HAMAROSAN “DEVIZAHITELES” PANASZ TÁRGYALÁSA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON!

HAMAROSAN "DEVIZAHITELES" PANASZ TÁRGYALÁSA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGON!

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

A Kúria meghozta döntését a számára fontos kérdésekben, a törvényhozás négy törvényt hozott a bankok által okozott devizahiteles problémák megoldása érdekében, hétfőtől pedig már küldik is a bankok százezrével az értesítőket az elszámolásokról és a módosult, forintosított szerződésekről. Törvény rendelkezett arról, hogy az adósok által indított pereket fel kell függeszteni. Ezáltal több mint 12.000 pert függesztettek fel a bíróságok.



Az elmúlt hónapokban gyorsított eljárásban tárgyalták a bíróságok azokat a pereket, melyeket a bankok indítottak az állam ellen. Több esetben az eljáró bíróság az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Ezekben az esetekben már döntött az AB.

Több száz adós szintén az AB-hez fordult panaszával, mivel szerintük a Kúria döntése, a meghozott törvények ellenkeznek az Alaptörvényben megfogalmazottakkal illetve az európai fogyasztóvédelmi elvekkel.

Az egyik legismertebb fogyasztóvédelmi egyesület, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) alkotmányjogi panaszát (1839 számú) az AB öttagú tanácsa február 23.-án elutasította.

Azért, hogy a PITEE panaszát a társadalmi súlyának megfelelően vegye figyelembe az AB, több százan beadták saját nevükben is ugyanazt a panaszt. Az AB nemcsak a PITEE panaszát utasította vissza, hanem a hozzá egyesített 388 (írd és mond: háromszáznyolcvannyolc) panaszt is.

Ilyen még nem volt Magyarországon!

Egy mozdulattal az AB 389 panaszt egyszerűen visszadobott, mert nem kívánt állításaival, kérdéseivel foglalkozni. Ez sajnos nem egyedi eset, az elmúlt hónapokban a most ismertetetten kívül tömegével utasította el az AB az adósok alkotmányjogi panaszát

A PITEE bejelentette, hogy az Emberi Jogok Bíróságához fordul. Nagyon valószínű, hogy hallunk még erről és nem hazai alkotmánybírók fognak dönteni, hanem az emberi jogokat jobban értékelő uniós bírók.

Miket kifogásolnak az adósok? Szerintük mi nem felel meg az alkotmányunknak?

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.  

Vannak panaszok, melyeket tárgyal az AB, ezekből megismerhetjük a felvetett problémákat. Most hétfőn, március 2-án már a második tárgyalást tartja az AB egy adós panaszával (1536 számú). Első alkalommal, február 16.-án, egy öttagú tanács tartott tárgyalást, most pedig a teljes AB ülésezik hétfőn.

Elég rövid ez az alkotmányjogi panasz, így könnyen elképzelhető, hogy döntés fog születni. A panasz lényege:

„Az Alaptörvény XXVIII cikk (1) bekezdése védi a panaszosnak azt a jogát, hogy bírósági keresetét az igazságszolgáltatás „ésszerű határidőn belül” bírálja el. A Bankmentő Törvény 16. §-a beavatkozik a bírósági ügymenetbe, és kötelezi a bíróságot arra, hogy az per menetét felfüggessze. A törvényi rendelkezés miatt a bíróság nem tud eleget tenni alkotmányos kötelezettségének a per ésszerű határidőn belüli lezárását illetően. Emiatt a Bankmentő Törvény 16. §-a alaptörvény-ellenes.”

„Az Alaptörvény XXVIII cikk (7) bekezdése védi a panaszosnak azt a jogát, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az eljárás felfüggesztése sérti a panaszosnak azt a jogos érdekét, hogy a keresetét a bíróság „ésszerű határidőn belül” bírálja el. A Bankmentő Törvény 16. §-a megfosztja a panaszost attól a jogától, hogy az eljárás felfüggesztése ellen jogorvoslattal élhessen. A Bankmentő Törvény 16. §-a emiatt is alaptörvény-ellenes.”

Az AB, ahogy általában szokta, kiegészítést kért a beadványhoz. Egy nagyon figyelemre méltó részlet a kiegészítésből:



„A fogyasztónak a per szünetelése alatt is teljesítenie kell a tisztességtelen feltételeket tartalmazó, valamint az érvénytelen szerződések alapján megemelt havi törlesztő részleteket. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogtalanul megemelt törlesztő részletet a fogyasztónak nem kell megfizetnie.

Mindemellett a pénzügyi intézménynek a felfüggesztés időtartama alatt is jogában áll a fogyasztóval kötött kölcsönszerződést felmondani olyan oknál fogva is, hogy az a tisztességtelenül megemelt törlesztő részletet nem fizeti meg.

A fogyasztónak tehát elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó, illetve az érvénytelen szerződések alapján rájuk terhelt kötelezettséget peres eljárás lefolytatásával a bíróság ésszerű határidőben meghozott ítélettel megszüntesse, a fogyasztói jogsérelmet orvosolja.”

„A fogyasztót ért jogsérelmet súlyosbítja az, hogy a 2014. évi XL. tv. 38. ~-a a megsemmisíteni kért törvényi rendelkezés módosítását célozza, miszerint a bíróság a felfüggesztett peres eljárásokat hivatalból 2014. december 31. napjától külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig ismételten hivatalból felfüggeszti. Ilyen körülmények mellett tehát a fogyasztó el van zárva attól, hogy ügyében ésszerű határidőn belül a független és pártatlan bíróság döntést hozzon. 2015. december 31-e olyan távoli időpont, hogy addig a már megindult peres eljárások jogerősen befejeződhetnének, ha a megsemmisíteni kért törvényi rendelkezés ezt nem akadályozza meg.”

Nagyon sok adóstól és banktól érkezett már eddig is panasz az AB-hez, melyek tárgyalása még el sem kezdődött, és a panaszok folyamatosan érkeznek. A tárgyalások és a meghozott döntések alapján derül majd ki, hogy a hétköznapi életben mit jelentenek olyan magasztos eszmék, mint „független és pártatlan bíróság”, „tisztességes és nyilvános tárgyalás”, „ésszerű határidő” és „bírósági döntés elleni jogorvoslati lehetőség”.

Hamarosan meg fogjuk tudni, hogy hazánkban mi erősebb, a Bankszövetség és a Kormány közötti paktum, vagy az Alaptörvényben és az uniós irányelvekben lefektetett elvek és az általános emberi jogok.

Az AB-hez beérkezett panaszok más alkotmányossági pontokat is sértettnek találnak, nem csak a most felsoroltakat. Teljesen bizonyos, hogy 2015 mérföldkő lesz Magyarország történetében és hosszú időre meg fogja határozni nem csak a mi, hanem gyermekeink, unokáink életét. Most dől majd el, hogy van-e még valami közünk a jogállamisághoz. Most dől el, hogy milyen AB döntésekre fognak majd hivatkozni a bíróságok a következő években, évtizedekben.

Nagy figyelemmel és érdeklődve várjuk az Alkotmánybíróság munkáját. MunkásokÚjsága  

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás