HAMAROSAN ÍTÉLET!”DEVIZA”-“HITEL” ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ASZTALÁN

Magyar vonatkozású devizahitel-ügy az Európai Bíróság asztalán – Április 30-án várható ítélet a Kásler-ügyben

Április 30-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság a magyar vonatkozású, devizahitelezéssel kapcsolatos Kásler-ügyben – jelentette be az unió luxembourgi székhelyű legfőbb igazságszolgáltatási fóruma.

Az ügyben Nils Wahl, a kijelölt főtanácsnok február 12-én terjesztette elő – a bíróságot egyébként hivatalosan nem kötő – szakvéleményét és indítványát. Ebben úgy foglalt állást: lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő.
 

A főtanácsnok szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők – és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.
 

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelv előírja, hogy az eladóval vagy szolgáltatóval kötött szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve. A szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, valamint az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelésére vonatkozó feltételt illetően az irányelv ugyanakkor előírja, hogy e feltételek tisztességtelen jellege nem vizsgálható, amennyiben ezek világosak és érthetőek.
Az ügy háttere, hogy 2008. május 29-én a Kásler házaspár devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A bank 14 millió 400 ezer forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették. A szerződés értelmében a Kásler házaspár tudomásul vette, hogy a nyújtott kölcsönön kívül annak ügyleti kamatát és kezelési költségét, valamint a késedelmi kamatot és az egyéb költségeket is svájci frankban határozzák meg.

 

A szerződés azt is kikötötte, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a kölcsönösszeg folyósítása napján érvényes vételi árfolyamán történik. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes törlesztő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási – tehát nem a vételi – árfolyamán kell meghatározni.
 

A Kásler házaspár a magyar bíróságok előtt megtámadta azt a feltételt, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztő részleteket az eladási svájci frankárfolyam alapján számítsa ki. Arra hivatkozott, hogy e feltétel tisztességtelen jellegű, mivel az a kölcsön törlesztésére az annak folyósításakor alkalmazott átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő.
A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria lényegében arra kérdezett rá az Európai Bíróságnál, hogy mikor tekinthető a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható.

A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
 

Nils Wahl főtanácsnok szerint a szerződési feltételek világosságának és érthetőségének lehetővé kell tennie a fogyasztó számára, hogy rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek segítségével módjában áll az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, a számára fakadó kockázatokat megítélni. Így a fogyasztónak nem csak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.
 

A szóban forgó kölcsönszerződésről Nils Wahl úgy vélekedik, hogy a szerződéses kikötések "világosan kifejezettnek tűnnek". Mindazonáltal úgy ítéli meg: kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet.

Jogi fórum

Szólj hozzá

Hozzászólás