FIGYELEM! KÁRTÉRÍTÉS A DEVIZAALAPÚ HITEL KÁROSULTJAINAK

FIGYELEM! KÁRTÉRÍTÉS A DEVIZAALAPÚ HITEL KÁROSULTJAINAK

Dr. Szabó V.László ügyvéd

A Kúria 2/2014 PJE alapján a Kormány  megalkotta a 2014.évi XXXVIII. tv-t és a 2014.évi XL. tv-t. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter
 Oszd meg!

Ez a két törvény kimondja, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el amikor a szerződésekben nem tüntették fel az árfoyamrést és amikor egyoldalúan módosították a szerződést .

Ez a tisztességtelen banki magatartás maga után vonta a bankok elszámoltatását. Azonban az elszámolást a fenti két törvény csak a vagyoni károk egy részére írta elő és nem vette figyelembe az adósokat és családjukat ért nem vagyoni károkat (stressz, betegségek, nélkülözések, kilátástalanság, állandó szorongás, családok széthullása stb.)



Mivel a fenti jogszabályok alapján törvényben lett kimondva a bank felróhatósága ezért a károsult fogyasztó sérelemdíjért folyamodhat a polgári bíróság előtt. Ez esetben nem kell bizonyítania milyen kár érte , elég ha a tisztességtelen banki eljárásra hivatkozik és megjelöli  a kárösszeget amit a bíróság vagy elfogad vagy mérsékel.

Miután a Kormány a bankok semmis szerződéseken alapuló követelését a piaci árfolyamú forintosítással legalizálta ( ezáltal újabb extraprofitot dugott a zsebükbe adósrabszolgaságba kényszerítve a fogyasztót) ezért nincs más út mint a kölcsönszerződés perrel való érvénytelenítése.

Csakhogy a Kormány erre is gondolt ( a bank súgására) és kötelezi az adóst, hogy ne csak a szerződés érvénytelenségét kérje hanem a jogkövetkezmények levonását is. Vagyis hiába van hatályos jogszabály (Ptk239./A.§) a pusztán megállapítási kereset előterjeszthetőségére az adósnak meg kell jelölnie milyen jogkövetkezmény levonását kéri.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll. 

Ha a szerződés semmisségének kimondása után még mindig az adós tartozik akkor a tartozását 15 napon belül egyösszegben vissza kell fizetnie vagyis a Kormány elvette az adós alkupozícióját a bankkal szemben . Ugyanis semmis szerződés ítéletben való kimondása esetén a banknak még egy pert kellett volna indítania a még fennálló tartozásra jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva.Mivel ez időigényes lett volna és az adós is beszámíthatta volna a bank követelésébe a saját kártérítési követelését ezért könnyebben lehetett volna a bankkal alkut kötni a tartozás 10-20%-on való megvásárlására.

Ezt az alkupozíciót vette el a Kormány az egy eljáráson belüli elszámolás kötelezettségével amely ellentétes a hatályos Ptk. előírásaival.

FIGYELEM! A TÉMÁVAL EGY KORÁBBI CIKKÜNKBEN IS FOGLALKOZUK! A CIKKET IDE KATTINTVA ÉRHETED EL: NULLÁZD LE A „HITELEDET”! JELENTSD FEL A BANKODAT!…TOVÁBB >>> http://www.civilkontroll.com/nullazd-le-a-hiteledet-jelentsd-fel-a-bankodat/

Az az adós aki eddig sem tudta fizetni a törlesztőrészleteket az ezután sem fogja tudni ezért nem maradt más hátra mint a még fennálló tartozást csökkenteni.

Ezt csak úgy tudja, hogy kártérítési pert indít a bank ellen az elmúlt 7-8 év gyötrelmeiért. A jogalap már megvan hozzá hiszen törvény mondja ki a bankok tisztességtelen eljárását.



A pert nem feltétlenül azért kell megindítani, hogy évekig pereskedjen az adós (bár a sérelemdíj esetében bizonyítás nélkül lehet perelni) hanem azért,hogy ismét alkupozícióba kerüljön és legyen mit beszámítania a bank követelésébe.

Vagyis ha érvénytelenségi perrel az adós le tudja csökkenteni a még fennálló tartozását a felvett és a visszafizetett összeg különbségére akkor azt még tovább tudja csökkenteni a bankkal szembeni sérelemdíj jogos követelésével.

Dr. Szabó V.László ügyvéd közel két  évtizede folytat joggyakorlatot, ügyvédi tevékenysége megkezdése előtt a Belügyminisztérium, Magyar Posta Vezérigazgatóság,  Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogtanácsosaként illetve  Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnál mint ügyvezető igazgató  dolgozott. Főiskolai diplomát szerzett a Külkereskedelmi Főiskola Áruforgalmi szakán , valamint gazdasági-büntetőjogi szakjogász képesítést nyert az ELTE Jogi Továbbképző Intézet képzése keretében. 

  • Facebook
  • Googleplus
  • Youtube
  • Twitter

Szólj hozzá

Hozzászólás