidő alapján) fizetendő törlesztőrészletnél, így a különbözetet hozzá kell írniuk az ügyfél tőketartozásához a bankoknak, amit az árfolyamgát eredeti, 5 éves időszakának lejárta után, vagyis akár már 2017 tavaszától kell elkezdeniük törleszteni, mégpedig kamatos kamatostul, a hitel amúgy is megemelkedő (akkor már nem rögzített) törlesztőrészletével együtt. Az lép csak ki ebből a mesterséges rögzítésből, aki külön kéri ezt bankjától.

Ez a szabály most még kedvez a volt árfolyamgátasoknak, hiszen átmenetileg továbbra is alacsonyabb törlesztőrészletet biztosít az indokolthoz képest. Egyébként közgazdasági értelemben, jelenértéken számítva is mindegy elvileg, valaki kéri-e, hogy már most magasabb törlesztőrészletet fizethessen, vagy csak később vállalja az ennél még magasabb havi terhet. 1-3 év múlva azonban ettől függetlenül kellemetlen meglepetés forrása lehet ez, hiszen megugrik miatta a törlesztőrészlet, ha pedig 15%-nál nagyobb mértékben nőne miatta a havi teher, akkor a futamidőt is meg kell hosszabbítaniuk a bankoknak (legfeljebb az ügyfél 75 éves koráig). Különösen a futamidő-hosszabbítás írhat felül sok pénzügyi tervet, családi jövőt.

Néhány példa

A legjellemzőbb, frankhiteles esetekből indulunk ki. Mint ismert, az ő törlesztési árfolyamukat az árfolyamgát rendszerében korábban 180 forinton rögzítették, miközben a tényleges árfolyam 240-260 forint környékén bolyongott. A ki nem fizetett különbözet tőkerésze a gyűjtőszámlára került, kamatrészét pedig a bank és az állam fele-fele arányban elengedte. Jött azonban a forintosítás és az elszámolás: előbbi értelmetlenné tette az árfolyamgát rendszerét, utóbbi pedig a gyűjtőszámla eltüntetése mellett nagyjából olyan helyzetbe hozta az árfolyamgátasok többségét, mintha – hiteltől függően – valahol 180-250 forint között kellene tovább törleszteniük a korábbi tartozásukat (ne feledjük: az árfolyamgátasoknak először a gyűjtőszámlája tűnt el, és ha ez megtörtént, akkor csökkent az eredeti tőketartozás). Ha megszűnt volna a rögzítés, ez természetesen a törlesztőrészlet emelkedését okozta volna, ezért találta ki a kormány, hogy a korábbi 180-as árfolyamnak megfelelő szinten rögzíti a havi terheket. Ennek persze ára van.

Ez az ár akár elviselhetetlenül nagy is lehet. A korábbi tartozáshoz képest 180-as rögzített és – hiteltől függően -180-250 forintos árfolyamnak megfelelő elméleti törlesztőrészlet közötti különbözetnek ugyanis most már az egésze hozzácsapódik a tőketartozáshoz, ráadásul folyamatosan tőkésedik és kamatozódik is, amit aztán majd az árfolyamgát eredeti időszaka után kell elkezdeni törleszteni. Az alábbi táblázatban egy tízéves hátralévő futamidejű, 5%-os kamatozású, az elszámolás előtt 7 milliós tőketartozású hitelen mutatjuk be, mire lehet számítani. Ötféle ügyfelet és három esetet tartalmaz a táblázat, amelyet még tavaly agusztusban készítettünk (ezért az azóta bekövetkezett, a havi terheket némileg csökkentő kamatvágásokat még nem vette figyelembe): az ügyfelek abban térnek el egymástól, hogy mekkora könnyítést hozott nekik az elszámolás, az esetek pedig abban, hogy mikor lépnének ki alapesetben az árfolyamgátból/rögzítésből (mostantól 1, 2 vagy 3 év múlva).




Értelmezzük a táblázatot az A ügyfél példáján keresztül:

jelenleg az eddiginek megfelelő, 52 102 forintos rögzített törlesztőrészletet fizeti, de az elméleti havi terhe 70 534 forint lenne, vagyis a tőketartozásához havi 18 431 forintos különbözet kamatostul csapódik hozzá,

ha nem lép ki az illető a rögzítésből, akkor az 1. esetben (ha két év múlva jár le az árfolyamgátja) összesen 588 ezer forintos többlettartozást halmoz fel, ami két év múlva a rögzítés megszűnésének hatásával együtt 50%-kal dobná meg a törlesztőrészletetet,

mivel azonban a törvény szerint nem nőhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher, az új törlesztőrészlet a rögzítés után 59 918 forint lesz, a hátralévő futamidő pedig a jelenlegi 10 évről 13 évre nő,

ha viszont ezt el akarta kerülni az ügyfél, akár már tavaly nyáron kérhette a banktól a magasabb, 70 534 forintos törlesztőrészlet megállapítását, cserébe viszont nem nőtt a futamideje.

A rögzítés fenntartása esetén általában azok számíthatnak futamidő-hosszabbításra, akiknek az elszámolás révén 20%-nál kisebb mértékben csökkent az elméleti (rögzítés nélkül számított) törlesztőrészletük. Minél hosszabb hitelük hátralévő futamideje és minél rövidebb a rögzítésben eltöltött időszak, annál rövidebb a szükséges futamidő-hosszabbítás.

Fontos, hogy a fenti számításaink az egyszerűség kedvéért az esetleges kamatváltozások hatásai nélkül készültek tavaly agusztusban. A kamatváltoztatások a törvények alapján – a forintosított devizahitelek esetében – 3 havonta a Bubornak megfelelően változtathatnak mind az alacsonyabb (rögzítés alatti), mind a magasabb (abból már kivont) törlesztőrészleteken. Akik az elmúlt hónapokban egykori árfolyamgátas forinthitelesként élvezték a kamatcsökkentések hatását, nem mentesültek attól, hogy az árfolyamgát-szerződésük megkötésétől számított 5 év múltán ismét egy magasabb törlesztőrészlettel kelljen megbarátkozniuk.

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

Szólj hozzá

Hozzászólás