Elfajultak a kártevők

Banki javaslatokkal kapcsolatos, alábbihoz hasonló számos levelet kapok e-mail-ben az utóbbi időben:

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Megkaptam a forintosítást az autót hitelező banktól, melyet mellékelek.

Kérnék szépen tanácsot, hogy mit válaszoljak rá azon túl, hogy természetesen nem fogadom el.

Köszönöm előre is,

N……………. I………..

  • Googleplus
  • Youtube

 

Ezeknek a leveleknek mellékleteiként megküldött banki forintosításnak nevezett csalási jellegű akciónak lényege nem a mellékletnél, hanem a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések megkötésének időpontjában hatályos Ptk-nak 236. § 4. bek-nél olvashatók:

236. § (4) bek: A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

Azaz a banknak forintosítási, vagy bármiféle egyéb jelölésű megtévesztő írására az adós bármilyen formában válaszol, azaz a szerződést ily módon megerősíti, a pórul járt adós ezt követően már nyugodtan fordulhat Ponciustól Pilátusig bárhova, a megtámadás jogának elvesztése folytán soha többé nem hivatkozhat mondjuk arra, hogy az árfolyamváltozás terheit miért neki kell viselni akkor is, ha a bank tájékoztatási kötelezettsége megszegése folytán ezt a banknak kellett volna viselni az Európai jogrend alapján. Vagy hivatkozhat bármire.

Akárhogy válaszol, elveszett a válaszoló adós éppen úgy, mint az az ártatlannak mondott lány, aki negyedórai ismeretség után a balatonparti szexhiénáknak arra a „most hozzád, vagy hozzám menjünk” – kérdésére válaszol.

A 15. oldalas banki iratnak 3. oldalán olvasható alábbi közlésből pedig nem tudni azt, hogy vagy még mindig nem tudják a bankok azt, hogy az általuk szerkesztett szerződés lényege miben áll, vagy szándékosan vezetik még mindig félre az adósokat:

„Devizaalapú kölcsön esetében az adós tartozása devizában áll fenn, annak törlesztése azonban forintban történik.” Hiszen ezzel szemben a Kúria alábbi Közleménye ennek ellentétét az alábbiak szerint határozza meg:

Tájékoztató a Pfv.I.21.156/2015. számú ügyben deviza alapú kölcsöntartozásra induló „közvetlen” végrehajtás megszüntetésével kapcsolatos elvi jelentőségű döntésről

Dátum: 

2015. december 2.

A felperes és a perben nem álló adóstársa közjegyzői okiratba foglaltan „devizában nyilvántartott, jelzálogjog-típusú hitel kölcsönszerződést” kötöttek a perben nem álló bankkal (az alperes jogelődjével), amelyben a kölcsön összegét forintban határozták meg azzal a kikötéssel, hogy a bank a tartozást devizában „tarja nyilván”. A kölcsönszerződésnek megfelelően a bank az egyes törlesztőrészletek összegét havonta, az esedékesség napját megelőző napon érvényes, általa alkalmazott deviza eladási árfolyam alapján számítja forintra.
A felülvizsgálati eljárásban a Kúria rámutatott: deviza alapú kölcsön esetén a szerződő felek devizában határozzák meg a tartozás összegét, a kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint.

A perbeli esetben azonban mindez nem valósult meg, mert a szerződő felek nem devizában határozták meg a kölcsön tárgyát képező összeget és a szerződés alapján a kölcsön devizában meghatározott összegét nem is lehetett kiszámítani.

Ebből adódott az is, hogy a kölcsönszerződés a törlesztőrészletek összegét sem tartalmazta és azok a szerződésből nem is voltak kiszámíthatóak.

Mindezek miatt indokolt volt a deviza alapú kölcsöntartozásra indult végrehajtás megszüntetése volt indokolt, hiszen a kölcsönszerződés a végrehajtási záradéktól eltérően nem devizában meghatározott kölcsönösszeget tartalmazott.

Budapest, 2015. december 2.

A Kúria Sajtótitkárság



A gyengébb felfogásúak érdekében nagyon szívesen megismétlem még néhányszor a bankok számára azt, amit ebben a Közleményben a Kúria megfogalmazott a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésekkel kapcsolatosan csak azért, hogy jövőben a bankok végre tegyenek le az adósok ezirányú félrevezetéséről.

Ilyen félrevezető banki tájékoztatás következményeit folytatva  az ügyfélnek megküldött banki forintosítási szándékról szóló okirat kivastagított bekezdéssel kezdődik:

Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvényben előírt kötelezettségünknek eleget téve a fent megjelölt szerződésből eredő, devizában nyilvántartott tartozásának forintra váltása érdekében ezúton szerződése módosítását kezdeményezzük.”

Majd folytatódik ekként:

„A szerződésmódosítás, annak mellőzése és a szerződés felmondásának lehetősége:

Felhívjuk figyelmét,  hogy a szerződésmódosítás a fogyasztó részéről elfogadottnak minősül, amennyiben a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseinek kézbesítésétől számított 30 napon belül a fogyasztó nem él a szerződés módosítási ajánlat elutasításának vagy a szerződés felmondásának a Törvényben meghatározott, alább bemutatásra kerülő lehetőségével. Ha e lehetőségek egyikével sem él, úgy kell tekinteni, hogy a megküldött szerződésmódosítási ajánlatot teljes körűen elfogadta, és a szerződés közös megegyezéssel módosult.

Amennyiben tehát Ön a szerződésmódosítási ajánlatban foglaltak szerint élni kíván a forintosítás lehetőségével, tennivalója nincs. Ez esetben a szerződése az e tájékoztatóban foglaltak szerint kerül módosításra. A szerződés módosított rendelkezéseit jelen tájékoztatóhoz mellékelve küldjük meg Önnek.

A szerződés módosításának napja a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseinek a fogyasztó részére történő kézbesítését követő 31. nap, azaz, hogy a szerződés módosításának hatálya 2015. novemberi fordulónapra visszamenőleg áll be. A szerződés módosítása esetén a szerződésmódosítás hatálybalépésének napát követően fennálló tartozás kerül forintra átváltásra.

Felhívjuk figyelmét továbbá, hogy a szerződés felmondása esetén a szerződésből eredő fizetési kötelezettsége a forintra váltást megelőző, eredeti szerződési feltételeknek megfelelően egy összegben esedékessé válik, amelyet legkésőbb a felmondást követő 30 napon belül köteles teljesíteni.”

A Banki közlemény később részeiben véget nem érő, ellenőrizhetetlen táblázatok és számítgatások találhatók, de egy bekezdése a banki iratnak érdemel mégis figyelmet érdemel:

„A szerződésben meghatározott időtartamú kamatperiódusokon belül a pénzügyi intézmény nem jogosult a kamat mértékét egyoldalúan megváltoztatni. A kamatperiódusok lejárta után azonban a pénzügyi intézmény a szerződésben határozott és a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja a kamat mértékét”

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Világos. Így van értelme a Matolcsy Banknak soha nem látott mélységben – 1,35 % – tartani jelenleg a forint jegybanki alapkamatát. Csodálom, hogy a Budapesti Állatkert vételére nem jelentette be eddig sok más banki tevékenységhez nem szükséges célú vételi szándék mellett igényét a Matolcsy Bank, hiszen ennek megtörténte esetén mennyivel könnyebben emelhetnék látszólag indokoltan egy év múlva mondjuk a 2011-es szintre – 7 %-ra – a forint jegybanki alapkamat szintjét.

Azután pedig megállapíthatnák Matolcsyék környékén  teázó bankok ördögi módon azt, hogy „éppen most telt le a kamatperiódus, hát akkor miért ne emeljek százalékpontokként 9 %-al törlesztési összeget csak a kamat miatt?”

És tényleg miért is ne? Hiszen ennek az egész banki, Matolcsyis elszámolási cirkusznak ez volt az értelme, tehát emelnek. Az adós által 2016. év végétől fizetendő törlesztőrészleten emelnek mondjuk 48 %-ot.

Jó, hát ehhez hozzáteszik az előre már bejelentett, 80-100 %-os törlesztőrészlet emelést is azért, mert az adós ne gondolja azt, hogy a felvett kölcsön tőketörlesztő részét soha nem kell fizetni. De gondoljunk abba, hogy a helikoptertulajdonos Kóka János féle adósi körből melyik az a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés adós, aki mondjuk ilyen mértékű emelést sem tudni mellényzsebből kifizetni. 2-3– szorost a jelenlegihez képest.

Ha belegondolnak az adósok fentiekbe, szerintem úgy vannak az ismertetések tudatában az adósok a bankokkal, mint az a székely ember, akitől megkérdezik azt, hogy ugye a feleségét venné el, ha még egyszer nősülne. A válasz szerint csak akkor. 

A levélíróknak arra a kérésére pedig, hogy mit válaszoljanak a banki levélre, az általam helyesnek tartott válaszlevelet az alábbiakban ismertetem:

„Tisztelt …….. Bank!

Önök az általam …………………….napján megkötött, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésem forintra váltása érdekében szerződésmódosítási tájékoztatójukat megküldték, és erre az alábbiak szerint válaszolok:

Önök tájékoztatójuk elején kezdeményezésük jogi indokaként a 2015. évi CXLV. törvényt jelölték meg, melyből következően a 2014. évi XXXVIII. számú és XL. számú törvényekre is hivatkoznak.

Önök tudják legjobban azt, hogy a Bankszövetség és Magyar Kormány egyezségén alapuló 2014. évi XXXVIII. számu, és ezt követő valamennyi ezzel kapcsolatos magyar törvény, így a 2015. évi CXLV. évi törvény is figyelmen kívűl hagyta a fogyasztóvédelmi EU-s jogot, és erre az esetre az Európai Bíróság http://curia.europa.eu/arrets/TRA-DOC-HU-ARRET-C-0106-1977-200406992-05N00.html    címen látható ítélete lehetővé teszi minden nemzeti bíróságnak azt, hogy az ilyen közösségi joggal ellentétes nemzeti törvényt minden külön eljárás nélkül egyszerűen figyelmen kívűl hagyja. Az ítélet 24. pontjából idézett alábbi



alkalmazni hivatott nemzeti bíróság ……anélkül …….

eltekintve a nemzeti jogszabályok közösségi joggal ellentétes, akár azt követő rendelkezéseinek alkalmazásától, hogy kezdeményeznie kellene, vagy meg kellene várnia, hogy a nemzeti jogszabályt előzetesen, jogalkotási vagy bármely más alkotmányos eljárás útján megsemmisítsék.”

megállapításból következően a magyar közhatalomnak bírói út igénybevételét lehetetlenítő törvényi rendelkezéseire is tekintettel minden magyar adóst – fogyasztót – megillett az a jog, hogy az Önök által hivatkozott törvényhelyeket mint európai magyar polgár egyszerűen figyelmen kívűl hagyom.

Élve ezzel az Európai jog által biztosított jogommal, ezennel

k ö z l ö m    Önökkel azt, hogy

az iratukban foglalt közlésüket felém teljes egészében elutasítom, jövőre nézve figyelmen kívűl hagyom mindazokkal a nemzetinek mondott jogszabályokkal együtt, melyeket a Kormány-Bankszövetség megállapodása folytán fogyasztói jogtiprásnak tartok.

Tájékoztatom Önöket arról is, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak megállapított, 2/2014. számú Jogegységi határozat alábbi

“Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

akkor, ha a fogyasztó az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről a pénzügyi intézménytől, annak képviselőjétől konkrét, hitelt érdemlőnek tűnő, később azonban tévesnek, valótlannak bizonyult tájékoztatást kapott. Ebben az esetben a szerződés a nem megfelelő (téves, félreérthető, nem egyértelmű) tájékoztatással érintett rendelkezése tisztességtelen, amely a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét eredményezi.”

>>> MÁSODIK RÉSZ  

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás