HAMAROSAN EURÓPAI BÍRÓSÁGI ÍTÉLET – A KÖZJEGYZŐK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA!

Uniós ítéletre várunk "deviza"-"hitel" ügyben, célkeresztben a közjegyzők szerepe

 

Újabb fejlemény, hogy a közjegyzők hitelezésben betöltött szerepét is vizsgálja a luxembourgi bíróság

A cikk folytatása előtt egy rendkívül fontos tény:

A másik, luxembourgi bíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő ügyről se felejtkezzünk meg! Ez ugyanis alapjaiban változtathat meg minden "devizahiteles" fikciót, melyet a bakok, és a teljes politikum el akar fedni az átvert károsultak elől! Előzmények: Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult.
TÁRGY: – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.


Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak. Részlelek itt

 

"Akár már idén megszülethet az Európai Bíróság újabb ítélete a magyar devizahitelezés ügyében. A luxembourgi testület ezúttal a folyamat eddig nemigen vizsgált, ám lényeges eleméről, a közjegyzők közreműködéséről foglalhat állást.
Hónapokon belül a magyar devizahitelezés újabb fejezetéről mondhat ítéletet az Európai Bíróság. A luxembourgi székhelyű testület hamarosan arról fejtheti ki álláspontját, hogy az uniós szabályok alapján miképpen ítélhető meg a közjegyzők szerepe a devizahitelezés folyamatában.

Az Erste-ügyként emlegetett per részleteiről Lehóczki Balázs, az uniós bíróság sajtóosztályának munkatársa árult el kérdésünkre részleteket. Tájékoztatása szerint egy magánszemély 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt a pénzintézettől. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak. A dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. A végrehajtás megindításáért ugyanis – az irat miatt – a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, s indítványoznia az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének. A hitelfelvevő azonban úgy véli, a folyamat jogszerűtlen volt. Szerinte a közjegyzőnek – az uniós szabályok miatt – kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyet az év elején a Fővárosi Törvényszék utalta az európai fórum elé, azt tudakolva: megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a magyar szabály, amely lehetővé teszi a végrehajtás megindítását anélkül, hogy a kölcsönmegállapodást bármely hazai bíróság felülvizsgálta volna. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy az európai előírások kimondják: a bíróságnak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a szerződésében tisztességtelen kikötésre bukkan. Ezek alapján az Erste-ügyben az Európai Bíróság tulajdonképpen arról dönt majd, hogy – a közösségi rendelkezések szerint – elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Akár az is kiderülhet, hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.


Az ügy jelenlegi állásáról szólva Lehóczki Balázs közölte: az európai bírák most azt vizsgálják, hogy szükséges-e tárgyalást tartaniuk. A luxembourgi ítészek azt is eldönthetik, kikérik-e a főtanácsnok álláspontját, vagyis meghallgatják-e egy független szakember véleményét. – A bíróság az utóbbi időben más esetekben többször is eltekintett a főtanácsnok közreműködésétől, emiatt nem zárható ki, hogy ebben az ügyben is így tesz majd – mondta a bíróság munkatársa. Lehóczki Balázs hozzátette: könnyen meglehet, hogy az Erste-ügyben már az idén ítéletet hirdetnek.

Az Európai Bíróság eddigi döntései érdemi segítséget nyújtottak a hazai igazságszolgáltatásnak – s végső soron a törvényhozásnak – a devizaügy rendezésében. Kiemelhető: a Kúria még 2013 elején a Kásler-per kapcsán tett fel kérdéseket az uniós testületnek. Az idén áprilisban közzétett luxembourgi válaszok – a Kásler házaspár ügyének eldöntése mellett – utóbb alapul szolgáltak ahhoz a kúriai jogegységi határozathoz is, amely mentén a törvényhozás kialakította a júliusi első és a szeptemberi második adósmentő jogszabályt." – MNO

Szólj hozzá

Hozzászólás