FORINTOSÍTÁS – IRATMINTÁK -VÁLASZ A BANKNAK

FIGYELEM! A CIKK UTÁN, AZ OLDAL ALJÁN ELÉRHETŐEK A LETÖLTHETŐ ÉS NYOMTATHATÓ IRATMINTÁK!

KÉRJÜK A MEGOSZTÁST! 
  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Dr. Léhmann György: 

Alábbiakban, illetve a mellékletben látható iratokban foglaltam össze az általam helyesnek tartott adósi választ a bankok számára akkor, ha a törvényi rendelkezések alapján elszámolást küldenek az adósok számára azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az irataim tartalmából következően 2-3 éven belül a jelenlegi törlesztő részleteknek 2-3 szoros követelésével véglegesen tönkre tegyék a bankokkal szerződést kötő adósokat.

A jogállamiság széthullása utáni jelenlegi állapotban természetesen semmiféle garanciát hazánkban az általam helyesnek tartott iratküldés  hasznosságára vonatkozóan adni nem tudok.

Aki fél a bankoknak ki tudja milyen retorziójától tartva az írásaim bankok felé sajátjaként történő továbbítása esetén, az természetesen alkalmazkodjon a bankok cselekedeteihez, míg azok az adósok, akik az általam törvényesnek és megfelelőnek tartott irataimnak sajátjaként történő továbbítását tervezi, azok a mellékletben látható mindhárom okiratot küldjék meg ajánlottan a banknak ugy, hogy a „Válasz a banki elszámolásra” iratom melléklete a másik kettő.

Természetesen kérem azt, hogy elsősorban a piros jelű részeknél saját szerződésüknek megfelelően javítsák ki az általam küldött iratokat, majd feketítsék az egészet be, és csak ezt követően nyomtassák.

Ha már nem engedték az adósokat a bank és állam közötti, adósok jogaival kapcsolatos perekben az iratok közelébe, legalább így tudassák velük azt, hogy mit tartunk róluk és a szerződéseikről.

A Levél a banknak című mult évi iratomat ismét használom, ugy gondolom, hogy azzal együtt lesz az egész ügynek rohadtsága kellően alátámasztva.



 

Válasz a banki elszámolásra és forintosítási törekvésre

 

OTP Bank Nyrt és OTP Jelzálogbank Zrt részére

B u d a p e s t

Tisztelt Címzett!

Önökkel 2007. október 20-án kötöttem devizában – CHF – nyilvántartott változó kamatozású kölcsönszerződést. A szerződés futamideje még nem telt el, és az elmult – 2014. – évben Magyar Országgyűlés által hozott XXXVIII. törvény, XL. törvény és LXX. törvény rendelkezéseinek megfelelően Önök – hitelező Bank – részemre a szerződésből fakadó jogokat és kötelezettségeket értékelve a szerződés megszűnésére utaló elszámolást küldtek meg azzal, hogy erre jogom van válaszolni.

Erre tekintettel válaszom az Önök elszámolására következő:

Az ide mellékelt, „Levél a banknak a kölcsönszerződés értékeléséről” című írásnak tartalmát kérem a banki elszámolásra adott egyik válasznak tekinteni annak bizonyítására, hogy az Önök által szerkesztett jelenleg is többszörösen törvénysértő szerződési feltételekkel rendelkező kölcsönszerződésük jelenlegi állapotában sem elszámolásra, sem bármiféle joghatás kiváltására alkalmatlan.

Az alábbi Kúriai megállapítást is figyelembe véve:

2) A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen ügyletnek nincs kötelemkeletkeztető hatálya, az ilyen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan. A Ptk.198. § (1) bekezdés terminológiáját használva: az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye tehát az, hogy az ilyen szerződéshez nem fűződhetnek a felek által célzott joghatások.  (1/2010 PK Vélemény 2. pontjához írt indokolásból)

Ennél fogva az Önök igyekezete az érvénytelen szerződési feltételekre is jogokat alapító elszámolás kikényszerítésére nem csak törvénysértő, de logikátlan és megalapozatlan is, semmire nem jó időpocsékolás.

Ha törvényesen később szóba akarják majd hozni szerződésünk végét jelentő elszámolást, ahhoz előzetesen szerezzenek be bírósági vizsgálati eredményt is úgy, ahogy az Európai Bíróság ezt minden nemzeti bíróság számára kötelezően előírja:

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.

2)      A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

A szerződési feltételeknek bírósági vizsgálat elvégzése nélküli elszámolása tehát fogalmilag kizárt, hiszen az érvénytelen szerződési feltételek után akár 1 Ft. figyelembevétele is törvénysértő.

Ebből következően értelmezhetetlen az is, hogy miféle választ adjak az Önök által teljesen felesleges elszámolási tervükre, hiszen a bírósági vizsgálat elvégzéséig lehet az, hogy a szerződésben írt kötelezettségeimre vonatkozó minden szerződési feltétel érvénytelen, de lehet az is, hogy csak a fele.

Én ezt nem tudom, de ugye nem gondolják komolyan azt, hogy ilyen körülmények között cáfoljam vagy erősítsem az Önök által közölt számolást.  Akkor is ha formálisan törvénynek nevezett jogszabály alapján akarnak engem félrevezetni, és akkor is, ha saját szándékuk alapján.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll. 

II.

 

A szintén ide mellékelt, „Adós által végzett elszámolás” című írásnak tartalmát szintén kérem a banki elszámolásra adott egyik válasznak tekinteni.

Ennek az elszámolásnak kiindulási pontja az, hogy a fentiek szerint elvégezhetetlen elszámolását a kölcsönszerződésnek amennyiben mégis erőlteti a közhatalom segítségében bízva T. Bank, akkor úgy gondolom, hogy pontosan annyi jogom van nekem is a rendelkezésemre álló adatok alapján elszámolást végezni, mint ahogy a T. Bank a törvénytelen szerződési feltételeket is tartalmazó szerződésemnél megteszi.

Az általam tett elszámolásomhoz abból indulok ki, hogy az „Adós által végzett elszámolás” iratban egy konkrét kölcsönszerződésnek konkrét számadataiból kiindulva közöltem tényeket és megállapításokat.

 

Ezt az irányadó szerződést az OTP Bankkal 2008. október 8-án 8 millió forint kölcsönre vonatkozóan kötötték, és az adós általi törlesztési adatokat 2022. október 4. napjáig határozza meg az OTP Bank egy megküldött törlesztési terv táblázat alapján.

Erre a minta szerződésre nézve az „Adós által végzett elszámolás” iratban megfelelő indokolás alapján többek között az alábbi megállapítások voltak tehetők:

„2015. május 1-e és 2016. április 30-a közötti időszak valamelyik napján a bankok tetszésétől függően lakáshiteleknél 40 %-os mértékig, nem lakáshiteleknél 58 %-os mértékig emelkedik a törlesztő részlet kamatfelár emelésre hivatkozással. Ez annyit jelent, hogy példaként felhozott, konkrétan 2008. októberben felvett 8. millió forint kölcsöntartozás folytán a jelenlegi 116.842 Ft. havi törlesztő részlet helyett a kamatváltozást is figyelembe véve ténylegesen

2017. évben 290.383 Ft-ot elérhető,

2018. évben 344.450 Ft-ot elérhető törlesztő részletet kell havonta fizetni.

A devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés államilag kikényszerített forintosításának köszönhetően.”  



 

Magyarul megfogalmazva cinkelt kártyákkal segítve a hamiskártyásokat,  igyekszik a Kormány elérni az elszámolással és forintosítással azt, hogy a csalás törvényi tényállásának megfelelő magatartású csalók által remélt eredmény, a magyar adósok teljes kifosztása véglegesen megvalósuljon.  

„Az OTP által megküldött, előzőekben ide másolt törlesztési tervben a csalási jellegű magatartás eredményeként megjelölt 353,90 CHF havi kamatfizetési összegnek megfelelő forintösszeg helyett 2009. áprilistól kezdődően a 6:2 arány figyelembevételével mindösszesen 117,96 CHF havi kamatfizetési összegnek megfelelő forintösszeget kellett volna törvényesen ugyanúgy fizetni a magyar adósoknak, mint ahogy a lengyelországi adósok törvényesen teszik.

Ebből következően 2009. áprilisa óta egy hónap híján hat éve minden hónapban 235,93 CHF-nek megfelelő forintösszegben csalási jellegű magatartással az OTP Bank kárt okozott az adósoknak.”

„Az iratnak előző pontban írt megállapításaiból következik az, hogy amennyiben 2009. év áprilisától számítva 3 millió 768.981. Ft. volt a bank által adósoknak okozott abból eredő kár, hogy háromszor akkora kamatterhet számított fel, mint amennyit törvényesen felszámíthatott volna, míg a törvényes mértékű kamatmérték miatt behajtott 1 millió 884.905.-Ft. kifizetése által pedig azért okozott tehát további kárt az OTP Bank, mert az árfolyamváltozás terheit törvénytelenül az adósokra hárította.

A kölcsön felvételekor a HUF/CHF árfolyam 163,27-re adódott, de mivel 2009. április 1-től átlagosan 225-ös árfolyamon fizettette a bank a kamatot, ily módon, tehát az árfolyamváltozás miatti terheknek adósokra történő jogtalan áthárítása miatt további 516.641-Ft. kárt okozott az OTP Bank 2009. április 1-től 2015. március 1-ig tartó időszakban.”             (7. oldal) 

„Tekintettel arra, hogy összesen 5 millió 653.886.Ft összegben fizettetett az OTP a 2008. október 8-án felvett 8 millió forint kölcsön után 2009. április 1-től 2015. március 1-ig kamatot,

valamint azt is figyelembe véve, hogy ezt meghaladóan kezelési költséget a kamat 28,73  %-a mértékéig szintén fizettetett ugy, hogy az ismertetett Fővárosi Ítélőtáblai felhívás megfelelő értelmezése alapján semmiféle törvényes alapja nem volt,

az eddig felsorolt, bank által adósnak szándékosan okozott  3 millió 768.981.-Ft és 516.641 .-Ft. károkozáson  túl a kezelési költség jogtalan követelése folytán további 1 millió 624.361.-Ft. kárt okozott.

Utóbbi kártételnél amennyiben figyelembe vesszük a Fővárosi Ítélőtábla által felsorolt további jogtalanságokat, ennek a kárösszegnek 1 millió 800.000.-Ft-ban történő megállapítása mindenképpen megalapozott.”                       (9. oldal)

„Összeadva a 2008. október 8-án OTP által nyújtott 8 millió forint kölcsönnel kapcsolatosan 2009. április 1-től 2015. március 1-ig tartó időszakban bank által okozott kártételeit az adósnak:

kamatváltozás miatti károsodás                 3 millió 768.981.-Ft.

árfolyamváltozás miatti károsodás                         516.641.-Ft.

kezelési költség és egyéb miatti károk       1 millió 800.000.-Ft.

               ————————————————————————

         Összesen az adós vagyoni károsodása:        6 millió   85.622.-Ft”.      (9. oldal)

„Eddig az időpontig  –  2019. október 4-ig – fenti adatok alapján összesen 6 millió 632 ezer 724.-Ft-ra adódik az adós által elfogadott törlesztő részletek összege, de mivel

2015. március 1-ig felmerülő bankkal szemben fennálló adósi követelés 6 millió 85.622.-Ft-ban került megjelölésre, az utóbbi összegnek késedelmi kamatainak figyelembevételével adós

2019. december 31-ig számítja adós tartozását a bankkal szembeni követelésbe azzal, hogy

2019. december 31-ig a banki és adósi kötelezettségek megszűnnek.”        (12. oldal)

„Nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatosan jogaimat fenntartom”.      (12. oldal)

 

Tudatában annak, hogy Magyarországon tevékenykedő bankok a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan a képviseletüket ellátó Bankszövetség koordinálási tevékenysége eredményeként a velük szerződő adósokkal szemben azonos jellegű jogsértésekkel igyekeztek adósok számára vagyoni hátrányt okozni, a minta szerződésben felsorolt fentiekben, illetve „Adós által végzett elszámolás” iratban közölt tények és megállapítások maradéktalanul érvényesek minden egyes kölcsönszerződésnél függetlenül attól, hogy a kölcsön felvétele az adós részéről lakás, gépkocsi, vagy más célból történt.

Mindösszesen annyit kell tenni a minta szerződéssel kapcsolatos megállapításokhoz képest, hogy a felvett kölcsönösszeg arányában kell változtatni a számadatokat. Ennek megfelelően tehát az esetben, amennyiben mondjuk 2 millió forint volt a felvett kölcsön, akkor  a kölcsönt nyújtó bank megnevezésétől függetlenül negyedére csökkennek a fenti megállapítások számadatai.

Tisztelt OTP Bank Nyrt és OTP Jelzálogbank Zrt!

Önökkel 2007. október 20-án kötött devizában – CHF – nyilvántartott változó kamatozású kölcsönszerződésből fakadó kötelezettségekre vonatkozó általam végzett és minden tekintetben törvényes elszámolást fentiek szerint az Önök tudomásul vételében bízva közlöm.

Különösen kiemelem ebből azt, hogy a kölcsönös tartozások figyelembevételével ezen okiratom megküldésével az alábbiak szerint rendelkezem:

 

PTK 6:49. § (1): A kötelezett a pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja.

(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.”  törvényhely alapján

2019. december 31-ig beszámítom adósi tartozásomat a bankkal szembeni követelésbe azzal, hogy ezáltal

2019. december 31-ig a banki és adósi kötelezettségek megszűnnek.”       

Egyébként pedig „Nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatosan jogaimat fenntartom”.     

T. Bank által megküldött elszámolásra adott válasznak is szíveskedjék a most megküldött irataimban foglaltakat elfogadni. 

Siófokon 2015. március 11. napján.         Tisztelettel:

                                                                                              Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. ügyvéd adósi jogi képviselő

IRATMINTÁK:

Válasz a banki elszámolásra

Levél a banknak a kölcsönszerződés értékeléséről

Adós által végzett elszámolásról  

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás