“FORINTOSÍTÁS”-VÁRJUNK? VAGY NE VÁRJUNK?

"FORINTOSÍTÁS"-VÁRJUNK? VAGY NE VÁRJUNK?

 

Várjuk meg a forintosítást, ne rohanjunk a bankunkba!

Az átlagos devizahiteles jobban jár, ha kilép az árfolyamgátas szerződésből. Nagy azonban a szórás annak tükrében, hogy ki, mikor, és miben vette fel a hitelét – mondja a szakember, aki szerint a forintosítás csak jövőre történik meg, érdemes megvárni, és csak azután fordulni a bankhoz.



Ha a devizahitelesek benne maradnak az árfolyamgátban – miközben az MNB által kiszámolt átlagos devizahitellel számolunk – a havi törlesztőrészletük 55 ezer forint lesz, míg ha kilépnek belőle, 58 ezer forint. Ez a különbség folyamatosan halmozódik, ha az alacsonyabb törlesztőrészletet választjuk. Ez a halmozódás akkora pluszt jelent a tőketartozásban, hogy három év múlva – akkorra futnak ki az árfolyamgátas szerződések – a törlesztőrészlet felugrik 76 ezer forintra – jelentette ki Ráksi Péter, a Pénzcentrum.hu elemzője az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette: ez 38 százalékos törlesztőrészlet-emelkedésnek felel meg, ami eléggé fájhat a családoknak.

Hangoztatta: mindez egy átlagos devizahitelesre vonatkozik, de hatalmas különbségek lehetnek az adósok között annak függvényében, ki, mikor, miben vette fel a hitelét. Vagyis azt nem lehet mondani, hogy mindenki jobban jár, ha kilép a konstrukciójából.

A forintosítás jövőre valósul meg, ne rohanjunk egyből a bankba! Várjuk meg az elszámolást, nézzük, meg mennyi pénzt kapunk vissza, hogyan forintosítják a hitelünket, és aztán érdemes a bankhoz fordulni – javasolta a szakember. – Hirado.hu

A fenti vélemény a Pénzcentrum elemzőjének véleményét tükrözi! Ne feledjük:



Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult.
TÁRGY: – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.

Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak. Amennyiben ez az állítás beigazolódik, alavetően megváltoznak a "deviza hitelekkel" kapcsolatos jogi, pénzügyi és büntetőjogi következmények. >>> DR. KRISTON – DEVIZAFORINTOSÍTÁS – A RABLÓ FORINTHITELRŐL

Szólj hozzá

Hozzászólás