HA ÉN 60 MILLIÓVAL TARTOZOK A BANKNAK, AKKOR A BANK 250 MILLIÓVAL TARTOZIK NEKEM!

Nem adom a házamat, és te?

Én? Én adtam, sőt az autómat is, még egy kicsit büszke is voltam magamra, hogy milyen jól kijöttem a hitelcsapdából. Akkor, ott, jó üzletnek tűnt elbukni mindenem, csak felejtsük már el, azt a sokmillió tartozást.
Mert a bank az jó és nem akar nekem rosszat, csak a pénzét szeretné visszakapni és különben is, miért vettem fel hitelt…

Van egy ember, aki ezt másképpen gondolja, illetve vannak olyan emberek, akik ezt már másképpen gondolják, ők a sárgapólósok. Vezetőjükkel a Sevizások emblematikus arcával, Póka Lászlóval beszélgettem.

Az első benyomás fontos, számomra László szimpatikus, szemeiből derű árad, szeretet, empátia. Szavaiból eltökéltség, hit. Tökéletes mozgalmár figura, lehet kedvelni, rajongani érte, pártvezetőként azt mondanák rá karizmatikus. Annyiban különbözik az eddig megismert vezetőktől, hogy ő bizony az első sorban menetel, nem az a „fogjuk meg és vigyétek” típusú „forradalmár”. Bizonyította ezt azzal is, hogy legutóbb bevállalta a baracskai Büntetés végrehatási Intézetet is, minthogy az elveiből engedjen. A beszélgetésünk elején már összetegeződtünk, így a riport is ebben a szellemben zajlott le.




– Miért a sárga póló és mit jelent a fekete kendő a nyakban?
– Mert a többi szín már elfogyott, elhasználták a pártok. A fekete kendő pedig azt jelenti, hogy aki viseli, az bevállalja a rendőri intézkedéseket is, a kopaszokat, vagy bármit, amit velünk, illetve az akcióinkkal szemben kitalálnak.
– Keveset tudok a Sevizásokról, hogy indult?
– Először akkor rúgtam össze a port a bankokkal, amikor 2009-ben azt láttam, hogy bár a svájci frank forintra átszámított ára csökken, a törlesztő részletek nem változnak. Bementem a bankba és megkérdeztem miért van ez, azt mondták, kamatot emeltek, én meg nem fizettem.
– Mi lett a folytatás?
– 2012-ben végrehajtás, mondtam rendben, vigyék az egyik házamat, ők mindkettőt akarták, én egyiket sem adtam, kifeszítettem egy molinót a házra – „Nem adom a házamat!”. Ezt megosztottam az interneten és az emberek elkezdtek megkeresni, valahogy így indult.
– Mi lett a házakkal?
– Megvan mind a kettő!
-???
– Hát ez az! A bank azt mondja, tartozom nekik 60 millióval, erre én azt mondom, rendben, ti pedig tartoztok 250 millióval, számoljunk el! Ők számolják a kamatokat, a költségeket, stb. Én pedig számolom az engem ért veszteségeket, tönkrement vállalkozás, bírságok, romló élethelyzet, stb., hiszen ez mind abból adódik, hogy a banknak van egy jogtalan követelése velem szemben.
– Miért lenne jogtalan? Hiszen te vetted fel a kölcsönt, aláírtad a feltételeket.
– Igen, ez így volt! A kérdés az, hogy én megfelelő módon lettem-e tájékoztatva? Szerintem nem! Eleve a svájci frank felvételére buzdító reklámok félrevezetőek voltak, a másik pedig az, hogy a bankfiókban is félrevezettek, nem tájékoztattak megfelelően.
– Mire gondolsz?
– Nézd, én ingatlanértékesítéssel foglalkoztam, magam is segítettem hitelügyekben. Abban az időben azt a tájékoztatást kaptuk a bankoktól, hogy 1 millió forintra, 6.000,- törlesztőt kell számolni, de mélyebben mi sem láttunk bele a rendszerbe, de azóta én is rájöttem, hogy ezt nagyon másképpen kellett volna.
– Hogyan?




– Induljunk ki abból, hogy az átlag magyar pénzügyekben totál tájékozatlan, ráadásul könnyen átverhető a reklámokkal.
– Induljunk.
– Meggyőződésem, ha a svájci frankos hiteles időszakban megfelelő módon tájékoztatják az embereket, sokan nem vettek volna fel hitelt, tény, hogy a hitelügyintézők sem kereshettek volna annyit.
– Mit kellett volna mondaniuk?
– Amikor én rákérdeztem arra a hitelfelvételemnél, hogy mennyire változhat a kamat, akkor azt a választ kaptam, hogy hosszú ideje 160 forint körül mozog a svájci frank, ez maximum 175-180 forintig mehet fel, tovább nem.
– Ezt tanúsíthatom, anno nekem is ezt mondták!
– Szóval, ha nekem, akkor azt mondják, hogy – Kedves Póka úr, tény, hogy most a törlesztő részlete havi 50.000,- forint, de ez akár a duplája is, vagy a triplája is lehet, tudja ezt vállalni majd 3-4 vagy akárhány év múlva is? – akkor nem hiszem, hogy belevágok a hitelfelvételbe.
– Ezzel a kockázattal elvileg tisztában kellett volna, hogy legyünk!
– Elvileg igen, de én nem vagyok se banki, se hitelszakértő, nem nekem kell eldöntenem, hogy alkalmas vagyok a hitelre, vagy pedig sem. Mondok egy példát, elromlik az autód és elviszed autószerelőhöz, ő azt mondja ez és ez az autód baja, ennyibe kerül, vitatkozni fogsz vele?
– Nem, mert éppen ezért vittem szakemberhez.
– Ugye? Viszont, ha az autószerelő nem ért a munkájához, vagy átver és emiatt te balesetet szenvedsz, az kinek a felelőssége?
– Az autószerelőé.
– Erről van szó! Én azt mondom, hogy hitelügyben szakemberekhez fordultam, akik nem tájékoztattak megfelelően, ennek okán „balesetet” szenvedtem. Miért én fizessek?
– Akkor most mi a cél?
– Az, hogy a bankok kártalanítsák az átvert embereket.
– Ez lehetséges?

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

– Ha nem hinnék benne, nem csinálnám!
– Mit tanácsolsz azoknak, akik hasonló cipőben járnak?
– Nem szabad félni, mert nekünk van igazunk, árvertek minket.
– Figyelsz más történésekre is az országban?
– Természetesen igen, de ahol politikusok megjelennek, nekem ott nincs helyem.
– Mi a véleményed például az egészségügyes megmozdulásokról?
– Igazuk van, de én egyszerűbben oldanám meg, kiírnám a kórház, rendelőintézet ajtajára, keressenek a Kossuth téren, ott rendelek, ott látok el, lehet odajönni.
– Pedagógusok?
– Az még egyszerűbb lenne, addig nem járnék be tanítani, amíg a kormány nem teljesíti a követelésemet, egy nap, kettő, meghosszabbítanám a nyári szünetet.
– Ezek a megoldások sok embernek okoznának komoly fejtörést!
– Miért, érdekli a kormányt, hogy egy egészségügyesnek, pedagógusnak a megélhetés milyen fejtörést okoz?
– Igaz!




– Mondok valamit, a politikusok, bankárok félnek, és ezt tapasztalat, nem véletlenül akarják felszámolni a szabad véleménynyilvánítás minden eszközét. Utálják, amikor ott vagyunk a házaiknál, amikor kinéz az utcára és minket lát, nekik ez baromi kényelmetlen, ciki. Induljunk ki abból, hogy például neked nem tetszik a királyi tévén a kormány hecckampánya. Mit lehet tenni? Van neked is országgyűlési képviselőd, megkeresed fogadóórán és kéred a segítségét, hogy lépjen fel az idióta reklámok ellen. Nem teszi? Legközelebb odamész a háza elé és ott tiltakozol, mert átvert, ha pedig csatlakoznak hozzád, bárki megteheti és még csak bejelenteni sem vagy köteles.
– Ennyire egyszerű lenne?
– Igen, egy dolgot felejtettek el a politikusok, mi választottuk meg őket, éppen ezért számon is kérhetőek!
– Te meddig vagy képes elmenni az igazad érdekében?
– Bármeddig!
– Az mit jelent?
– Ami az enyém, az megvédem, akár az életem árán is!

Szerző: L. Alex

FIGYELEM! A Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát, ezért a Facebookon közzétett cikkek negyed annyi embert érnek el, mint korábban.
Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldalon a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki az értesítéseket hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE: https://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Civil-Kontroll/342783665741979/

Szólj hozzá

Hozzászólás