FONTOS! ÍGY BUKHATNAK A BANKOK!

És ismét a nem megfelelő tájékoztatás….

Elbukta egy pénzintézet a fizetésképtelen adósai ellen indított pert első fokon, mert az árfolyam-kockázatról adott tájékoztatása nem volt érthető.




Teljes egészében megsemmisített egy devizahitel-szerződést a napokban a Budapest Környéki Törvényszék, mert elfogadta az adósok érvelését: a banktól nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. A képviseletüket ellátó, nürnbergi székhelyű NZP Nagy Legal ügyvédi iroda szerint így a deviza-károsultak előtt lehetőség nyílhat arra, hogy az elszenvedett veszteségeiket minimalizálják. Az első fokon meghozott ítélet egyelőre nem jogerős.

Az ügy előzménye, hogy ketten még 2008-ban ötvenmillió forintnyi kölcsönt igényeltek 15 éves futamidőre. A szerződésben rögzítették, hogy a tartozás nyilvántartása devizában történik, összegét 350 ezer svájci frankban állapították meg. A szöveg alapján az adósoknak viselniük kell az árfolyamkockázat következményeit, emellett természetesen őket terheli az induláskor majdnem 12 százalékos kamat. Havonta körülbelül 3800 franknak megfelelő összeget kell törlesztésként fizetniük egészen 2023-ig.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Ám az adósok a forint árfolyamának gyengülése miatt nem sokáig tudtak rendben törleszteni. A bank – amelyet az iroda ügyvédi titokra hivatkozva nem nevezett meg lapunknak – ezért pert indított, és bár a hitel eredetileg ötvenmillió forintról szólt, a bíróságtól azt kérte, kötelezzék az alpereseket 90 millós tőketartozás, továbbá 52 millió forint lejárt ügyleti kamat és hárommillió forint késedelmi kamat megfizetésére. Ez már több mint 140 millió forint. Ekkora értékben foglalná le tehát a pénzintézet a kölcsön fedezete gyanánt felajánlott ingatlanokat.




Az alperesek ellen-kérelmükben a szerződés érvénytelenségére hivatkoztak, mondván, az árfolyam-kockázatra vonatkozó banki tájékoztatás „nem volt megfelelő, érthető". Sipos Norbert ügyvéd hangsúlyozta: az akkor hatályos hitelpiaci törvény alapján olyan kockázatfeltáró nyilatkozatot kellett volna az ügyfelekkel aláíratni, amelyből egyértelműen kiderül, milyen következményekkel járhat az árfolyamváltozás.

Az ügyvéd nem azt kéri számon, hogy a bankok miért nem láttak a jövőbe. De legalább azt mutatták volna be, miként alakultak az árfolyamok az elmúlt tíz-húsz évben. Biztos abban, hogy ha az embereket felvilágosítják, sokan meggondolják magukat, mert kiderül például az, hogy amíg 1995-ben alig több mint száz forintot kellett fizetni egy svájci frankért, az árfolyam 2005-re 170 forint fölé kúszott. Ez alapján szerinte ismertetni lehetett volna mindenkivel, hogyan befolyásolja a fizetési kötelezettségét, ha jövőben is hasonló tendencia érvényesül.

Ezzel szemben a kölcsönszerződés mindössze azt tartalmazta, hogy az adósok kötelesek az árfolyamváltozásból eredő esetleges veszteségek viselésére. Sipos Norbert szerint az „esetleges" fordulat különösen fontos. A bíróság is ezt gondolta, mert az ítélet indoklásában leszögezte: a szerződés tájékoztató része egyáltalán nem utalt arra, hogy az árfolyamváltozás hogyan hat az alperesek által fizetendő törlesztőrészletekre, arra sem tér ki, hogy az árfolyamváltozásból eredően hogyan hárulhat a fogyasztóra veszteség, sőt az esetleges kifejezés használatával azt is kétségessé tette, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, tehát a kölcsön futamideje alatt is bekövetkezhet.

Ez az információ a verdikt szerint egy általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjével mérve sem volt világos. A bíróság álláspontja, hogy emiatt a kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, így a kontraktus teljes egészében semmis. Sipos Norbert szerint a bíróság nem is dönthetett volna másként, mert a bank nem tette egyértelművé, hogy kedvezőtlen esetben több lehet a tőketartozás, emelkedhet a kamat, s a törlesztőrészletek az égig nőhetnek.




A Kúria jogegységi határozata elvileg kizárná, hogy ilyen döntés szülessen, mert kimondja, hogy annak a szerződési rendelkezésnek a tisztességtelensége, amely az árfolyam-kockázatot kizárólag az adósra hárítja, főszabályként nem vizsgálható. Csakhogy az ügyvédek elővették a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvet. Abból meg az következik, hogy amikor a feltételek nem világosak és érthetők, igenis mérlegelni kell a szerződés érvényességét. Ezt a vélekedést a törvényszék is osztotta.

Kérdésünkre, mi következhet abból, ha az ítélet jogerőssé válik, Sipos azt válaszolta, hogy a tőketartozás mindenképpen visszajár a banknak – de forintban. A többi követelés szerinte azért nem érvényesíthető, mert a pénzintézet jóhiszeműsége erősen vitatható, amit a bíróság a kölcsönszerződés megsemmisítésével ki is mondott.

Forrás: Komlómédia

Szólj hozzá

Hozzászólás