“FORINTOSÍTÁS” – NEM LESZ ENNEK JÓ VÉGE!

"FORINTOSÍTÁS" – NEM LESZ ENNEK JÓ VÉGE!

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Arról ír a Portolio, hogy egymásnak ellentmondó jogszabályi kikötések, határidők és háttéranyagok nehezítik a bankok dolgát az elszámolások és a forintosítás végrehajtása során – derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen.

A legelképesztőbb nem is egy tisztán jogi probléma: állítólag nehéz lepörgetni kétszer úgy egy elszámolási programot, hogy ugyanaz az eredmény jöjjön ki. – azért ez elég kemény…

Többek között az alábbi problémákat és érdekességeket említette Ódor Dániel ügyvéd a Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén az elszámolással, forintosítással és fair banki törvénnyel kapcsolatban.



Határidők: nem tudnak együttesen megfelelni a bankok az összes határidőnek. Az elszámolás és a jelzáloghitelek forintosításának fordulónapja ugyanis a devizaalapú hitelek esetében február 1-je, végrehajtania mindezt a banknak április 30-áig kell, ugyanakkor nyilvántartásaiba már március 31-éig be kell vezetnie a változásokat, a szerződés pedig az április 30-áig kiküldendő tájékoztatás kézhezvétele utáni 31. napon (legkésőbb május 31-jén) módosul.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll. 

A március 31-ei "számviteli" határidő csak úgy értelmezhető, hogy ekkor már nem lehet devizában jelzáloghitelt nyilvántartani, ennek azonban ellentmond, hogy a tájékoztatást kézhezvétele utáni 31. napi módosul csak a szerződés, amikorra – az erre nyitva álló 30 napos döntési idő után – kiderül, hogy az ügyfél kéri-e a devizában maradást. (További véghatáridő, aminek talán nincs jelentősége, hogy az ügyfél felé történő pénzügyi rendezés határideje a tájékoztatás kézhezvételét követő 15. munkanap).

Mikortól kell fizetni az első új törlesztőrészletet: elvileg az elszámolás kiküldésének határidejét követő hónapban kell. Mivel azonban március 31-éig már módosítják belső nyilvántartásaikat a bankok, áprilisban elvileg már az új törlesztőrészletet számítják fel. Ez megint korábbi időpont, mint a szerződés módosításának a napja, amely az elszámolás kézhezvétele utáni 31. nap, ami ellentmondást okoz.

Devizahitel előtörlesztése a köztes idő alatt: az érvényes szerződés alapján jogosult egy ügyfél bármikor előtörleszteni/végtörleszteni, eközben azonban a bankokat olyan szabály köti, hogy a jelzáloghitel esetében január 1-től csak a "kedvezményes", forintosítási árfolyamon lehet törleszteni. Ez az euróhitelek esetében probléma, hiszen a piaci árfolyam 300 forint körüli, miközben a forintosítási árfolyam (ami elvileg őket védené, de ez esetben nem védi) 309 forint.



A tájékoztatóanyag tartalma: átláthatatlan mennyiségű. Sok esetben nem egyértelmű, mikor mit kell a banknak megküldenie az ügyfél számára.

Panasz és per: Nagy kérdés, panasz és per esetén a bíróságok miként ellenőrzik egy elszámolás helyességét. Bizonytalan, hogy belekötnek-e a majd a bankok saját, matematikai és informatikai alapon kialakított elszámolási rendszereibe is, azokat feltétel nélkül elfogadják-e, esetleg az MNB által "hitelesített" eljárásokat veszik-e majd alapul.

Egy érdekesség: ha valaki külföldön lakik, és bejelenti ezt a banknak értesítési címként, akkor a banknak ide kell megküldenie az elszámolási tájékoztatót. A bank nem vizsgálhatja, ez állandó lakcím-e.

Nem csak a portfólió számolt be a "forintosítás" körüli anomáliákról, de honlapunkon rengeteg hiteles jogász és szakértő közölte már a témával kapcsolatos aggályait. Így különösen érthetetlen (na, jó, mi értjük), hogy a kormányzat miért erőlteti mindenáron a bankmentő törvényét… 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás